Patachich Ádám érsek (1776-1784) 19 ezer kötetes könyvtárát az 1784-ben kelt alapító okirat szerint az egyházmegyére hagyományozta. Rendelete értelmében egy intézményben egyesült az érsekek könyvtára a káptalan könyvtárával, melynek további fenntartásáról és kezeléséről is gondoskodott, e célra tett alapítványával. A Könyvtár a továbbiakban a kalocsai érsekek és a Kalocsai Főszékesegyházi Káptalan közös tulajdona, hivatalos elnevezése: Bibliotheca Metropolitanae Ecclesiae Colocensis, azaz Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár lett.

     
Patachich Ádám érsek portréja és alapítólevele

Kiállított dokumentumok:
Patachich Ádám érsek végrendelete. 1784. június 18.
Az érsek végrendeletében 13 ezer forintos alapítvánnyal gondoskodott az egyesített érseki és káptalani könyvtár további fenntartásáról, a könyvtári személyzet javadalmazásáról.

Index librorum Bibliothecae… Adami… Patachich, episcopi Varadiensis… 1774. Patachich Ádám nagyváradi püspöki könyvtárának katalógusát Mariosa Jakab (1777-1780) olasz könyvtáros készítette. A nagyváradi könyvtárterem tervezett, idealizált, kézzel festett képe látható a címlapon.

Levelek, számlák könyvbeszerzésekről 1774-1778. Patachich érsek haláláig fáradhatatlanul gyarapította könyvtárát. Könyvbeszerzéseiről tanúskodnak könyvkereskedőkkel és megbízott ügynökökkel folytatott levelezései.

 

Catalogus librorum venalium in officina libraria Hermanni Josephi Krüchten [Vienna], 1774. Joseph Krüchten bécsi könyvkereskedő katalógusa.

Catalogus librorum … Pest: J. M. Weingand - J. G. Köpf, [1779.] Az 1770-ben alapított és kiterjedt európai kapcsolatokkal rendelkező, hatalmas választékot kínáló pesti Weingand-Köpf cég könyvkereskedői katalógusa

A könyvtáralapító Patachich Ádám érsek gyűjteményéből:

Euclides: Elementa geometriae. Venice: Erhard Ratdolt, 1482. A görög matematikus Kr. e. 300 k. írt értekezésének első nyomtatott kiadása. Az arab közvetítéssel fennmaradt szöveget az angol Adelardus Bathoniensis fordította latinra. Az elegáns, gazdagon díszített kiadványt Erhard Ratdolt több, mint 400 geometriai ábrával illusztrálta. 

Johannes de Sacrobosco: Sphaera mundi. Leipzig: Martin Landsberg, [c.1494.] Johannes Sacrobosco (1195-1265) angol csillagász, teológus, egyetemi tanár. Sphaera mundi című munkája az ókori szerzőket követő évszázadok egyik legjelentősebb összefoglalása a csillagászat ismereteiről és számításairól. 

John Barclay: Argenis. Figuris aeneis adillustrata…Nuremberg: Wolfgang Moritz Endter, 1693. John Barclay (1582-1621) skót költő fő műve a több mint negyven latin nyelvű kiadást megért Argenis című lovagtörténet. A mű korában óriási népszerűségnek örvendett. Patachich Ádám érsek saját kezű bejegyzése olvasható a címlapon.

Jacopo Sannazaro: Arcadia. Venice: Giovanni Maria Misserini, 1638. Jacopo Sannazaro (1458-1530) olasz költő. Sincerus Actius álnéven tette közzé latin költeményeit. Mint olasz költő Arcadia című idilljével lépett fel, mely a pásztorregények mintaképe.

Pomponius Mela: De situ orbis. Leipzig: Wolfgang Stöckel, 1515. Pomponius Mela (1. sz.) ókori római földrajztudós kisebb földrajzi kompendiumot készített „A Föld elhelyezkedéséről” három könyvben. 

Plutarchus: Chaeronei stoici… de his qui tarde a numine corripiuntur libellus. Nuremberg: Friderich Peypus, [1513.] Plutarkhosz (1. sz.) görög krónikás, életrajzíró, az ókori görög és latin nyelvű nagy jelentőségű történetírók közé tartozik. Rendkívül termékeny író volt, bár műveinek egy része maradt csak fenn, de ez az anyag így is több ezer nyomtatott oldalt tesz ki. 

           
 

Az érsek Werner Vencel bécsi könyvkötőt bízta meg könyveinek egységes átkötésével, aki több mint tíz éven át dolgozott a Patachich könyvtár köteteinek egységes átkötésén. A könyvkötő-könyvtáros többféle tematikus katalógust is készített, és külön nyilvántartást vezetett a kötésre váró könyvekről. A tárlóban korabeli marhabőr darabok láthatók, amelyeket Werner Vencel a könyvek átkötéséhez használt. Ezek a bőrdarabok 2000-ben kerültek elő a terem restaurálásakor. 

 

Patachich Ádám utóda az érseki székben Kollonich László (1787-1817), aki folytatta elődje könyvgyűjtő tevékenységét. Számos kötetet vásárolt a II. József által feloszlatott szerzetesrendek könyvtáraiból, könyvbeszerzései gyakran a kultúrtörténeti értékek mentését célozták.1791-től Katona István történetíró segítette Kollonich érseket könyvbeszerzéseiben. Az ő szakértelmének és könyvismeretének is köszönhető, hogy ekkoriban számos történelmi-, földrajzi-, valamint tudománytörténeti vonatkozású kötettel gyarapodott a gyűjtemény.

Kollonich László érsek (1787-1817) könyvtárából:

Sancta Birgitta: Revelationes. Nuremberg: Anton Koberger, 1521. Szent Brigitta (14. sz.) Svédország védőszentje. Misztikus élményeit Revelationes coelestes című művében írta le először svédül, majd latinra fordította. A Látomások az évszázadok során számos kiadást ért meg.

Hippocrates: Opera omnia Venice: Aldus Manutius, 1526. Aldus Manutius (1448-1515), a híres velencei mester munkássága a 16. század elejétől új korszak kezdetét jelenti a nyomdászat, s a könyvkultúra történetében, ő teremti meg a mai kisalakú könyvet. Aldus volt a kurzív nyomdai betű megalkotója is. Könyvei jellegzetes egyéni szépségük révén kiemelkednek a humanista nyomtatványok közül. Aldinák megjelöléssel emlegeti őket a nyomdászati- és könyvtörténet, s a későbbi könyvgyűjtők legkeresettebb gyűjtési tárgyát képezték. 

Gaius Iulius Hyginus: Poeticum astronomicum. Venice: Thomas de Blavis, 1488.  A hispániai származású Gaius Julius Hyginus (Kr.e. 64 - Kr.u. 17) Augustus császár megbízásából a császári könyvtár igazgatója. A könyvtár anyagából számos összefoglalót és traktátust készített, amelyek közül csupán Fabulae címmel a mitológiáról és Astronomicon poeticon címmel a csillagképekről írt művei maradtak ránk. Ez utóbbiban a korai görög és latin szerzők alapján összefoglalta az égbolt csillagképeihez fűződő mitológiai leírásokat. A ma ismert görög-római csillagmondák egy részét a leírásából ismerjük, mivel az eredeti művek elvesztek.

   

Ulisse Aldrovandi: Serpentum, et draconum historiae libri duo Bologna: Bernia, 1640. Ulisse Aldrovandi (1522-1605) itáliai reneszánsz természettudós és orvos „Kígyók és sárkányok” című művében átfogóan gyűjti egybe a különböző sárkányokat. Aldrovandi természettudományos munkássága miatt Linné és Buffon mellett a modern természettudomány egyik megalapítójának tartják. Az 1568-ban általa alapított bolognai botanikus kert az egyik legrégebbi ilyen intézmény Európában. Oktatói és tudományszervezői tevékenysége, nem beszélve hatalmas, összefoglaló műveiről, óriási hatást gyakorolt az európai, késő-reneszánsz természettudományra.

Christian Gottlieb Ludwig: Ectypa vegetabilium, usibus medicis praecipue destinatorum. Leipzig: Johann Gottfried Trampe, 1760-1764. Christian Gottlieb Ludwig (1709-1773) német orvos és botanikus összefoglalása a növények eredeti lenyomatai után kézzel színezett metszetekkel készült.

Jan Huygen van Linschoten: Navigatio ac Itinerarium Hága: Albertus Henricus, 1599. Jan Huygen van Linschoten (1562-1611) holland kereskedő, történész. Sokat utazott a kelet-indiai régiók mentén. Az Itinerarium című műve a 16-17. század egyik legfontosabb útikönyve, a szerző saját beszámolója Ázsia természettörténetéről, néprajzáról, részletes hajózási útmutatókkal.

Sigmund von Herberstein: Moscovia der Haupstat in Reissen. Vienna: Michael Zimmermann, 1557. Sigmund von Herberstein (1486-1566) diplomata, író, történész két utazást tett Moszkvába: először 1517-ben, másodszor 1526-ban indult veszélyekkel teli, hosszú küldetésére. Utazásairól összeállított könyve rendkívüli érdeklődést keltett. A 16. század folyamán egyre-másra jelentek meg különböző kiadásai, több nyelvre lefordították. Bécsben, 1557-ben jelent meg az első német nyelvű kiadás, amely egyben a legritkább.

August Johann Rösel von Rosenhof: Der monatlich herausgegebenen Insecten Belustigung. Nuremberg: Johann Joseph Fleischmann, 1755. August Johann Rösel von Rosenhof (1705-1759) német miniatűr festő, természettudós és entomológus. A rovarok pontos, nagyon részletes leírásaival, képeivel a modern entomológia fontos alakjaként ismerték el. Az entomológia, azaz rovartan a hatlábú ízeltlábúakkal foglalkozó biológiai tudomány.

Gabir Ibn-Haiyan: De alchemia. Nuremberg: Johann Petreius, 1541. Abu Múszá Dzsábir ibn Hajján, (latinul: Geber), (721-815) a mai Irán területéről származó arab tudós, polihisztor, alkimista. Személyéhez körülbelül 2000 művet kapcsolnak, főként alkímiai és misztikus témában. A mai Spanyolország területén Geber néven vált ismertté, innen kerültek Európába művei, melyek nyomán létrejött a középkori európai alkímia. Vannak, akik nevéből eredeztetik a kémia szót is.