Titokzatos japán felirat a könyvgerincen

Xavéri Szent Ferenc, korának egyik legbátrabb és legtehetségesebb  misszionáriusa az elsők között hajózott Japánba, hogy hirdesse az evangéliumot. Temérdek tapasztalattal felvértezve, 1549-ben szállt partra és ekkor még nem sejthette, hogy életútjának egyik legnagyobb kihívásával találja majd magát szemben.

Európa és a szigetország társadalmi, kulturális és vallási különbözőségeinek extrém mértéke hamar nyilvánvalóvá tette a veterán hittérítő számára, hogy a japánok katolikus hitre való megtérése nem lesz sem gyors, sem zökkenőmentes folyamat. 

500 éve bújt a kötéstábla mögé Dürer jóbarátja

Az érseki könyvtárban Athéni Xenophón görög zsoldos és történetíró számos írásának különböző korú és nyelvű kiadásait megtalálhatjuk, de mind közül a legizgalmasabb az a példányunk, mely 1516-ban, Firenzében látta meg a napvilágot. 

A híres könyvkereskedő Giunta dinasztia első képviselőjének, Filippo Giuntának nyomdájában született ritka, görög nyelvű kiadás Xenophón műveinek gyűjteményét tartalmazza. A kötet nem csak könyvtörténeti jelentőségével, gyönyörű reneszánsz kötésével, vagy a benne szereplő művek fontosságával hívja fel magára a figyelmet. 

Brokátba öltözött nemes kötetek

A Kollonitz-gyűjtemény szisztematikus feldolgozása során meglepő az a könyvtörténeti gazdagság, amivel a könyvtáros napról-napra találkozik. Csak ebben a teremben lassan már a kétezredik 16. századi kötetről készül el a frissített, részletes katalógus-leírás, de bukkant már fel itt több, korábban nem beazonosított ősnyomtatvány is.

A „csillagászok királyának” selyembe kötött műszertani könyve

Tycho Brahe (1546-1601) dán csillagász előkelő nemesi familía gyermekeként látta meg a napvilágot a mai Svédország területén lévő Knutstorp-kastélyban. 

Tizenkét testvére közül igen hamar kiemelkedett az állandó kíváncsiságához társuló rendkívüli intelligenciájával. Egy 13 éves korában látott részleges napfogyatkozás hatására élénk, élethosszig tartó csillagászati érdeklődés alakult ki nála.

16. századi díszes svéd nyelvű kézirat: Bajor Kristóf törvénykönyve

Kézirattárunk egyik szemet gyönyörködtető példánya és nyelvi különlegessége a most először bemutatásra kerülő, 1546-ban másolt svéd nyelvű törvénykönyv.

A kézirat Bajor Kristóf (1416-1448) egykori dán, svéd és norvég király uralkodása alatt szövegezett törvénygyűjteményt tartalmaz, mely az 1341 körül hatályba lépett legelső országtörvény egy módosított, kiegészített változata volt.

A „boszorkányvadászok szakkönyvének” legkorábbi, ősnyomtatvány kiadása gyűjteményünkben

Könyvtárunk számottevően gazdag, 511 példányt számláló ősnyomtatvány-gyűjteményében megannyi csodálatos esztétikai élményt is nyújtó ritkaságot, aprólékos művészi munkával gazdagon díszített több, mint fél évezredes korú kötetet találhatunk. 
A kuriózumok sorában mégis mind közül talán a legmisztikusabb története egy teljesen díszítetlen,  fellapozva a kevéssé hivalkodó küllemű ősnyomtatványaink közé tartozó kötetnek van.