Szentírás és gasztronómia - Könyvkiállítás az étkezési kultúráról - 2018

IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁS - 2018

Szentírás és gasztronómia - Könyvkiállítás az étkezési kultúráról

Egy évtizedes hagyomány immár, hogy a kalocsai Érseki Könyvtár barokk Patachich-termében minden tavasszal szezonnyitó időszaki kiállítás nyílik. 2018-ban az étkezés kultúráját, a gasztronómia történetét mutatjuk be a könyvtár gazdag gyűjteményén keresztül. Látogatóink megismerhetik a különböző korok étkezési szokásait az ókori civilizációktól kezdve a középkor, a reneszánsz világán át egészen a 18. századig. A tárlaton most is helyet kaptak a gyűjtemény ritkaságai, köztük középkori kódexek, ősnyomtatványok, valamint 16-18. századi szemet gyönyörködtető illusztrált kötetek.

   


A középkor világát és könyvművészetét átfogóan reprezentálják a kiállított kódexek. A Hippokratész-Galénosz pergamenkódex 1360-ból a gyűjtemény egyik legbecsesebb darabja.

Időszaki kiállítás 2018    Időszaki kiállítás 2018  

Hippokratész sokat foglalkozott az ember táplálkozásával, majd később Galénosz volt az, aki a gyógyítás központi elemének tekintette a dietetikát, megállapításait nemcsak a késő ókorban tartották tiszteletben, hanem mindvégig a középkorban egészen a reneszánszig. A kiállított példány a 14. században valamelyik egyetem professzorának kézikönyve volt, erre utal a sok széljegyzet, megjegyzés, korabeli apró betűs írással, figyelmet felhívó kezet ábrázoló rajzokkal. Petrus Crestentius 1431-ben íródott Liber ruralium commodorum c. munkája a földműveléssel foglalkozik és nagy hatással volt a mezőgazdaság korabeli fejlődésére. 

       

Egy 15. századi német orvosi kéziratban (Medizinische Sammelhandschrift, 1472.) az Aqua vitae („élet vize”) leírása olvasható. Ezen ősrégi, varázserővel bíró, gyógyító tulajdonsággal rendelkező italt értettek. Az égetett szeszt a középkori orvosok kiváló gyógyszernek tartották, főleg tisztára finomított formájában.
A könyvtár ősnyomtatvány-gyűjteményének kiállított példányai szemléletesen mutatják be a 15. századi gasztronómiai kultúrát. A salernói orvosi iskola életviteli tanköltemények formájában ad diétás tanácsokat és higiénés előírásokat. A Regimen Sanitatis Salernitanum, (Lipcse, 1493.) hexameterekben írt dietetikai mű, melynek egyes verseit ma is emlegetik. Egy megszívlelendő rigmus a 18. fejezetből:

Szentírás és gasztronómia   


Őszibarack rostos levét igyad, bármennyi fér beléd.
Azt is tudjuk, mennyire jó édes szőlő és a dió.
Ha eledeled mazsola egy tüsszentés se lesz soha.
De más is legyen az ebéd, mert megbánja az epéd...


A reneszánsz lakomákról, a dúsan terített asztalokról Hartmann Schedel 1493-ban Nürnbergben megjelent Világkrónikájában vagy A. Dürer és H. Holbein metszetein láthatunk képes beszámolókat.

      Szentírás és gasztronómia 


A nagy földrajzi felfedezések nyomán megjelenő új élelmiszerek és fűszerek jelentős hatással voltak az európai konyhára. 78 évvel Amerika felfedezése után készült Abraham Ortelius atlasza (Antwerpen, 1584), ebben található az egyik leghíresebb Újvilág ábrázolás.

A 16. században az Újvilágból Európába érkező újdonságokról (pl. paprika, kukorica, burgonya, dohány) már számos korabeli füveskönyvben pl. Pietro Andrea Mattioli, Hieronymus Bock 

        Szentírás és gasztronómia   Szentírás és gasztronómia

és Adam Lonicer népszerű Kreuterbuchjában (Frankfurt, 1593.) olvasható részletes ismertetés.

    


A Szentírásban nagy szerepet kap a közös étkezés. Számos bibliai történet utal a szeretetet, az egységet, a testvériséget kifejező közös étkezésre, a kánai menyegzőtől a kenyerek és a halak csodájáig. Bibliából több mint ezer kötet található könyvtárunkban a különböző korokból. Ezek egy részét még kézzel színezett fametszetekkel, majd a barokk rézmetszeteivel illusztrálták, képileg is megelevenítve a jól ismert bibliai jeleneteket.

Szentírás és gasztronómiaSzentírás és gasztronómia

Nagyméretű, aprólékosan kidolgozott metszetek láthatók Christoph Plantin antwerpeni nyomdász híres leuveni Bibliájában (Antwerpen, 1583.), ez a kiadás a leggondosabban átnézett és javított Vulgata az 1590-es hivatalos vatikáni kiadás előtt.

           Szentírás és gasztronómia


A 16-18. századi illusztrált szakácskönyvek a kiállítás érdekességei.

Szentírás és gasztronómiaSzentírás és gasztronómiaSzentírás és gasztronómia

Max Rumpolt (16. sz.) erdélyi szász származású főszakács, az első német nyelvű szakácskönyvét 1581-ben adta ki, amely sok kiadásban jelent meg. Nemcsak szakácskönyv, hanem részletes és pontos képet ad az udvartartásról, a felszolgálásról, az egyes tisztségviselők feladatairól.

    Szentírás és gasztronómia 

Johann Tacuinus: Sex Rerum non naturalium c. kötet (Strassburg, 1533.) illusztrációi egy kora középkori kéziratból származnak az arab világból, az idők során több európai nyelvre is lefordították. Sokkal több, mint gyógynövények lexikona, vagy az élelmiszerek részletes leírása, a könyv életvezetési tanácsadó. A 17. században nagy változás zajlott le a gasztronómiában: egyrészt új ételek érkeztek, másrészt módosult az ízlés, átalakult a szakácsművészet. Halat nagy mennyiségben fogyasztottak, megszaporodott a gyümölcs- és zöldségfajták száma és előtérbe került a gomba, szarvasgomba fogyasztása. Carolus Clusius:Rariorum plantarum historia – Ritka növények leírása - a tengerentúli növényi fajokon kívül a Magyarországon megfigyelt gombák jegyzékét is tartalmazza magyar és német nyelven. A könyv 1601-ben Antwerpenben jelent meg a híres Plantin nyomdában.

Szentírás és gasztronómia  

A század három fontos újdonsága: a csokoládé, a tea és a kávé. A kakaóról Johannes Commelin holland botanikus Horti medici című 1697-ben megjelent művében olvashatunk, a kávéról Johann Ludwig Christ és Michael Bernard Valentini munkáiban.

  

Willem Piso holland természetgyógyász Historia naturalis Brasiliae című könyvében (Amszterdam, 1648.) beszámol a brazil cukornád ültetvényekről, a cukor előállításának különböző műveleteiről és a trópusi növények egyik legelső leírását is közli.

Szentírás és gasztronómia


A kiállított képes albumok között Bernard de Montfaucon ókorkutató művészi kivitelű sorozata, Johann Kraft és Johann Hermann Knoop német természettudósok gyümölcsökről írt összefoglalásai, a Nagy Francia Enciklopédia cukrászműhelyt ábrázoló metszete és még számos könyvtörténeti ritkaság mutatja be az étkezés kultúrtörténetét.

Szentírás és gasztronómiaSzentírás és gasztronómiaSzentírás és gasztronómia


Az időszaki kiállítás az ország egyik legszebb könyvtártermében, Patachich Ádám érsek 18. századi barokk olvasótermében 2018.március 28-tól december 31-ig tekinthető meg.

KÉPEK A MEGNYITÓRÓL

Híradások az eseményről:

KORONA RÁDIÓ