Schödel, Martinus: Disquisitio historico-politica de Regno Hungariae
Strassburg: Johannis Reppl, 1629.

Az ország egyik legkorábbi statisztikai bemutatása, történelmi-politikai vizsgálat a Magyar Királyságról.  Széles látókörét bizonyítja, hogy munkájában a nagy francia politikai teoretikusnak, Jean Bodinnek és az olasz utópista társadalomfilozófusnak, Tommaso Campanellának műveire is támaszkodott. Művét a magyarság védőiratának szánta, meg akarván cáfolni a magyarok barbárságáról szóló külföldi vélekedéseket. Ennek érdekében páratlan bőséggel és adatgazdagsággal sorolja elő mindazt, amit a magyar nyelvről, az ősi írásról, a magyarországi irodalomról, tudományról, a magyar föld régészeti és művészeti emlékeiről össze tudott gyűjteni. Schődel könyve a harmincéves háború harcainak idején jelent meg. Szoros kapcsolatban állt a magyar humanista prédikátor-írókkal is, elsősorban Szenci Molnár Alberttel. Művét a magyarság védőiratának szánta, meg akarván cáfolni a magyarok barbárságáról szóló külföldi vélekedéseket. Ennek érdekében páratlan bőséggel és adatgazdagsággal sorolja elő mindazt, amit a magyar történetírók és más források nyomán a magyar nyelvről, az ősi írásról, a magyarországi irodalomról, tudományról, a magyar föld régészeti és művészeti emlékeiről stb. össze tudott gyűjteni. Mindezt a hun-magyar történelem fonalára felfűzve adja elő, a magyar kultúra virágkorát - Szenci Molnárhoz és társaihoz hasonlóan - Mátyás korában látva. Schődel munkája a külföld Magyarországra vonatkozó ismereteinek egyik főforrása maradt egészen a 18. századig.

A könyv díszes címlapján allegórikus alakok láthatóak. Az ajánlás után Bernegger Mátyásnak Schödel Jánoshoz intézett levele van, melyből tudjuk, hogy az ifjú Schödel több mint két évig a strassburgi tudós házánál gratissimus Hospes volt. Utána Magyarországra vonatkozó munkák jegyzéke van összeállítva. Több költő írása következik, többek között Stainer János, Perlovitz András. A mű végén több tiszta kivitelű rézmetszet látható többnyire Luckius Sylloge Numismatumából vett emlékpénzek, valamint egy Hungarus antiquus és egy Hungara antiqua - a magyar korona rajza a Révaiból, végül egy lándzsával átszúrt Marcus Baxam Ungarus - Baksaházi Baksa Márk magyar katona képe.A katona sebesülése és kitartása Európa-szerte ismertté vált, számos rézmetszet készült a kopjával átszúrt koponyájáról, valamint több versben is megörökítették sebesülésének történetét.