Maurus Hrabanus: De laudibus Sancte Crucis opus, crudicione versu prosaque mirificum
Phorzheim: Thomas Anshelm, 1503.

Hrabanus Maurus (780 k. - 856) német bencés szerzetes, fuldai kolostor apátja, mainzi érsek és tudós. A karoling reneszánsz egyik kiemelkedő alakja. Három zsinatot tartott. Szerkesztett prédikációkat, verseket és kézikönyveket a papság oktatására. Nagyon sok műve jelent meg, írásainak legnagyobb részét teológiai, exegetikai művek alkotják: átfogó magyarázatokat írt Máté evangéliumához, a Pentateuchushoz és az Ószövetség sok más könyvéhez. A Biblia magyarázatát az egyházatyák alapján írta. Költőként is jelentős életművet hagyott hátra, ezek közül a leghíresebb a De laudibus sanctae crucis című gyűjteménye. A pretipografikus időkből származik a De laudibus Sancte Crucis - A Szent Kereszt dicsérete című műve, melyben XXVIII verset találunk a Szent Kereszt dicsőségére. Az antikvában a sorok és a szavak a keresztet testesítik. Minden rácsos verssor egy verssornak felel meg. A mű a 9. században készült, de későbbi kéziratos formája is ismert. Az ábrafigurákhoz tartozik egy magyarázat, amely a függelékben is megtalálható. A későbbi korokban Hrabanust német földön Praeceptor Germaniae, azaz "Germánia tanítója" néven is emlegették, szorgalmazta, hogy a papság német nyelven is prédikáljon. A Szentírás jobb megértése érdekében ösztönözte a görög nyelv oktatását, latin-német szószedete fontos mérföldköve a német nyelv fejlődésének. 

A mű Thomas Anshelm (1470-1552 or 1524) nyomdász műhelyében készült.