Titokzatos japán felirat a könyvgerincen

Xavéri Szent Ferenc, korának egyik legbátrabb és legtehetségesebb  misszionáriusa az elsők között hajózott Japánba, hogy hirdesse az evangéliumot. Temérdek tapasztalattal felvértezve, 1549-ben szállt partra és ekkor még nem sejthette, hogy életútjának egyik legnagyobb kihívásával találja majd magát szemben.

Európa és a szigetország társadalmi, kulturális és vallási különbözőségeinek extrém mértéke hamar nyilvánvalóvá tette a veterán hittérítő számára, hogy a japánok katolikus hitre való megtérése nem lesz sem gyors, sem zökkenőmentes folyamat. 

500 éve bújt a kötéstábla mögé Dürer jóbarátja

Az érseki könyvtárban Athéni Xenophón görög zsoldos és történetíró számos írásának különböző korú és nyelvű kiadásait megtalálhatjuk, de mind közül a legizgalmasabb az a példányunk, mely 1516-ban, Firenzében látta meg a napvilágot. 

A híres könyvkereskedő Giunta dinasztia első képviselőjének, Filippo Giuntának nyomdájában született ritka, görög nyelvű kiadás Xenophón műveinek gyűjteményét tartalmazza. A kötet nem csak könyvtörténeti jelentőségével, gyönyörű reneszánsz kötésével, vagy a benne szereplő művek fontosságával hívja fel magára a figyelmet. 

Egy német sztárdiplomata, az orosz föld szerelmese

A 16. században az orosz föld ismeretlen és távoli vidék volt az európai ember előtt. Ez titokzatossá és egyben félelmetessé is tette a nyugati népek számára, ugyanakkor megmozgatta a képzeletüket és felkeltette a kíváncsiságukat. Csak nagyon kevesen merészkedtek ide és akik eljutottak, azok nagy valószínűséggel valamilyen diplomáciai szolgálatot teljesítettek és nagyon bátor embernek kellett lenniük. Ilyen ember volt Siegmund von Herberstein báró (1486-1566) német követ, a német-római császárok magyarországi és moszkvai diplomatája.

A „csillagászok királyának” selyembe kötött műszertani könyve

Tycho Brahe (1546-1601) dán csillagász előkelő nemesi familía gyermekeként látta meg a napvilágot a mai Svédország területén lévő Knutstorp-kastélyban. 

Tizenkét testvére közül igen hamar kiemelkedett az állandó kíváncsiságához társuló rendkívüli intelligenciájával. Egy 13 éves korában látott részleges napfogyatkozás hatására élénk, élethosszig tartó csillagászati érdeklődés alakult ki nála.