A Római Birodalom széthullása utáni korszak meglehetősen kaotikus és veszélyekkel teli állapotokat eredményezett Európa-szerte. A hunok és különböző germán népcsoportok tartották rettegésben a volt római provinciák lakosságát és áldatlan helyzet uralkodott az élet számos területén. Több évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy a viszonyok normalizálódjanak és beköszöntsön a kereszténység fénykora.
A 16. században az orosz föld ismeretlen és távoli vidék volt az európai ember előtt. Ez titokzatossá és egyben félelmetessé is tette a nyugati népek számára, ugyanakkor megmozgatta a képzeletüket és felkeltette a kíváncsiságukat. Csak nagyon kevesen merészkedtek ide és akik eljutottak, azok nagy valószínűséggel valamilyen diplomáciai szolgálatot teljesítettek és nagyon bátor embernek kellett lenniük. Ilyen ember volt Siegmund von Herberstein báró (1486-1566) német követ, a német-római császárok magyarországi és moszkvai diplomatája.
Tudománytörténeti szempontból az emberiség szellemi kultúrájának egyik legjelentősebb alkotása Newton Philosophiae Naturalis Principia Mathematica című műve, röviden Principia. Magyarra fordítva ez így hangzik: A természetfilozófia matematikai alapjai. A 17. század tudományos forradalmának korszakában a természet, mint Isten teremtett világa és annak egzakt megfigyelése, tudományos vizsgálata még nem zárták ki egymást. Newton, aki a Bibliát rendszeresen tanulmányozó és alaposan ismerő ember volt, vallásos lelkülettel végezte megfigyeléseit és fektette le fizikai és matematikai törvényeit.
Belépés
Regisztráció