Belépés
Regisztráció
A 16. században az orosz föld ismeretlen és távoli vidék volt az európai ember előtt. Ez titokzatossá és egyben félelmetessé is tette a nyugati népek számára, ugyanakkor megmozgatta a képzeletüket és felkeltette a kíváncsiságukat. Csak nagyon kevesen merészkedtek ide és akik eljutottak, azok nagy valószínűséggel valamilyen diplomáciai szolgálatot teljesítettek és nagyon bátor embernek kellett lenniük. Ilyen ember volt Siegmund von Herberstein báró (1486-1566) német követ, a német-római császárok magyarországi és moszkvai diplomatája.
Ebben az időben még nem beszélhetünk egységes orosz birodalomról. Különálló orosz fejedelemségek léteztek, akik olykor egymással is rivalizáltak. Ezek közül a legjelentősebb a Moszkvai Nagyfejedelemség volt, amely behódoltatta és magába olvasztotta a nálánál gyengébb fejedelemségeket, megvetve így az alapjait az ekkor formálódó orosz cári birodalomnak. Herberstein ennek a fejedelemségnek volt a nagykövete I. Miksa, V. Károly, I. Ferdinánd és II. Miksa császárok alatt, 1515 és 1553 közötti időszakban. Összesen majdnem 70 diplomáciai küldetésen vett részt Európa-szerte, oroszhonban és Magyarországon. I. Miksa 1514-ben, még hivatali karrierje előtt lovaggá ütötte.
Két legjelentősebb oroszországi delegációja 1516-1518 és 1526-1527 közötti időszakra tehető. Budán előszőr 1518-ban járt II. Lajos (ur. 1516-1526) királynál, amelyet még 13 alkalom követett, egészen a király mohácsi csata után bekövetkező haláláig.
Később is többször megfordult Magyarországon, amelyek közül a legjelentősebbnek és karrierje csúcsának az 1541-es Nagy Szulejmánnal (ur. 1520-1566) folytatott tárgyalása számított. A török háború előtti Magyarországot Herberstein földi édenkertként festi le, amely dúskál a legváltozatosabb javakban.
Az orosz emberek szívélyessége és szenvedélyessége, a hóval borított táj kérlelhetetlen zordsága és egyben fensége, ugyanakkor a természet lenyűgöző szépsége, a benne rejlő vad és nyers erő, a végeláthatatlan nyírfaerdők és a gyönyörű orosz nők látványa megbabonázták és az orosz föld szerelmesévé tették az államférfit. Mindezen élményeit és diplomáciai tapasztalatait örökítette meg az először 1549-ben Bécsben, latin nyelven megjelent Rerum Moscoviticarum Commentarii című könyvében.
A Főszékesegyházi Könyvtár Herberstein műveinek különböző változatait és kiadásait őrzi. Az egyik legkorábbi latin nyelvű példány, amely a könyvtárban megtalálható, 1571-ben jelent meg Bázelban, a híres Oporinus nyomdában, gazdagon illusztrált színezetlen fametszetekkel ill. megtalálható egy képes 1600-as frankfurti kiadás is Andreas Wechel tipográfiájából. Egy 1563-ban Bázelban megjelent Moscoviter wunderbare historien című antikva darab is gazdagítja a könyvtárat.
A könyv igazi bestsellerré vált a maga korában. Hatalmas érdeklődés mutatkozott iránta, számtalan kiadást ért meg és töretlen sikert aratott. Szerzőjét ismerté tette az egész nyugati világban. A 16. században összesen 15-ször jelent meg latin, német, olasz, angol és cseh nyelven. A legtöbb kiadásban latinul és németül. Mint láthattuk, ezek közül néhány értékes kiadás az érseki könyvtárban is fellelhető. A sikeres diplomatából immár sikeres író is kerekedett, aki meglovagolva ezt a népszerűséget tudatos önreprezentációt folytatott. Neve és híre fennmaradásáért az európai művelt, humanista körök számára latinul, családja számára pedig németül önélatrajzi írásokat publikált a szerénység minden látszatát gondosan kerülve, kiemelve bennük saját jelentőségét, múltbeli tetteinek meghatározó fontosságát.
Egy szintén fontos könyvének legkorábbi meglévő német nyelvű kiadása is megtalálható az érseki könyvtárban: Moscovia der Hauptstat in Reissen címmel , amelyet Michael Zimmerman bécsi nyomdász készített 1557-ben. Lényegében oroszországi útjának német nyelvű megjelenése.
Az útiélményeiről beszámoló Rerum Moscoviticarum Commentarii tulajdonképpen a korabeli orosz világról nyújt részletes áttekintést, mintegy annak teljes keresztmetszetét adva. Ismereteket közöl az orosz társadalomról, annak népéről és szokásairól, öltözködésükről, vallásukról, de még a természeti különlegességekről és az állatvilágról is képet formál.
Herberstein nagy gondot fordított műveinek kiemelkedő megjelenésére. Korának meghatározó művészei illusztrálták könyveit. Személyesen bízta meg Augustin Hirschvogel (1503-1553) nürnbergi üvegfestőt, térképkészítőt, rézkarcolót oroszországi követjárásának illusztrálásával, az utasításait pontosan betartatva vele. A korszak jelentős humanista költőivel íratott magáról dicsőítő verseket. Johannes Dantiscus lengyel diplomata-költő Herberstein oroszországi utazását Odüsszeusz kalandjaihoz, őt magát pedig- humanistától nem szokatlan túlzással- Herkuleshez hasonlította.
Az önreprezentációt Herberstein mindennél fontosabbnak tartotta, így a korban szokatlan módon több, egészalakos portrét is készíttetett magáról. Az 1517-es diplomáciai útján 31 éves volt, önéletrajzi könyvében mégis jóval idősebb kori kép látható róla. Hogy mi lehet ennek az oka? Minden bizonnyal az, hogy a korszakban az idősebb ember a bölcsességet, a tapasztalatot, a tudást és a tekintélyt jelentette. Tehát a szerző tudatosan öregíttette magát, hogy minél nagyobb tiszteletet váltson ki környezetéből.
Számtalan korabeli uralkodó képmása is feltűnik könyveiben, akikkel Herberstein szolgálati útjai során találkozott és fontos tárgyalásokat folytatott, ezáltal is növelve a szerző elismertségét és jelentőségét. Láthatjuk a könyveiben II. Lajos magyar király páncélos figurájának fiktív ábrázolását, egy éremformájú metszetportréját és egy medaillonképét is. Nagy Szulejmán ülő alakos ábrázolását, III. Vaszilij moszkvai nagyfejedelem, ill. a német-római császárok, a dán és a lengyel király medallion képét.
Több jelenetet láthatunk Herbersteinről utazás közben. Csatajelenet, orosz harcosok, lószerszámok, fegyverek vagy éppen bölények képei is ábrázolva vannak különböző kiadásaiban.
Herberstein korának egyik legelismertebb és legnépszerűbb diplomatája volt. Tisztelték bátorságáért, kitartásáért és elért eredményeiért. Jelentős műveket tett közzé kalandjairól és utazásairól, diplomáciai fogadásairól.
Az újkori Európában őt tartották Oroszország felfedezőjének és hiteles krónikásának, akinek könyveit még a későbbi századokban is előszeretettel forgatták és amely művek nem hiányozhattak egyetlen prominens bibliofil könyvtárából sem. Herbersteint nem véletlenül hívták a Kelet Kolumbuszának, akinek művei és élete felkeltették az érdeklődést nyugaton az orosz nép és országa iránt.
Jó lenne ha ez a tisztelet és nyitottság kölcsönösen megvalósulna és a Herberstein által megkezdett csodálatos moszkvai történetek tovább íródhatnának.
Köszönjük Herr Siegmund!
További illusztrációk a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár gyűjteményében lévő kötetekből:
A blogbejegyzéshez a gondolatokat nagyrészt Krausz Tamás, Radnóti Klára és Sashalmi Endre szerkesztésében 2023-ban megjelent Apologia Historiographia. Az orosz történelem évszázadai című könyv egyik érdekfeszítő tanulmányából, valamint Papp Júliának a Magyar Könyvszemlében 2021-ben napvilágot látott kiváló tudományos cikkéből merítettük.
Felhasznált források:
Apologia Historiographiae. Az orosz történelem évszázadai. Bp., Martin Opitz, 2023.
Papp Júlia: Siegmund von Herberstein kiadványainak magyar vonatkozású illusztrációi. In.: Magyar Könyvszemle 2021 (137. évf.) 1. sz.
Internetes forrásként:
https://real-j.mtak.hu/19035/2/K%C3%B6nyvszemle_2021_1_Nyomdai.pdf