1. tárló - A középkori könyvtár
A jelenlegi könyvtár elődei a középkori káptalani- és érseki magánkönyvtárak voltak. Szent István korától kezdődően a 16. század elejéig feltehetően már 300-400 kötet kódexet és ősnyomtatványt gyűjtöttek össze Kalocsán. 1526-ban Tomori Pál érsek elesett a mohácsi csatában, majd ezt követően 1529-ben Kalocsa városa is török kézre került. A káptalan tagjai elmenekültek, és magukkal vitték értékeiket, könyveiket. A középkori gyűjteményből két ősnyomtatvány került vissza a 20. század elején Kalocsára, néhány példányt a világ más könyvtáraiban őriznek, a legtöbb könyvnek azonban – elsősorban a török idők viszontagságai következtében – nyoma veszett.
A gyöngyösi ferences könyvtárból 1916-ban visszakerült két ősnyomtatvány:
Augustinus S.: Sermonum opera. Basel: Johann Ammerbach, 1495.
Vásárhelyi János olvasókanonok (1502-1513 között) saját kezű bejegyzésével, az egykori középkori káptalani gyűjteményből.
Isidorus Hispalensis: Etymologiae…Augsburg: Günther Zainer, 1472.
Váradi Balázs (1478-1510) prépost saját kezű bejegyzésével, az egykori középkori káptalani gyűjteményből.
A KÁPTALANI KÖNYVTÁR A 18. SZÁZAD ELEJÉN
A 18. század elején az egyházmegyét újjáépítő érsekek első teendői közé tartozott a káptalan újjászervezése. A Főszékesegyházi Káptalan tagjai, a kanonokok voltak az érsekek első munkatársai, s az ő hiteleshelyi- és liturgikus tevékenységükhöz, a szemináriumban folyó oktatáshoz és az érsekek egyházkormányzati munkájához egyaránt könyvekre volt szükség. A káptalan 18. századi könyvtárának állományáról tanúskodnak a ránk maradt leltárkönyvek és katalógusok. Az egyik legkorábbi leltárkönyvet Házy György olvasókanonok készítette a káptalani könyvtár állományáról 1752-ben. A leltárkönyvben 287 mű szerepel, összesen 602 kötetben.
Ebből az első katalógusból válogattuk a kiállításban látható köteteket:
Patachich Gábor érsek (1733-1745) és a káptalani könyvtár gyűjteményéből:
Pietro Garzoni: Istoria della republica di Venezia. Venice: Johannes Manfré, 1720. A címlapon Patachich Gábor zágrábi kanonok bejegyzése, a Bibliotheca Metropolitani Capituli Colocensis könyvtárából.
Rituale Romano Colocense… Buda: Veronica Nottestein, 1738. Patachich Gábor érsek kiadásában megjelent önálló szertartáskönyv az egyházmegyei papságnak a szentségek kiszolgáltatására. Négy nyelven (latin, magyar, német, horvát nyelven) tartalmazza az előírásokat és a szertartások pontos rítusát.
Gloszer Gábor kanonok (1761-1780) könyvtárából:
[Jean-Baptiste Poquelin] Moliere: Opere. Venice: Giambattista Novelli, 1756. Moliére (1622-1673) műveinek olasz nyelvű kiadása.
Samuel Richardson: Pamela, oder die belohnte. Tugend. Leipzig-Legnica: David Siegert, 1763. Pamela, avagy az erény jutalma Samuel Richardson (1689-1761) angol író műve, a modern regényírás történetének egyik fontos állomása.
Miguel de Cervantes Saavedra: Leben und Thaten des weisen Junkers Don Quixote von Mancha. Weimar-Leipzig: Fritschische Buchhandlung, 1775. Miguel de Cervantes Saavedra (1547-1616) spanyol nyelvű regényének, (eredeti helyesírással …Don Quixote…) német, illusztrált kiadása. A Don Quijote azonkívül, hogy a legnépszerűbb spanyol irodalmi mű, egyúttal a világ leghíresebb irodalmi munkái között is szerepel.
Gedde János: Ángliai méhes kert melly a méhekkel való bánásnak mesterségét, és titkait szemünk elejébe terjeszti. Eger: Bauer Károly József, 1759. John Gedde (1647-1697) skót méhész az egyik legjelentősebb méhekkel, méhtartással, méhészkedéssel foglalkozó szakismeretek gyűjteményét állította össze. Az igen értékes művet Szathmáry Király György (1703–1752) Borsod vármegyei országgyűlési követ, a Sárospataki Kollégium főgondnoka németből fordította magyar nyelvre.
Antoine Francois Prévost d’ Exilles: Histoire du Chevalier des Grieux et de Manon Lescaut. Liége: Henri-Joseph Joly, 1775. A kalandos életű Prévost abbé regényéből Manon Lescaut címmel Giacomo Puccini négyfelvonásos operát írt. A kötet előzékén Denis Diderot kézírása, francia nyelvű ajánlása olvasható.
René Descartes: Geometria. Frankfurt: Johann Friedrich Knoch, 1695. René Descartes (1596-1650) francia filozófus, természetkutató és matematikus. Ő volt az analitikus geometria egyik megalapítója. Műveiben az egzakt természettudományok eredményeit és a matematika módszereit alkalmazta.
A 18. századi káptalani gyűjteményt elsősorban az egyházmegye papsága használta. A könyvkölcsönzéseket a leltárkönyv mellékletében található elismervények bizonyítják. Az egyik kölcsönzési cédula szerint a filozófia professzora Newton, valamint Pieter van Musschenbroek műveit kölcsönözte a káptalan könyvtárából.
Kölcsönzési cédula
Isaac Newton: Philosophia naturalis principia mathematica. Amsterdam: Sumptibus Societatis, 1723. „A természetfilozófia matematikai alapjai” a természettudományok történetének egyik legfontosabb alapműve.
Petrus van Musschenbroek: Essai de physique. Leiden: Samuel Luchtmans, 1739. Pieter van Musschenbroek (1692 - 1761) holland fizikus nevéhez fűződik az elektromosság történetének egy korai kísérlete. Az úgynevezett leideni palack volt az első, ember által készített elektromos kondenzátor, mely tárolta a sztatikus elektromosságot, vagyis az elektromos töltéseket.
Bibliorum sacrorum et glossae ordinariae… Venice: Iuntas, 1603.
A kötésen Patachich Gábor érsek (1733-1745) aranyozott superexlibriszével.
Nicolaus de Lyra [Komm.]: Biblia Sacra cum glossa. interlineari, ordinaria… Venice: [Società dell' aquila], 1588.
Patachich Gábor érsek aranyozott superexlibriszével.
Pierre de Bretagne: Clavis Davidica seu Compendiosus ad sacram scripturam apparatus Munich: Johann Jacob Remy, 1718.
Patachich Gábor érsek aranyozott superexlibriszével.