Kiadványaink

Könyvtár kiadvány

A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár rövid története és válogatott könyvritkaságai

Ára: 1.000.- Ft

 

 

 

 

 

 

 

A brief history of the Cathedral Library of Kalocsa and a selection of its book ratities

Ára: 1.000.-Ft

Catechismus

Petrus Canisius: Catechismus Latino-Ungaricus

Reprint kiadás a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtárban őrzött eredeti példány hű és teljes másolata. Megjelent az 500 éves reformáció és katolikus megújulás emlékére Kalocsa, 2016.

Ára: 2.000.- Ft

Katona

Katona István: Szent István király ditsérete és Úrnapi prédikátzió


A kalocsai Érseki Könyvtárban található eredeti példányok hasonmás kiadása.

Megjelent Katona István halálának 200. évfordulójára Kalocsa, 2011. augusztus 19.

A kötet Katona 1788-ban Bécsben elmondott Szent Istvánról szóló magyar nyelvű prédikációját és kalocsai úrnapi beszédét tartalmazza.

Ára: 2.000,- Ft

Patachich Ádám érsek emléke: Zajezdai báró Patachich Ádám kalocsai érsek (1776-1784) halálának 220. évfordulója alkalmából rendezett konferencia és kiállítás emlékkönyve.

Kalocsa: Kaloprint Nyomda, 2005. 98 pp.

Ára: 1.500 Ft.

Kalocsa kincsei CD/DVD sorozat a
Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár és Studiolum kiadó sorozata:
Studiolum

Zsoltároskönyv (Psalteirum cum canticis) 1440 k.

CD kiadvány, Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár - Studiolum, 2005.

Ára: 2.000 Ft

A CD-n  a középkori kódex teljes képi anyaga mellett a zsoltárok latin szövegét, valamint magyar, angol, német és spanyol fordítását is közöljük.

Ismertető a CD-ről

Szent Pál levelei (Petrus Lombardus glosszáival) 13. század
DVD kiadvány, Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár - Studiolum, 2007.

Ára: 2.000.- Ft.
A DVD-n közzétett 13. századi kódex Szent Pál latin nyelvű leveleit és a nagy középkori hittudós, Petrus Lombardus kommentárját tartalmazza.

Ismertető a DVD-kiadványról

Gaius Iulius Hyginus: Csillagképek. Velence: Thomas de Blavis, 1488.
DVD kiadvány, Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár – Studiolum, 2009. 
Ára: 2000 Ft

A Kalocsa kincsei sorozatunk harmadik részében az 1488-as ősnyomtatvány digitális facsimiléjét, és a latin szöveg kereshető átiratát tettük közzé, összevetve azt a kritikai kiadás szövegével. Ezen a DVD-n jelenik meg először a mű első magyar fordítása is. Az egyes illusztrációk mellett képi párhuzamként közöljük a mű 1535-ös bázeli Micyllus-kiadásának reneszánsz metszeteit is, amelyek az ősnyomtatvány ábráin alapultak.
Bartha Lajos csillagászattörténész leírása:  G.I. Hyginus "költői csillagászata"

Ismertető a Hyginus DVD-ről:  Magyar | English

G. Mercator - I. Hondius: Atlas Novus. Amsterdam, 1638.

Metszetmásolat a könyvtár eredeti példányáról

 

Ára: A 4-es méret (210x297) 1.000 Ft

A3-as méret (297x420)  2.000 Ft

Hungaria

Johann Baptist Homann: Atlas geographicus maior. Carte D'Hongrie en General ... - Hungariae. Nürnberg, 1759.

Metszetmásolat a könyvtár eredeti példányáról

 

Ára: A4-es méret (210x297) 1.000 Ft

A3-as méret (297x420) 2.000 Ft

 

Könyvtárunk ritka könyveiről készült facsimile kiadások, melyek a Pytheas kiadónál vásárolhatók meg

 

 

 


Zsoltároskönyv

Hogyan készül a Zsoltároskönyv facsimile kiadása?
1. rész | 2. rész | 3. rész

Psalterium cum cantis
Prága (?) - Krumlov(?), 1440 körül.

A kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár könyvfestészeti szempontból legkiemelkedőbb darabja ez a kis psalterium.

A kódex liturgikus használatra készült. Szövege gótikus könyvírású. Legfőbb értéke iniciáléinak, lapszéldíszeinek magas művészi színvonalában és ábrázolásainak tartalmában áll. A zsoltároskönyvet számos festett-aranyozott alakos és ornamentális vörös-kék tollrajzos, vörös és kék iniciálé, szövegközti betű, paragrafus-jel díszíti. Az emberalakok finom arcvonásai, kecses mozdulatai, öltözetei drapériájának lágy modellálása, az ornamentika motívumkincse; a kanyargó arannyal rajzolt lapszéldísz, valamint a festett akantuszindák a közeikbe helyezett virágfejekkel és állatalakokkal a cseh kódexfestészet 1430 utáni emlékeivel rokoníthatók. A kódex iniciáléi, az egy zsoltározó Dávidot ábrázoló kezdőbetűtől eltekintve alig sorolhatók a zsoltárillusztrációk körébe. A 26. zsoltárhoz például a Salvator mundi (A világ Megváltója), a 68.-hoz a Fájdalmas Krisztus, a 97.-hez a Gyermekét tartó Mária félalakja, a 109.-hez pedig Vera ikon (Krisztus hiteles arcmása) került. A képek egyfelől Mária anyaságát, Krisztus emberi és isteni természetét, a megváltással kapcsolatos áldozatvállalását domborítják ki, másrészt hangsúlyos az eucharisztikus témák jelentése, végül pedig szembetűnő a 15. század első fele katolikus egyház által leginkább propagált kultuszképeinek jelenléte. Ezek a témák a husziták tanaira adott válaszképpen kerülhettek a kódexbe. Mégpedig a husziták térnyerésének csökkenése, és a katolikus irányzat újbóli előtérbe kerülése idején, az ideológia és művészeti központok valamelyikében, Prágában vagy Krumlovban. A zsoltároskönyv ismeretlen megrendelője abban az egyházi személyben keresendő, aki a Fájdalmas Krisztus közelében térdel. Datálását elsősorban a Hanus z Kolovrat (a prágai Szent Vitus székesegyház későbbi prépostja, jelentős műgyűjtő) számára 1438-ban készített Psalteriummal kimutatható szoros stiláris és ikonográfiai kapcsolata helyezi biztos alapokra.
 

Pali


Páli töredék

A Satipatthana Sutta egyike a buddhista gyakorlók számára legfontosabb korai buddhista szent iratoknak. Az ebben közölt szellemi gyakorlatok - az éber jelenlét, a tudat tisztasága és a figyelmes, tudatos cselekvés - azonban vallási hovatartozástól függetlenül, bármely vallás keretében hasznos segítséget nyújthatnak a meditációhoz és elősegíthetik a lelki fejlődést. A Sutta üzenete az évezredek során sem vesztett aktualitásából, s gyakorlatai éppúgy követhetők egy modern nagyvárosban, mint az őserdei remeteségben. (Dr. Pressing

Ceylon szigetén mind a mai napig szokás e Sutta szövegét pálmalevelekre írni és ezeket a szövegeket ajánlják fel valamely kolostor könyvtárának. A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtárban fellelhető példány - mely jelen reprint eredetije - is feltehetőleg egy ilyen kolostori "példány" töredéke.

 

 

Hartmann Schedel
Das Buch der Chroniken

Schedel Krónika facsimile kiadása

A napjainkig töretlen népszerűségét elsősorban városi látképeinek köszönhető mű saját korának több tekintetben is kiemelkedő teljesítménye. Összesen 1809 fametszetével bepillantást enged a 15. század végi Nürnberg pezsgő művészeti életébe pontosan abban az időszakban, amikor a Sebald Schreyer nürnbergi egyházi elöljáró (1446-15620) mecenaturájával megjelentetett könyv illusztációit előállító műhely vezetőjének, Michael Wolgemutnak az irányítása alatt a könyvet nyomtató Anton Kobergernek a keresztfia, Albrecht Dürer (1471-15258) tanulmányait 1489-ben befejezte

Dr. Borhy László tanulmányával

Hartmann Schedel nürnbergi polihisztor, humanista-orvos 1493-ban latinul Liber chronicarum, németül pedig Das Buch der Chroniken címen kiadott monumentális műve a késő középkor tudományosságának különös jelentőségű terméke. Noha az ő neve után általában csak "Schedel-krónika" néven szokás emlegetni, születésénél a német birodalmi város szellemi és művészeti életének számos kiváló alakja segédkezett. A napjainkig töretlen népszerűségét elsősorban városi látképeinek köszönhető mű saját korának több tekintetben is kiemelkedő teljesítménye. Egyrészt a korai német könyvnyomtatás legnagyobb könyvészeti vállalkozását jelenti a maga összesen 1809 fametszetével, másrészt a kor tudományos életének is kiemelkedő dokumentuma, amely még egyszer összefoglalja azokat az ismereteket, amelyeket az ókori és a biblikus hagyományokra támaszkodva a késő középkor a világról tudott. Bepillantást enged továbbá a 15. század végi, virágkorát élő Nürnberg pezsgő művészeti életébe pontosan abban az időszakban, amikor a Sebald Schreyer nürnbergi egyházi elöljáró (1446-1520) - nem teljesen öncélú - mecenaturájával megjelentetett könyv illusztációit előállító műhely vezetőjének, Michael Wolgemutnak az irányítása alatt a könyvet nyomtató Anton Kobergernek a keresztfia, Albrecht Dürer (1471-1528) tanulmányait 1489-ben befejezte.

 

 

Tycho de Brahe
Astronomiae Instauratae Mechanica

Az első "modern műszertani könyv" több mint egy évszázadra irányt és példát adott a csillagászati eszközök tervezői és készítői számára. Bár közben a távcső alkalmazása (1610-től) jelentősen megnövelte a mérőeszközök pontosságát, elgondolásait, ötleteit, megoldásait sokan átvették, továbbfejlesztették. Csak a 18. sz. tudományos és műszaki fejlődése, főként pedig a teleszkópok tökéletesítése formálta át az asztronómiai megfigyelések eszközeit.
A munkából mintegy 300 példányt nyomtattak ki 1598-ban. Tycho Brahe születésének háromszáz éves évfordulójára egy hasonló kiadás készült (de nem az eredeti illusztrációkkal, hanem újra metszett ábrákkal), amely azonban ma már ugyancsak a könyvritkaságok közé tartozik. Amikor 1901-ben nemzetközi ünnepség keretében megemlékeztek a nagy dán tudós halálának 300. évfordulójáról, jegyzékbe vették, hogy a világ nagy könyvtáraiban hol őriznek eredeti példányokat. Ekkor már csak harmincöt helyről volt a bibliográfusoknak tudomásuk, köztük a kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár példányáról. Jelenleg kb. 45 eredeti példányt tartanak számon szerte a világon. A Kalocsán őrzött példánynak azonban van mégegy érdekessége. A nyilvántartott példányok egy részének első lapját Tycho de Brache 1586-ban készült színezett fametszetű mellképe díszíti, több kötetből azonban ez a kép hiányzik. Négy olyan példányt ismernek azonban, amelyekben nem a közismert, sokszor reprodukált 1586. évi kép nyomata található, hanem egy másfajta, másutt nem közölt mellkép, amelyben az ismeretlen művész az 52 éves Tycho Brahet örökítette meg. E ritkább, "külön képet" tartalmazó kötetetek közé tartozik a kalocsai példány is, amely ily módon kétszeresen bibliográfiai csemegének számít.
 

 

 

 

 

 

 

Andreas Vesalius
De Humani Corporis Fabrica

Vesalius (1514-1564) a reneszánsz legismertebb anatómusa Leonardo nyomdokain haladva, de főként a személyesen végzett boncolások adatait felhasználva az emberi test addig ismeretlen részletességű leírását készítette el, amelyet kérésére a Tiziano tanítvány, Jan van Kalkar látott el művészi igényű illusztrációkkal.

Andreas Vesalius (1514-1564) De Humanis Corporis Fabrica című 1543-ban megjelent műve mérföldkő az orvoslás történetében. Az emberi test anatómiájának felfedezése a igen nagy lendületet kapott, az addigi ókori klasszikusokon nyugvó elméleteket alapos és a lehetőségekhez képest pontos megfigyelések váltották fel.
Vesalius a késő reneszánsz, kora újkori tudományos forradalom egyik meghatározó személyisége az 1514. év utolsó vagy az 1515. év első napján született. Az indíttatást az orvosi pálya iránt apja révén szerezhette, aki V. Károly császár patikáriusa volt. A fiú 1529-ben elhagyta Brüsszelt és Louvainbe ment, ahol beiratokozott az egyetemre, ahol a latin mellett ógörögül is tanulhattak a diákok. A louvain-i évek után Párizs következett, ahol a korszak egyik legjobb orvosi iskolája működött az Alpokon innen (azaz Itáliát leszámítva). Guinther, az egyik párizsi tanár rendszeresen boncoltatott hallgatóival. Az egyikőjük Vesalius volt, akit már ekkor dícsérnek a szikével végzett, kézügyességet, gyakorlatot és hozzáértést egyaránt igénylő műveletek bámulatosan pontos elvégzéséért. Az ifjú hallgató nem az egyedüli volt, aki a párizsi temetőket és a városfalon túli kivégzőhelyeket látogatta, hogy a megtalált csontokból egy anatómiailag helyes emberi csontvázat állítson össze.

Ekkor már néhány éve görög nyelven olvashatták Galenus (1525) és Hippocrates (1526) műveit a tudós érdeklődők. Vesalius, aki a klasszikus latinban és görögben igen nagy jártasságot szerzett humanista tanulmányai során, figyelmesen és többször is elolvasta a jeles elődök munkáit. Kezdetben Galenus feltétlen hívévé vált, aki sok - később hibásnak bizonyuló - állítását az emberi és az állati szervezet különböző mértékű hasonlóságát feltételezve tette meg, hiszen az emberi testek boncolása, mint fentebb láttuk, még a XVI. századi Európában is kisebb-nagyobb bonyodalmakat okozott. Amikor a boncolási tapasztalatok ellent mondtak az állattetemeket vizsgáló ókori tekintély sorainak, Vesalius nem habozott átértékelni a hagyományos elképzeléseket. A tapasztalati tények igazsága döntő érv volt a szemében.
1537-ben Vesalius Észak-Itáliába utazott, amely ebben az időben az orvostudomány szempontjából nézve is Európa legfejlettebb része volt. A fiatal Vesalius Padovában kezdett előadóként működni: tanár, demonstrátor és boncmester volt egy személyben. A De Humani Corporis Fabrica elképzelése is ekkor kezdett konkrétabb formát ölteni. Ahogy egyik diákja feljegyezte rajzokat, később fametszetről készült nyomtatványokat osztott szét közöttük, amely bizonyára nagy mértékben elősegítette az anatómia tantárgy megértését. Rövid időn belül ismertté vált Itáliában. 1538-ban párizsi tanárának, Guinthernek a Bevezetés az anatómiába című könyvét is megjelentette az általa időközben felfedezett hibákat kijavítva benne. Guinther nem volt elragadtatva. Innentől fogva végzetesen megromlott közöttük a korábbi tanár-diák kapcsolat. Ugyanebben az évben készült el a Tabulae anatomicae sex, azaz a hat anatómiai tábla, amely a korábbi vázlatos és viszonylag felületes illusztrációkkal szemben már az eredeti után rajzolt, meglehetősen valósághü metszetekről készült, amelyeket a művész, Jan van Calcar rajzolt meg Vesalius utasításai alapján.
1540 és 1542 között készült el a De Humani Corporis Fabrica legnagyobb része. A mű kinyomtatásával Johannes Oporinus Bázeli nyomdászmesetert bízta meg.
Az 1543-ban megjelent és rövidesen híressé és elismertté vált művet V. Károly császárnak ajánlotta és küldött is a császár számára egy pompásan díszített kötésű, pergamenre nyomtatott példányt.
A nagy műnek egy kivonatos változata is készült, az Epitoma, amelyet a szerző a diákoknak szánt. Ez mindössze hat fejezetet tartalmazott kilenc illusztrációval, gyengébb minőségű papírra nyomtatva, de valamivel nagyobb méretben, hogy a részletek még jobban előtűnjenek.
Vesalius Bázelből V. Károly audienciájára igyekezett. A császár megköszönte a szép ajándékot és nyomban felajánlotta számára az udvari orvosi állást, amit ő némi gondolkodás után - folytatva az apja által teremtett családi hagyományokat és feladva tanári pályafutását - elfogadott. Európa legbefolyásosabb uralkodójának udvarában dolgozni nyilvánvalóan tekintélynövekedést és jelentős jövedelmeket jelentett, de elméleti és kutatói tevékenységét is többé-kevésbé fel kellett cserélnie a fejedelmi páciensek kezelésével.
Anne van Hamme-ot, egy gazdag brüsszeli tanácsos lányát 1544-ben vette feleségült, akitől egy évvel később ugyancsak Annának nevezett lánya született.
Tíz év telt el és 1555-ben megjelent a Fabrica javított kiadása. Vesaliusnak úgy tűnik annyi ideje maradt, hogy egy komoly átdolgozásnak vesse alá művét. Igen sok helyen pontosította és kiegészítette a korábbi szöveget az azóta szerzett tapasztalatai alapján. Az átdolgozott mű megjelenése mégsem tudta elhomályosítani az 1543-as kiadás széleskörű sikerét.
Már V. Károly halála után történt, hogy egy lovagi torna során megsebesült a francia király, II. Henrik. Dárda fúródott a szemébe és a több nemzet legjobb orvosai között Vesaliust is ott találjuk a betegágynál, sajnos azonban a királyt nem tudták megmenteni. A halál beálltát követő vizsgálatot Vesalius vezette és meglehetősen pontos leírást adott a sebesülés mibenlétéről.
Vesalius utolsó éveinek adatai bizonytalanok. II. Fülöp, V. Károly utódának udvarát és Spanyolországot az inkvizíció tisztázott vádjai miatt 1564-ben el kellett hagynia és az év tavaszán egy szentföldi utazásra indult. Ciprus szigetéig egy velencei katonatiszt is elkísérte. A visszaút nem sikerült szerencsésen, a viharos vizeken haladó hajón megcsappant az élelmiszerkészlet, többek között Vesalius is megbetegedett. Végül Zante (Zakynthos) szigetén kötöttek ki, Görögország nyugati partjainál, ahol röviddel a partraszállás után a híres anatómus meg is halt.

Virágvölgyi András

Forrás:
Vivian Nutton: Vesalius, a Historical Introduction
(Northwestern University)

Andreas Vesalius: De Humani Corporis Fabrica (Az emberi test felépítéséről). Budapest, 1967, Helikon.

Andreas Vesalius Bruxellensis. A bevezető tanulmányt írta Szentágothai János.

 

Szerkesztő
Kalligrafika

A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtárban őrzött kézirat digitális xerográfiai másolata. A legkorábban napvilágot látott kalligráfiai kézirat, az egyes ábrák egy tollvonással rajzoltattak. Több ezer ábra, betűminta és kalligrafika változatos gyűjteménye.

A következő idézet a mű első lapján, latin nyelven olvasható:

"A szerző üdvözli a nyájas olvasót.
Ez a könyv biz eladó, de tudást senki sem árulhat. Azt ki-ki magának vegye meg, saját fáradságával tudniillik. A kemény munka mindent legyőz, munka nélkül semmi sincsen. Így tanít a mondás. Bárki is vagy, a könyvet száz tallérért adom el neked, de mégis, a valódi tudás saját küzdelemből születik."


Salzburg, 1738-1741

 


Nürnbergi Biblia

Híres Új - És Ótestamentumi Történetek Metszetekkel Ékesítve és Jámbor Elmélkedésre Serkentő Válogatott Epigrammákkal Ellátva.

A Kalocsai Érseki Könyvtár nagyméretű képes bibliaalbuma eme példányának eredetije 1712-ben Nürnbergben jelent meg, Christoph Weigel kiadásában. A kötet 260 db egészoldalas metszetet tartalmaz, mely metszetek latin és német nyelvű képmagyarázó aláírásokkal vannak ellátva. A hasonmás kiadás tartalma megegyezik az eredetivel, külsejét tekintve pedig félbőr kötéssel látjuk el. A könyv ún. metszet papírra készül, mely igen különlegessé teszi a kivitelt.
 
Johann David Köhler
Schul und Reisen Album

Johann David Köhler az információs tudomány dédapjának és a könyvtártudomány nagyatyjának tekinthető. Colditzban született 1684-ben és Göttingenben, Németországban hunyt el 1755-ben. A logika és a történelem professzoraként tanított Göttingen és Altdorf egyetemein, utóbbiban rövid ideig egyetemi könyvtárosként is működött. Tudományterülete a római kori érmék, mint tudományos leletek vizsgálata, az antik fegyverek illetve a származástan voltak.

A Weigel név nürnbergi rézmetsző és kiadó családot takar. Johann David Köhler professzor együttmuködött id. Christoph Weigellel az iskolai, ill. történelmi atlaszok elkészítésében.
Így volt ez az 1718-19-es Atlas Scholasticus et Itineraris avagy német kiadásának címén Bequemer Schul- und Reisen- Atlas esetében is. Ugyanennek az együttműködésnek a terméke a Descriptio orbis antiqui, az antik világ leírása, amelyet 1720-ban nyomtattak ugyancsak Nürnbergben 44 táblával. Többször előfordult, hogy az Atlas Scholasticushoz hozzákötötték Köhler "antik tábláit". Ez azért sem volt véletlen, mert azonos időben, méretben
és célra készültek.

A jelen példány 111 metszetet tartalmaz, amely a térképek mellett Köhler ókori térképeinek egy részéből, csillagtérképekből és szép hajóábrázolásokból áll.

 

Pesti Gábor hatnyelvű szótára

 

PESTI GÁBOR latin, olasz, francia, cseh, magyar és német hatnyelvű szótára
Bécs, 1538

Reprint kiadás
Budapest, 2011

Nomenclatura sex linguarum, azaz Hatnyelvű szótár (Bécs, 1538). Az első latin, olasz, francia, cseh, magyar és német nyomtatott szótár fogalomköri elrendezésben közli a szavait, hat párhuzamos hasábba szedve gót-fraktúr betűtípussal. A latin nyelvű címből és az ugyancsak latin nyelvű előszóból kitűnik, hogy Pesti Gábor tulajdonképpen egy ötnyelvű szójegyzéket egészített ki magyar megfelelőkkel. Valószínűsíthető, hogy az egyik előzményül szolgáló mű 1531-ben Nürnbergben jelent meg, a másik pedig 1513-ban Bécsben. Pesti Gábor a magyar szavakat a latinból fordította.

Bevezetése szerint a Nomenclatura magántanulásra szánt mű. Pesti Gábor szójegyzéke két fő részből áll, 55, illetve 9 fogalomkört dolgoz fel és mintegy 2000 szót tartalmaz mind a hat nyelven. A szótár fogalomköri elrendezése miatt a szavak legtöbbje főnév, a cím – nomenclatura – is erre utal.

Historia

Joannis Martyn

Historia Plantarum Rariorum

Beschreibung Seltener Pflanzen ihrer fürtrefflichkeit wegen von neuem herausgegeben durch Johann Daniel Meyer.

Reprint kiadás.

1752. Nürnberg, nyomtatta Andreas Bieling. Folio (350 x 495 mm).

Az album 50, színes mezzotinta eljárással nyomtatott és kézzel utánszínezett botanikai illusztrációt tartalmaz. Kötése félbőr kötés, borjúbőrből, gerincén 7, aranyozott növényi ornamentikával díszített osztással és aranyozott piros betűkkel nyomtatott címkével.

Joannis Martyn, a híres botanikus eme könyvének legelső kiadása 1728-ban, Londonban jelent meg. Egy Jacob van Huysum nevű művésszel közösen készítették el az illusztrációkat, aki a híres holland virágfestőnek, Jan van Huysum-nak a testvére volt. Az ábrázolt növény fajok egy része a Chelsea Physic Garden-ben és a Cambidge Botanic Garden-ben nőtt, míg jónáhányat Dr. William Houston hozott magával a Karib-térségből, valamint a Jóreménység fokáról, Észak-Amerikából és Nyugat-Indiából. A könyv különlegessége, hogy a mezzotinta nevű, színes nyomtatási eljárás alkalmazásának egy legkorábbi példája, mely során két vagy több színt nyomtattak egyetlen fém nyomólemezzel. Ez a botanikai mű az elsők között volt, melyek színes nyomtatásban jelentek meg.

Németországban a nürnbergi portré- és miniatúrafestő Johann Daniel Meyer kapta a feladatot, hogy egy második kiadást is készítsen a könyvből. A táblákat nagy gondossággal, minden részletre kiterjedően metszette újra az eredeti alapján, a növények német-latin leírásában kitér azok származási helyére, eredetére, lelőhelyének körülményeire, a kiültetés-, a virágzás- és az érés idejére is. A második kiadást Andreas Bieling 1752-ben nyomtatta.

Florilegium proverbiorum universae latinitatis

 

Latin közmondás gyűjtemény két kötetben.

Reprint kiadás. Eredeti kiadás: 1895 Budapest, Ludovicus Kókai Bibliopola

Összegyűjtötte és szerkesztette: Prof. Dr. Eduardus Margalits

Káldi György

Szent Biblia

 

Az egész kereszténységben bevött régi deák betűből magyarra fordította a Jézus alatt vitézkedő Társaság-beli Nagy Szombati Káldi György pap.

 

A reprint kiadás a TINTA Könyvkiadó, a Pytheas Könyvmanufaktúra és a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár példás együttműködése keretében valósult meg.

Káldi György katolikus bibliafordítása az 1591-ben megjelent Károlyi Gáspár protestáns Vizsolyi Bibliájával együtt a magyar vallási irodalom, a magyar kultúra és a magyar nyelv becses kincse. Káldi rendkívüli körültekintéssel fordította a szövegeket, ragyogóan szerkesztette a mondatokat, illetve válogatta a szavakat. A későbbi korokban, így a nyelvújítás korában maga Kazinczy Ferenc a lehető legnagyobb elismeréssel beszél Káldiról és tulajdonképpen ekkor lép méltó helyére a Káldi Biblia a magyar irodalmi nyelv kialakulásában.
Az először Bécsben 1626-ban megjelent bibliafordítást Káldi György jezsuita szerzetes Pázmány Péter kezdeményezésére és ösztönzésére végezte.

Kert

Csapó József

Új füves és virágos magyar kert

 

Csapo Josef: Uj füves és virágos magyar kert, mellyben mindenik fünek és virágnak Neve, Neme, Ábrázatja, Természete és ezekhez képest külömbféle Hasznai, értelmessen meg-jegyeztettek  —  által.

Reprint kiadás

Eredeti kiadás: Pozsony, 1775. Landerer Mihály költségére és betűivel.

A 18. sz. második felében igen élénk botanikai munkálkodás indult meg Európa-szerte és Magyarországon is. A sort hazánkban Debrecen városi főorvosának, Csapó Józsefnek (Győr, 1734. júl. 18. – Debrecen, 1799. máj. 22.) a munkája nyitotta meg, az Új füves és virágos magyar kert, mely 1775-ben Pozsonyban, majd 1794-ben, Pesten jelent meg.

Botanikai művében, melyben 417 gyógynövényt ismertetett, különös érték a magyar növénynevek gazdag gyűjteménye, ez könyvének második kiadásában (Pozsony, 1792) már meghaladja az ezret. Célja inkább a növények külső és belső hasznának ismertetése. A kankalin szó ebben a munkájában tűnik föl először, mint a “sárga kükörics” másik elnevezése.