Régi, ritka könyveink

Kéziratok, ősnyomtatványok, antikvák, RMK-k

A régi könyvek az összállományból mintegy 90.000 kötetet tesznek ki. A könyvtár több mint 800 kötetes kéziratgyűjteményében 64 középkori kódex (11-16. sz.) található. Tartalmuk igen változatos, hiszen van közöttük Szentírás, szerzetesrendi szabályzat, egyházi beszédgyűjtemény, de orvosi, jogi, csillagászati és történelmi művek is. A gyűjtemény legrégebbi kézirata a 11. századból való.

a 11. századi kódex kötéstáblája és kezdő oldala

A türelem és a szorgalom remekműve a 13. századi Biblia latina pergamenkódex. Szinte átláthatóan vékony bőrön, magzati bárányok bőréből készített pergamenlapjain a teljes Ó- és Újszövetségi Szentírást másolták le mindössze 1 mm (gombostűfej) nagyságú betűkkel.

Biblia latina. Párizs, 13. sz.

Szent Pál leveleit tartalmazza az iniciálékkal gazdagon díszített kézirat 1250-ből. A szentírási szöveget Petrus Lombardus 12. századi párizsi érsek kommentálta. Ez a kommentár ma már csupán néhány könyvtár féltve őrzött és kisszámú tudós által olvasott kincse. Az Arisztotelész-kódex Arisztotelész négy filozófiai és erkölcsi művét tartalmazza, sok korabeli bejegyzéssel, széljegyzettel. Szakértők szerint a 13. századból a kalocsaival együtt mindössze nyolc Arisztotelész -kódex maradt fenn. A többi hét példányban nincs dátum, ebben Az okokról című értekezés végén feltűntetik az 1290-es évszámot. A könyvtár gazdag orvosi kódex gyűjteményéből kiemelkedik a Compendium medicinae 1330-ból, mely a lázas betegségek fajtáival foglalkozik és összegzi a korabeli orvosi ismereteket. A Hippocrates-Galenos kódex 1360-ban készült. Hippocrates aforizmáit és korjóslatait, valamint Galenos orvosi rendszabályait tartalmazza, Afrikai Konstantin montecassinói szerzetes fordításában és magyarázataival. Patachich Ádám érsek egy 1782-es bécsi aukción vásárolta a kéziratgyűjtemény egyik legszebb, művészi díszítésű pergamenkódexét. A 15. századi zsoltároskönyvet gazdagon díszítették aranyozott iniciálékkal és kisméretű szövegközti képekkel, miniatúrákkal. A Zsoltároskönyv itt fellapozható.
Csillagászati témájú Brachaditz Christian könyve 1432-ből. A csillagászati rajzokkal gazdagon illusztrált ritka kézirat ismerteti a bolygók pályáját és a csillagok távolságát. Petrus de Crestentius 1431-ben íródott Liber ruralium commodorum c. munkája a földműveléssel foglalkozik és nagy hatással volt a mezőgazdaság korabeli fejlődésére.
Az újkori kéziratos gyűjteményből értékes források: Bethlen István levelei Ecsed várából (1639-1647) magyarul; Erdély történetéről 1694-ben, a francia forradalomról 1791-ben készült latin nyelvű történeti összefoglalások. A törökkel vívott magyarországi csatározásokról szól Montecuccoli Raymund: Dell ’arte bellica, 1660-1664. c. műve. 1677-ből való Lipót császár udvari pénztárának számadása. A gyűjteményben megtalálhatók Katona István jezsuita történetíró, kalocsai kanonok és könyvtáros számos munkájának kézirata, Pázmány Péter és jezsuita misszionáriusok Kínából küldött levelei. Szépen illusztráltak Pachmayr Lorenz 1738-ban készült albuma és a Nürnbergische Chronica 1626-ból. Davud el Antaki (Antiochiai Dávid) Encyclopédiája arab nyelven ad tudományos és tárgymagyarázatot arab és másnyelvű szavakhoz. Kanyó Gyula kalocsai pap munkája a „Miatyánk kettőszázötvennégy nyelven”. A kézirat 1894-ben, Rómában készült.

Illusztráció a Nürnbergi Krónikából (Nürnbergische Chronica, 1626)

Könyvtárunk 511 példányból álló ősnyomtatvány-gyűjteményében (1500 előtt nyomtatott könyv) a mainzi, nürnbergi, augsburgi, velencei stb. nyomdász műhelyek legszebb kiadásait őrizzük. Tartalmilag a legnagyobb csoportot a teológia és a vallási irodalom alkotja. A görög-latin klasszikus irodalom és a természettudományok következnek (többek között Konrad von Megenberg: Buch der Natur, Augsburg: Johann Bämler, 1475. (Az ősnyomtatvány digitalizált változata megtekinthető itt), majd a történelem (Hartmann Schedel: Das Buch der Chroniken, Nürnberg: Anton Koberger, 1493), a filozófia, jogtudomány, nyelvészet. Az egyik legdíszesebb ősnyomtatvány Gratianus Decretumának 1472-es mainzi kiadása.

Hartmann Schedel: Das Buch der Chroniken, Nürnberg: Anton Koberger, 1493

A 16. században alakulnak ki a modern könyv alaki jegyei (alak, anyag, beosztás, címlap, lapszámozás). Aldus Manutius, a híres velencei mester munkássága kiemelkedő a 16. századi nyomdászat történetében: ő teremti meg a mai kis alakú könyvet. Aldus velencei nyomdájából több ritka görög, latin nyelvű kiadás található a gyűjteményben. A neves bázeli nyomdász, Johannes Frobenius műhelyében jelentek meg Rotterdami Erasmus humanista tudós művei. Számos kiadványát ifj. Hans Holbein kiváló német festő és könyvillusztrátor fametszetei díszítik. Frobenius kiadványai Aldus művei mellett a legszebb 16. századi könyvek, a könyvművészet történetének kiemelkedő remekei.

A reformáció nyomdászai főleg nemzeti nyelvű kiadványokat nyomtattak. Könyvtárunk őrzi Hans Lufft wittenbergi nyomdász legjelesebb munkáját, a Luther Biblia teljes, gazdagon illusztrált kiadását és a reformátor saját használatú Bibliáját is.

Luther Bibliája, Lyon, 1519.

A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár gyűjteménye páratlanul gazdag természettudományos művekben és számos csillagászattörténeti ritkaságot is őriz. Mérföldkő a csillagászat történetében Kopernikusz De revolutionibus orbium coelestium - Az égi pályák körforgásáról c. műve, melyben közli a Nap-középpontú (heliocentrikus) világrendszerről szóló elméletét. Kopernikusz elméletének 1566-os bázeli kiadása mellett kivételes ritkaságnak számít Tycho de Brahe dán csillagász Astronomiae instauratae mechanica c. 1598-ban nyomtatott könyve, melyből a világon mindössze néhány regisztrált példányt tartanak nyilván. Tycho könyve itt fellapozható. Könyvtárunk példányáról készült fakszimile kiadása megvásárolható itt.

Orvosi könyveink közül Andreas Vesaliusnak, az újkori anatómia megalapítójának fő műve a De humani corporis fabrica (Az emberi test működéséről) korszakalkotó az orvoslás történetében. Könyvtárunk őrzi Vesalius művének 1555-ben Bázelben megjelent javított kiadását, az akkori száz esztendős könyvkiadás csúcsteljesítményét. Könyvtárunk példányáról készült fakszimile kiadás megvásárolható itt. Vesalius anatómiája mellett számos 16. századi gyógyszeres és füveskönyv is megtalálható a gyűjteményben pl. Lorenz Friez Spiegel der Artzney c. 1518-as strassburgi kiadása a korabeli gyógyszeres könyvek mintapéldánya, vagy Leonhard Thurneisser 1578-ban megjelent gazdagon díszített műve, mely az ernyősvirágú növények leírását és a belőlük való gyógyszerkészítést tartalmazza. Thurneisser könyvének hasonmás kiadása itt megvásárolható. A műről Tömpe Péter Alkímia és középkori orvoslás címmel írt cikke itt olvasható.

Metszet Vesalius anatómiájából és Thurneisser füveskönyvének címlapja

A 17. század során gyökeres változások következnek be a tipográfiában és a könyvművészetben is a barokk hatására. Matthias Merian német nyomdász és könyvmetsző különösen topográfiai műveiről, magas színvonalú rézmetszet- és karctechnikával készült városképeiről ismert. Merian Theatrum - Europaeum vagy Topographia sorozatának rézmetszetekkel illusztrált kötetei képviselik ezt a korszakot. A 17. század során Hollandia magas rangra emelkedett az európai könyves kultúrában. A németalföldi Leyden volt a kiemelkedő nyomdászváros Európában, az itt működő Elzevír nyomdászcsalád tevékenységének köszönhetően. A gyűjteményben megtalálhatók az Elzevírek respublikái, az országleírásokat tartalmazó sorozat apró méretű, elegáns könyvecskéi is.

Mathias Merian Theatrum Europaeum, Itinerarium Italiae c. műveinek címlapjai

Az RMK (az 1711 előtti régi magyar könyvek) gyűjtemény kötetei között Temesvári Pelbárt (1509), Telegdi Miklós (1577), művei éppúgy megtalálhatók, mint Antonio Bonfini 1545-ben és Heltai Gáspár 1575-ben megjelent krónikái, a Vizsolyi Biblia (1590), vagy Zsámboki János neveztes emblémáskönyve (1566). Pesti Gábor 1538-ban Bécsben megjelent hatnyelvű szótáráról Jankovics Miklós 1834-ben lejegyezte, hogy a könyv első kiadás és az akkori Magyarországon egyetlen példány. Regényes sorsú a Rodostót megjárt "Liliomkert" című imádságoskönyv. Rákóczi egyik embere vitte magával Törökországba, ahol egy könyvkötő újrakötötte, és monogramját beleégette a fedőlapba. A bújdosók leszármazottai csak az 1780-as évek végén térhettek haza és ekkor ajándékozták a kötetet Kollonich László kalocsai érseknek.

A Vizsolyi Biblia, (1590) és Pesti Gábor hatnyelvű szótárának címlapja (Bécs, 1538.)