Belépés
Regisztráció
Kollonitz László érsek (1787-1817) gazdag könyvgyűjteménye szinte végtelen tára az iparművészeti és könyvtörténeti szempontból is kuriózumnak számító kötéseknek. Az egyes kötések azonosítása nem csak hangsúlyos eleme a régi könyvek leírásának, de rajtuk keresztül sok esetben a történelmi múlt egy-egy apró, de annál érdekesebb szelete is feltárulhat.
Jelen bejegyzésünk apropóját két olyan hófehér pergamenbe kötött, préselt-aranyozott címerrel és feliratokkal ékesített könyv adta, melyek eredetileg I. Lipót magyar király (ur. 1657-1705) és német-római császár saját gyűjteményének részei voltak, de végső otthonukat Bécs után Kalocsán nyerték el, Kollonitz érsek könyvtárában.
Az első kötéstábla mértani középpontjába illesztett, kétfejű sast és „LI” rövidítést (Leopoldus I.) magába foglaló címere nem sok kétséget hagyott a könyvek egykori tulajdonosa felől. További megfejtésre szorultak viszont a címer fölött és alatt azonos távolságokra elhelyezett „E. A. B. C. V.” és „P. L. B. „ feliratok, így felvettük a kapcsolatot az Osztrák Nemzeti Könyvtár (ÖNB) segítőkész munkatársaival.
Magyarként talán nem épp a könyvek iránti szeretete az első, ami eszünkbe jut I. Lipót nevének említésekor. Hamarabb gondolhatunk a császár ábrázolásokon is szembeötlő, sajátos fizimiskájára, karakteres „Habsburg-állára”. Hazai megítélése történelmi szempontból máig igen felemás, amit hadainak Buda török alóli felszabadítása során szerzett érdemei sem tudtak igazán feloldani. A Habsburg abszolutizmus megszilárdítását célzó uralkodása a Rákóczi-szabadságharc kirobbanásának fényében nem tett túlságosan jót utólagos történeti emlékezetének.
Uralkodói jelmondata: „Consilio et industria” (okossággal és szorgalommal) viszont már önmagában is sejteti, hogy a tudást és a műveltséget kiemelten fontosnak tartó uralkodó volt. Széles tudományos műveltsége valóban nem volt megkérdőjelezhető, erről árulkodik egykori könyvgyűjteményének nagysága is. Bár - mint példánkból is látható-, könyvtárának egy része szétszóródott, de nagyobb szelete azért megmaradt Bécsben és jelenleg az ÖNB gyűjteményének fontos és értékes részét képezi.
Talán kevesen tudják, hogy a Hofburg-komplexum gyönyörű és grandiózus barokk könyvtártermét ugyan már VI. Károly német-római császár (III. Károly néven magyar király) építtette fel, de annak terveit még I. Lipót parancsára, az ő uralkodása alatt készítették el. Az osztrák kollégáinktól kapott válaszból is szépen kirajzolódik Lipót császár könyvbarát jelleme.
Az „E. A. B. C. V.” rövidítés az „Ex Augustissima Bibliotheca Caesarea Vindobonensi“, azaz a császári könyvtár elnevezésére vonatkozik, a „P. L. B.“ pedig „Petrus Lambecius Bibliothecarius“, azaz Peter Lambeckre, Lipót császár nagyrabecsült könyvtárprefektusára és udvari történetírójára utaló rövidítés.
Peter Lambeck könyvtáros életútja már önmagában is külön fejezetet érdemelne. Lipót császár közeli bizalmasai közé tartozott, hogy milyen mértékben, arról remekül tanúskodik egy Edward Browne nevű angol orvos bécsi udvarnál tett látogatása után írt naplóbejegyzése:
„A méltóságos Petrus Lambecius könyvtáros úr, akit ő [Lipót császár] oly nagyra becsül, általában olyan könyveket kutat fel [a császárnak], amelyekről úgy gondolja, hogy tetszeni fognak neki. Jelenlétemben a Religio Medici fordítását ajánlotta, ami nagyon tetszett Lipótnak és oly sokat beszéltek a könyvről Lambeciussal, hogy az egy ponton megkérdezte tőlem, ismerem-e a szerzőt (Thomas Browne-t)? Akinek ugyanaz a családneve, mint nekem, mit tudok tehát őróla? Amikor elárultam, hogy közeli rokonságban állok vele, még nyájasabb lett, mint valaha, és megkért, hogy küldjem el neki a könyvet az eredeti angol nyelven, mert azt el kívánja helyezni a császár könyvtárába.“
Lambeck könyvtáros kalandos életútjának egy pontján a császár a török megszállás alatt lévő Budára küldte abból a célból, hogy esetlegesen még ott fellelhető corvinákra „vadásszon“. Lambeck három kódexszel tért haza a küldetésből (ennél több könyvet nem engedtek elvinni a törökök), amit Lipót kudarcként élt meg. Az uralkodó szeretett volna minél több corvinát a császári könyvtár számára beszerezni és fáradhatatlanul gyűjtötte az értékeket Bécsbe, így biztosan dühös lenne, ha tudná, hogy az ő nagy becsben tartott, prefektusi kötésbe kötött könyvei pedig elkerültek Kalocsára.
felhasznált források:
https://en.wikipedia.org/wiki/Leopold_I,_Holy_Roman_Emperor
Viskolcz Noémi - Kié a könyvtár? : I. Lipót kísérlete a Bibliotheca Corviniana maradványainak megszerzésére
https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/ahlithun/article/view/22665/22396