Marczell Mihály családja eredetileg Kisudvarnokból költözött a csallóközi szívében fekvő Dunaszerdahelyre, aholis Marczell született. Családja régi nemesi csallóközi család, amely több jeles férfiút adott a térségnek, a Felvidéknek.

Komáromi, pozsonyi iskolái után teológiai tanulmányait Esztergomban, Budapesten folytatta, majd a bécsi Augustineumban, ahol doktori diplomát is szerzett. 1906. április 26-án szentelték pappá. 1908-1909-ben budapesti hitoktató, 1909-1918 között állami gimnáziumi hittanár. 1908-ban a Regnum Marianum Kongregáció prézese lett. Elsők közt ismerve fel a cserkészet pozitív lehetőségeit, 1913-ban megalakította a Regnum "fecske csapatát". Majd a regnumi cserkészek főparancsnoka, cserkésztáborozás miniszteri biztosa, pedagógiai szakosztályának elnöke lett.

Az első világháború utolsó két évében tábori lelkész az olasz fronton, majd a háború után az Esztergomi Papnevelő lelkiigazgatója és teológiai tanára. 1919-től a Pesti Főiskola Szent Imre Kollégiumának igazgatója. Része volt a Katolikus Diákszövetség létrehozásában, diáksegélyezésekben, diák- és közösségi nyaraltatásokban. 1922-ben az Aquinói Szent Tamás Társaság, 1925-ben pedig a Szent István Akadémia választotta rendes tagjává.

1928-tól a Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán magántanár, 1936-tól nyilvános rendes tanár. Két ízben dékán, majd prodékán volt. Az erkölcstani és neveléstudományi tanszék professzora és a szónoklattannak, dogmatikának is oktatója, 1938-ban a lelkipásztorkodástan professzora és a Központi Papnevelő Intézet (KPI) rektora 1952-ig. Különféle egyházi és világi vallásos intézmények, társaságok, körök (Szociális Missziótársulat, Pro Christo Katolikus Nőszövetség, Margit Kongregáció stb.) lelki vezetője. A szuggesztív hitszónok konferenciabeszédei, lelkigyakorlatai, rekollekciói, prédikációi az ország számos pontján papi és világi tömegeket vonzottak.

1944-ben Pest érseki biztosa lett, Mindszenty József hercegprímás helyetteseként. Az ostrom végveszéllyel fenyegető tüzétől erős könyörgése nyomán menekült meg az Egyetemi templom és a KPI. vallásra, származásra tekintet nélkül sok menekültet rejtegetett, segélyezett minden időben és mindig komolyan kockáztatva életét.

Lelkipásztorkodásának lényeges része volt a gyakorlati és elméleti neveléssel való foglalkozás. Újszerű, modern szellemű pedagógiai felfogását A bontakozó élet című munkája nyolc kötetében fejti ki.

Marczell saját összegezése modern katolikus pedagógiájáról: "Végtelenbe emelő és emelkedő szüntelen fejlesztés és bontakozás ("paedagogia perennis"). Mert a lényeg: Istentől jöttünk, aki kegyelmi erővel magához emel, ha saját erőfeszítésekkel magunk is dolgozunk."

1952-ben megfosztották állásától, otthonától. A hit és erkölcs dolgában halálig meg nem alkuvó nevelőt így ítélte el a kommunista diktatúra: "körzete félelmetes, neve fogalom, és az emberek gyűrűje övezi életét". Nehéz körülmények között is törhetetlenül a jó múltra építendő jelent és jövőt szolgálta (a Második vatikáni zsinathoz elkezdte előkészítő reform-tervezetét: "Világmegújhodás" címmel).

Megbízott előadóként élete végéig oktatott a Hittudományi Karon. Folytatta hithirdető, lelkipásztori, írói munkálkodását Prohászka Ottokár diadalmas világnézetével, akinek "szellemi fia" volt.

1962-ben tért meg Megváltójához. A Farkasréti temetőből csak 1988-ban helyeztethette be Fábián János rektor az Egyetemi templom kriptájába, ahol Dankó László érsek, az egykori tanítvány szentelte be újra földi maradványait.

Emlékét Dunaszerdahelyen a Szent György-templom falán emléktábla őrzi.

Marczell Mihály (Dunaszerdahely, Pozsony vm., 1883. aug. 12.-Bp., 1962. dec. 6.): pap, egyetemi tanár, rektor. - A középisk-t Pozsonyban, a teol-t Esztergomban és Bpen végezte, 1906. VI. 26: pappá szent. A bécsi Augustineumban tanult tovább, 1908: teol. dr. Bpen hitokt., a Regnum Marianum Kongr. prézese. 1909-18: áll. gimn. hittanár. Elsők közt ismerte föl a cserkészet lehetőségeit, 1913: megalakította a Regnum „fecske csapatát” (tagjai mint „öreg fecskék” dolgoztak tovább), a regnumi cserkészek főparancsnoka, a cserkésztáborozás min. biztosa, ped. szakosztályának elnöke lett. 1916: tábori lelkész az ol. fronton, a papi érdemkereszt 1. oszt-át kapta. 1918: az esztergomi szem. lelkiig-ja és teol. tanára. 1919: a pesti Szt Imre Koll. és a bpi kat. Polg. Isk. Tanárképző Főisk. ig-ja. 1919 őszétől szervezte az egy. ifj. segélyezését, kezdeményezésére alapították 1921. XI. 13: az →Országos Magyar Katolikus Főiskolai Diákszövetséget, mely XII: csatlakozott a →Pax Romanához. Utóbbi IV. nemzetk. kongresszusa rendezését ~ irányította. 1930-50: az államosításig az Angolkisasszonyok Tanárképzőjének és a hitoktatóképző Ward Koll-nak is ig-ja, oktatója. - A bpi egy. hittud. karán 1928. VII. 18: a nevelés mtanára, 1936. VIII. 18: az erkölcstan ny. rk., 1938: a lelkipásztorkodástan ny. r. tanára, 1938-52: a KPI rektora. 1939/40: és 1944/45: a Hittud. Kar dékánja, 1922: az ASzTT, 1925: a SZIA I. o. tagja. - 1945: Mindszenty hgprím. biztosa Pesten. II: a Budán bekerített m. alakulatokhoz intézett, a harcok beszüntetésére szólító sajtó-felhívás egyik aláírója; az amerikai katonai missz. parancsnokságától hazatérő Szt Jobb fogadásán ~ képviselte a KPI-t. - Bp. ostroma alatt maga is mentett, a lángokban súlyos égési sérülést szenvedett. Az Egyetemi tp. és a KPI megmenekülését a tűztől ~ imádságának tulajdonították. Vallásra, fajra tekintet nélkül, gyakran életét is kockáztatva sok menekültet rejtegetett, segélyezett. XII. 27: „Ti a hősök nemzedéke vagytok!” jelszóval a Hittud. Kar. hallgatóival megkezdte az ún. „pince-félévet”. Nagy összetartó erejének köszönhetően a növendékek nem távoztak Ny-ra. A KPI érdekében Zamercev szovjet városparancsnoknál is eljárt. Az újjáépítésben is nagy szolgálatot tett (a kerengő egyik freskója megörökíti az építkezésben segítő ~t). - 1952: megfosztották állásától, otthonától, s élete végéig „megbízott előadóként” oktatott, vizsgáztatott a Hittud. Karon (e kapcsolat miatt házkutatást viselt el), folytatta hithirdető, lelkipásztori, írói munkálkodását. A kommunista diktatúra úgy tartotta számon, mint akinek „körzete félelmetes, neve fogalom, és az emberek gyűrűje övezi életét”. - Maradványait Fábián János rektor a Farkasréti temetőből (édesanyjáéval együtt) 1988: az Egyetemi tp. kriptájába vitette át. -

Nevelői munkássága. Szakcikkeivel, kv-eivel a kat. pedagógusképzők ped. oktatását befolyásolta; a korszerű papnev. kérdéseivel számos tanulm-ban foglalkozott. Szuggesztív konf-beszédei, lelkigyakorlatai, rekollekciói, prédikációi papi és világi tömegeket vonzottak. →Prohászka Ottokár „szellemi fiának”, diadalmas világnézete örökösének vallotta magát. - Több egyh. és világi vallásos int., társulat, kör (Szoc. Missziótársulat, Pro Christo Kat. Nőszöv., Jolánta Főisk. Egyh. Koll., Margit Kongr., fiatalasszonyok köre stb.) lelkivezetője volt. - A nevelés elméleti és gyakorlati kérdéseivel újszerű, modern szellemben foglalkozott. ~ szerint a nevelés alapja az ember istenképmás volta, célja az önmagát és a társad-at boldogító, istenivé váló ember. Tudatosan vezető ráhatással („paedagogia energetica”), pozitív irányultsággal törekedett a lélek erőinek sokoldalú, személyközpontú érvényesítésére és transzponálására. Nélkülönözhetetlennek tartotta a tapintatos, empátiával és segítéssel közeledő megismerést, aminek föltétele a kölcsönös bizalom. - Saját összegezése modern kat. ped-járól: „Végtelenbe emelő és emelkedő szüntelen fejlesztés és bontakozás (paedagogia perennis). Mert a lényeg: Istentől jöttünk, aki kegyelmi erővel magához emel, ha saját erőfeszítésekkel magunk is dolgozunk.” - Szeretet-pedagógiáját a Bontakozó élet 8 köt-ében fejtette ki. - M: A fronton és a front mögött. Ifj. operett. 5 fv. Bp., 1915. - A kat. erkölcstan. Középisk. VI. o. számára. Jándik Józseffel. Uo., 1916. - Kath. erkölcstan. Jandik Józseffel. Uo., 1921. - Krisztus Urunk nyomdokain. Uo., 1922. - Szentistvánnapi sztbeszéd. Uo., 1924. - A kath. nevelés szelleme. Uo., 1925. (Szt István kv-ek 23.) - A kemény parancs. Összeáll. Koszterszitz Józseffel. Uo., 1928. - A bontakozó élet. 1-8. köt. Uo., 1931-38. (I. Az egyéniség összetevői. 1931; II. A lélek megismerésének művészete. 1932; III. A gyermek- és serdülőkor lelki képe. 1932; IV. Az ifjúság lelki világa. 1933; V. A felnőttek lélekrajza. 1934; VI. A nevelés alapvonalai. 1934; VII. A nevelés művészete. 1935; VIII. Neveléstan. 1938. Reprint 2002.) - Az élmények és nevelő értékük. Előadások a magyar tanítók szabadegy-én. Uo., 1936. (Magyar Tanítók Kvtára I.) - Az ifjúság és a hit. Vezérfonal a nemz. gyermekhét keretében tartandó szülői értekezletekhez. Uo., 1938. - Emlékbeszéd Tóth Tihamér veszprémi mpp. felett. Uo., 1940. - Érosz és étosz. Uo., 1940. - Milyennek kell lenni a m. férfinek? (és) Éry Emil: A m. Sztkorona... és én. (A magyar férficserkészek nemzetnevelő 1940-41-es előadássorozata: 1-2.) Uo., 1941. - A család szemefénye a gyermek. + Mindszenty József: Ki és mi a gyermek? Uo., 1942. (Actio Catholica 95.) - Az Úr szemével; Tiszta férfiúság az egy-eken. Előadások. Uo. 1942. - Ward Mária ped-ja. Uo., 1943. - „Melyik az összes parancs között a legelső?” Papi lelkigyakorlat. 1958. Kz. - Élő élet a XX. sz. első felének forgatagában. Önéletrajzi tervezet-töredék. Bp., 1961. Kz. - Főmunk. volt a Katolikus Nevelés folyóir-nak, 1918. XI. 24-1919. III. 15: az Esztergom c. hetilap főszerk-je és kiadója. - Bpen 1933-44: közzétette Az angolkisasszonyok vezetése alatt álló r.k. tanárképző főisk. 1932/33-1943/44. értes-t. - Írói álneve egy. hallgató korában Kisudvarnoki. Péch Mária-M.I.

A könyveket szkennelte: Mityók János plébános, Tataháza.
A szövegkonvertálást végezte: Kreschka Károly.

1. kötet - Katolikus nevelés szelleme
2. kötet - Kemény parancs
3. kötet - Érosz és étosz
4. kötet - Kolostori iskola 1.
5. kötet - Kolostori iskola 2.
6. kötet - Ünnepi szentbeszéd Szent István király napjára
7. kötet - Az élmények nevelőértéke
8. kötet - Ward Mária pedagógiája
9. kötet - Krisztus Urunk nyomdokain
Bontakozó élet 1. kötet - Az egyéniség összetevői
Bontakozó élet 2. kötet - A lélek megismerésének művészete
Bontakozó élet 3. kötet - A gyermek- és serdülőkor lelki képe
Bontakozó élet 4. kötet - Az ifjúság lelki világa
Bontakozó élet 5. kötet - A felnőttek lélekrajza
Bontakozó élet 6. kötet - A nevelés alapvonalai
Bontakozó élet 7. kötet - A nevelés művészete
Bontakozó élet 8. kötet - Neveléstan

Dr. Marczell Mihály

(1883-1962)

AZ IGEHIRDETÉS LEXIKONA

"A lelkek pitvarában..."

Dr. Marczell Mihály kéziratos hagyatékát dr. Péch Mária dolgozta fel.
"FÉNYCSÓVÁK" (lelkipásztori gondolatok, fohászok)

 Internetes feldolgozás: Mityók János plébános, Kreschka Károly.