Események életünkből

A barokk olvasóterem felújítása és restaurálása 2001-2002.

A több mint kétszáz esztendős könyvtárterem enteriőrjén – bármilyen gondosan őrizték is a könyveket elődeink – rajta hagyták ismertető jegyeiket az évszázadok. A leglátványosabb változásokat talán a 20. század gépészeti beavatkozásai (villamosítás, fűtésszerelés, később tűzjelző- és biztonsági rendszerek felszerelése) okozták, amelyek megfelelő pénzügyi források és egységes koncepció hiányában nem mindig tudták a terem eredetiségét és annak művészeti értékét figyelembe venni. Hasonlóképpen sérült az idők során a terem faberendezése, polcozata és annak díszítése is, legfőképpen szintén a 20. századi változások, a rákerült lakkrétegek eredményeképpen, melyek a fafelületek „légzését” (s így a fa természetes, klimatikus változásokat követő mozgását) akadályozták.

A Főegyházmegye alapításának millenniuma alkalmából (2001-2002-ben) végzett teremfelújítás előkészületei, a tervezési munkák már 1999 végén megkezdődtek. Az említett sérüléseknek megfelelően a kivitelezési munkáknak két fő része volt: gépészeti felújítás és farestaurálás. A két fő munkaterület azonban itt már egységes koncepció mentén találkozott, határozott cél volt a terem eredetiségének helyreállítása, a gépészeti változtatások lehetőség szerinti eltűntetésével, ill. ahol ez nem lehetséges, különállásuk egyértelmű jelzésével. A kivitelezési munkálatok 2001 szeptemberében kezdődtek. Megújultak a gépi berendezések, biztosítva ezzel a modern eszközök hosszú távú, megnyugtató használatát, és megújult a terem díszfestése, valamint a faberendezés is. A könyvek költöztetését a legszükségesebb állományvédelmi munkák elvégzése (bőrkötések javítása, kezelése) kísérte. Mindez együttesen eredményezi számunkra, hogy Patachich Ádám érsek könyvtára ma újra eredeti fényében ragyog. Könyvtártermek esetében talán nem szokványos jelző a ragyogás, itt Kalocsán, az egységesen aranyozott bőrkötések láttán azonban mindez érthetővé és tapasztalhatóvá válik: nem véletlen, hogy az előző évszázadok forrásai a helyszínt időnként „arany teremnek” nevezték.

A restaurált könyvtártermet ünnepélyes keretek között Dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök és Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek nyitotta meg, 2002. augusztus 15-én.

A terem rekonstrukciójában közreműködtek:
Tervezés: Madarassy Walter restaurátor és Vass-Eysen Ervin építész (Építészműhely Kft.)
Gépészeti kivitelezés: Tiszavölgyi Gábor Komplex építőipari vállalkozó
Díszfestés: Gajda György
Farestaurálás: ifj. Madarassy Walter restaurátor

A munkálatokat a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
a tervezéstől kezdődően, a munka valamennyi fázisában támogatta.

 

KÉPEK A FELÚJÍTÁSI MUNKÁKRÓL

 


A húszezer kötetes könyvtárterem kiürítése komoly szervező munkát és fizikai teljesítményt igényelt


A terem a díszfestés restaurálása közben

       
A farestaurátorok munkáját a visszapakolás követte


Az OSZK-Soros Könyvrestaurátor Műhely restaurátorai munka közben

       
A felújított könyvtárterem és a folyosón berendezett könyvtártörténeti kiállítás a megnyitó előtt


Dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök és Dr. Bábel Balázs érsek a megnyitón


A püspöki kar tagjai az ünnepélyes megnyitón

 

Kövek, könyvek, kincsek - Új Ember

Részvétel hazai és külföldi kiállításokon 2001-2009.

Könyvtárunk dokumentumait az alábbi kiállításokra kölcsönöztük:

2001. Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum
„Tolle lege! Vedd, olvasd! – A nyomtatott könyv a magyarországi reformációban”című kiállítás

2006. Luxemburg, Musée National d’Histoire et d’Art
Sigismundus rex et imperator – Művészet és kultúra Luxemburgi Zsigmond korában 1387-1437.című kiállítás

2007. Budapest, Nemzeti Múzeum
Végtelen utazás című időszaki kiállítás.
 
2008. Budapest, Országos Széchenyi Könyvtár
Csillag a holló árnyékában- Vitéz János és a magyarországi humanizmus kezdetei című reneszánsz kiállításon

2008. Székesfehérvár, Egyházmegyei Múzeum
Biblia-kiállítás

2008. Kecskemét
X. Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Találkozó

2008. Kecskemét, Orvos- és Gyógyszerésztörténeti Múzeum
Szentírási növények és Holczer atya gyógyteái – időszaki kiállítás

2008. Bácsalmás, Római Katolikus Plébánia
Biblia-kiállítás

2008. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum
Reneszánsz látványtár, virtuális utazás a múltba című kiállítás.

2008. Budapest, Néprajzi Múzeum
A Másik című kiállítás

2008. Budapest, Országos Széchenyi Könyvtár
Biblia-kiállítás

2008. Mezőfalva
Biblia-kiállítás

2009. Esztergom, Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium

Tomori Pál kiállítás

2009. Kalocsa, Művelődési Központ

Zsidó élet, zsidó vallás c. kiállítás

 

Könyvtárunk a világ 12 legszebb régi könyvtára között 2004-ben

Az angol nyelven megjelenő The Renaissance Library Calendar című kiadványt a svédországi ISIM kiadó jelenteti meg 2001 óta azzal a céllal, hogy a világ legszebb könyvtárait bemutassa. Az a nagy megtiszteltetés ért bennünket, hogy olyan nagy és híres gyűjtemények mellett, mint pl. a Vatikáni Könyvtár, Sorbonne Könyvtára, Kongresszusi Könyvtár, El Escorial Könyvtára, a 2004. évi számba beválogatták - hazánkból elsőként - a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtárat. A könyvtáralapító Patachich Ádám érsek barokk olvasótermének fotója június hónapban látható, a könyvtár történetének és állományának rövid ismertetőjével Az első kalendárium megjelenését követően ma már a világ 38 országában terjesztik és ismerik. A svéd kiadó is büszke, hogy a következő országok szerepelnek ezen a listán: Argentína, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Brazília, Dánia, Dél-Afrika, Egyesült Arab Emirátusok, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Hong Kong, Horvátország, India, Írország, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Litvánia, Malajzia, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Oroszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szingapúr, Új-Zéland, USA, Vatikán.
www.renaissancelibrary.com

 


A svéd kalendáriumban szereplő kép a Patachich-teremről

A KALENDÁRIUM

DUNAMENTI KRÓNIKA: MOSTANTÓL KIEMELT RANGJA VAN

MÁDL FERENC és HILLER ISTVÁN LEVELE

Biblia kiállítás - 2008

A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár 150.000 kötetes gyűjteménye páratlanul gazdag kódexekben és a könyvkiadás első évtizedeiből származó ősnyomtatványokban. A gyűjtemény közel 1000 Szentírás kiadást is őriz. A Biblia évére rendezett kiállításon ebből a gazdag gyűjteményből több mint 100 ritka példány látható az ország egyik legszebb barokk könyvtártermében. Patachich Ádám érsek a 18. században nagy körültekintéssel és művészi ízléssel rendezte be barokk olvasótermét, mely – köszönhetően a kötetek egységes, időtálló aranyozott bőrkötéseinek – ma is eredeti fényében ragyog. Ebben a gyönyörű enteriőrben kapott helyet a Könyvtár Biblia-kiállítása. A legrégebbi Bibliáinkat ritkán láthatja az érdeklődő, hisz a gyűjtemény féltve őrzött kincsei. A 13. századból most több pergamenkódexet is kiállítottunk. A 13. század előtt csak kevés teljes Biblia létezett. Másolásuk drága és időigényes volt, az eredmény pedig egy óriás méretű könyv lett, amit csak olvasóállványon lehetett olvasni. Ehelyett a Biblia egyes részeit másolták és kötötték egybe, a Zsoltárokat, a Prófétákat, és a leggyakrabban az Evangéliumokat. A 13. században megjelentek a hordozható Bibliák és gyorsan nagy népszerűségre tettek szert. Egy ilyen érdekes és különleges szépségű mindössze pár milliméteres betűkkel, hártyavékony pergamenre írt kisméretű zsebbibliát is megcsodálhatunk. Egyik legértékesebb 13. századi kódexünk Szent Pál leveleit tartalmazza. A szentírási szöveget Petrus Lombardus 12. századi párizsi érsek kommentálta. Ez a kommentár ma már csupán néhány könyvtár féltve őrzött és kisszámú tudós által olvasott kincse. Patachich Ádám érsek egy bécsi aukción vásárolta a kéziratgyűjtemény egyik legszebb művészi díszítésű pergamenkódexét. A 15. századi Zsoltároskönyvet gazdagon díszítették aranyozott iniciálékkal és kisméretű szövegközti képekkel, miniatúrákkal.

                                 

A 15. századi első nyomtatott könyvek, az ősnyomtatványok közül a legszebb Biblia-kiadásokat válogattuk. A híres nürnbergi, velencei, bázeli ősnyomdákból láthatunk kézzel színezett metszeteket, tollrajzos motívumokkal díszített Bibliákat.

A katolikus egyház a tridenti zsinat (1545-1563) határozata óta a Vulgatát ismeri el hiteles szövegnek. Vulgata alatt pedig a különböző latin fordítások sorából azt a fordítást értjük, amely nagyobb részben Jeromos munkája. E határozat értelmében a zsinat tagjai közül bizottság alakult, hogy a Vulgáta hibátlan szövegét megállapítsa. 1589-ben a bizottság átadhatta V. Sixtus pápának a gondos Vulgata szövegét és 1590-ben meg is jelent Rómában. Az 1590-es római Vulgata kiadás, több későbbi kiadással együtt látható.

Protestáns kiadásokban is igen gazdag a gyűjtemény. A kiállításon Luther első német fordításai mellett látható Luther kézjegyével, aláírásával ellátott Szentírása, amely valószínűleg saját tulajdonában volt. A tudományos szövegkiadásokat a leghíresebb polyglott (többnyelvű) Bibliák képviselik. A 16. században Antwerpenben megjelent négynyelvű kiadás (héber, khaldeus, görög és latin) mellet a kutatók számára legfontosabb 17. századi londoni kiadást is kiállítottuk. A héber, görög, khaldeus, szamaritánus, arab, perzsa nyelvű hatkötetes mű mérföldkő a biblikus és a keleti nyelvek kutatásában. A hiteles szövegek mellett azok pontos latin fordítása olvasható, ez segíti az összehasonlítást.

A kiállítás mottója a könyvtáralapító Patachich Ádám érsek olasz könyvtárosától származik: „Itt az ezer nyelven megnyíló Isteni Írás…” Ez az idézet is utal arra, hogy kimeríthetetlenül gazdag a könyvtár a különféle nyelvű Bibliákban. Természetesen valamennyit lehetetlen bemutatni a kiállításban, de a legszebbek és legérdekesebbek láthatók: az európai nyelvű (angol, olasz, francia, lengyel, cseh, román) fordítások mellett kopt, perzsa, kínai, eszkimó.

Az idegen nyelvek mellett természetesen hangsúlyos szerepet kaptak a magyar Bibliafordítások is. A nyomtatásban megjelent legrégebbi, teljes magyar bibliafordítás, az ún Vizsolyi Biblia mellett láthatjuk az első nyomtatott magyar nyelvű Bibliát, Káldi György fordításának 1626-os bécsi kiadását.

Művészi metszetekkel díszített képes Bibliák, régi, ritka Bibliai térképek, különleges méretű kiadások látványa teszi színessé és reményeink szerint feledhetetlenné kiállításunk megtekintését.

 

KÉPES BESZÁMOLÓ A MEGNYITÓRÓL

Híradások - beszámolók az eseményről:

ÉS A FÖLDÖN BÉKESSÉG - DR. SAJÓ TAMÁS KUTATÁSAI

MEGNYITÓ - DR. SAJÓ TAMÁS ÍRÁSA

ÉLŐ EGYHÁZ - DUNA TV

VÁLOGATÁS - VIDEO

KATOLIKUS BIBLIATÁRSULAT

A BIBLIA ÉVE 2008.

MAGYAR KURÍR

Csillagászati kiállítás - 2009

Kiállítás a Csillagászat Nemzetközi Évének tiszteletére

2000 év csillagászati könyveiből
Kalocsán


Ptolemaiosztól Fényi Gyuláig
Válogatás a Kalocsai Érseki Könyvtár csillagászat-történeti ritkaságaiból

Ptolemaiosz Kopernikusz Tycho de Brache Kepler Galilei


A Nemzetközi Csillagászati Unió és az UNESCO (az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete) 2009-et a Csillagászat Nemzetközi Évének nyilvánította. Ez az évforduló szorosan kapcsolódik a csillagászattörténet nagy eseményeihez, hiszen éppen négyszáz évvel ezelőtt, 1609-ben alkalmazták először a távcsövet csillagászati megfigyelésekre. Galileo Galilei volt az, akinek megfigyelései igazolták Kopernikusz napközéppontú világképét, így a modern csillagászat kezdete erősen kötődik a 400 évvel ezelőtti megfigyelésekhez.  400 éve jelent meg Kepler Astronomia Nova (Új csillagászat) c. műve.

A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár 150 ezer kötetes gyűjteménye páratlanul gazdag természettudományos művekben és számos csillagászattörténeti ritkaságot is őriz. A kiállításra a csillagászattörténet elmúlt évszázadainak „mérföldköveiből” válogattunk: Ptolemiosz, Kopernikusz, Kepler, Galilei művein át Kalocsa világhírű jezsuita csillagászának, Fényi Gyulának, napkitörésekről készült sajátkezű rajzáig.

A Ptolemaiosztól Fényi Gyuláig könyv-kiállítás, címének megfelelően valóban a teremtett világ megismerésének két évezredet átfogó törekvéséből nyújt válogatást. Egyszerre ad a mindenségről és benne a Földről alkotott képről, felfogásról hosszmetszetet és keresztmetszetet. Hosszmetszetet amennyiben időrendben tekinti át évezredek alkotásait: és keresztmetszetet is mutat, hiszen egymás mellett láthatjuk az elmúlt korok különböző szintű és érdeklődésű olvasó rétegeinek szánt világ leírásokat.

A Bibliában olvashatunk a betlehemi csillagról az egyik leghíresebb csillagászati jelenségről, amely kétezer évvel ezelőtt, Jézus Krisztus születésekor tűnt fel az égen. A kiállításban számos fametszet,  középkori ábrázolás látható a csillagról és a „háromkirályokról”, akik a betlehemi csillagot követték. A csillag és a napkeleti bölcsek története az Újszövetség egyik legérdekesebb része, illetve a karácsonyi ünnepkör talán legtöbbet ábrázolt motívuma.

A régi kultúrnépek égbolt-megfigyelési tapasztalataiból bontakozott ki a tudományos csillagászat és a naptárszámítás. A gyakorlati felhasználáson túl az ember mindenkor kíváncsian nézett a világra: hogyan lett, hogyan alakult.  De talán még a legszárazabb lelkű matematikus, a legelvontabb gondolkodó filozófus is néha egyszerűen gyönyörködve, ábrándozva nézte az eget, a nagyvilág jelenségeit. Alighanem nincs még egy csillagász, akinek nevét annyiszor leírták volna, mint a 2. században tevékenykedő alexandriai Klaudiosz Ptolemaioszét, a róla elnevezett (geocentrikus) világkép Kopernikuszig meghatározta a tudományos közgondolkodást. A reneszánsz Európában nagy műve ösztönző és minta volt, műveinek több 16. századi kiadását is megcsodálhatja a látogató.

A kiállítás egyik legrégebbi darabja Brachaditz Christian gazdagon illusztrált kódexe 1432-ből, a bolygók pályáját, a csillagok távolságát ismerteti. A csillagászat gyakorlati alkalmazásának és számolásainak az egyes korszakokra jellemző példáit megtaláljuk a bemutatott művek sorában. Talán érdemes külön felhívni a figyelmet a XV. sz. nagy csillagász-matematikusa, Johannes Regiomontanus Kalendáriumá-nak 1492-ből származó példányára. Ilyen kalendárium alapján hajózott Kolumbusz Kristóf is, adataiból határozta meg földrajzi helyzetét.

Kopernikusz elméletét Az égi pályák körfogásáról c. könyvében írta meg. Híres művének 1566-os bázeli kiadása a kiállítás egyik érdekessége.

Kivételes ritkaságnak számít Tycho de Brahe dán csillagász 1598-ban nyomtatott könyve, melyből a világon mindössze néhány regisztrált példányt tartanak nyilván.

A csillagászatnak a világról alkotott képét és eszméit látjuk a késő-középkori és reneszánsz munkák olykor naivan kedves, vagy művészi kivitelű képein, pl. a Schedel-világkrónika metszetén. Ma talán már különösen hat, de egykor mégis ide tartozott az asztrológiáról szóló néhány munka is.

Szélesebb érdeklődési körnek szól az égi látványokat és a Földet bemutató írások sora. A római császárkorban keletkezett Hyginus „Költői csillagászat”-a csillagképekhez fűződő mondák felsorolásával, és ez a hagyomány él tovább a magyarországi származású Hell Miksa XVIII. sz. végén kialakított „modern csillagképeiben”.

A kiállítás magyar vonatkozásai is minden figyelmet megérdemelnek. A magyarországi reneszánszhoz igen szorosan kapcsolódik a bécsi Georg Peuerbach, Vitéz János érsek tisztelőjének és főleg a német Regiomontanus,  Mátyás király és Vitéz érsek csillagászának neve.  Munkájuk eredményét több korai nyomtatott mű képviseli.

A XVIII. sz-ban újjáéledő magyarországi tudomány jelentős képviselője a bécsi obszervatórium igazgatója, Hell Miksa, akinek egyik legjelentősebb, az Észak-Norvégiában tett expedíciójának első beszámolója is megtalálható a könyvtárban.

Kepler, Galilei, Newton művei mellett csillagászati atlaszok, csillagképekkel gazdagon illusztrált könyvek teszik színessé a látványt.

Természetesen nem zárulhat le a Főszékesegyházi Könyvtár kiállításának sora, a kalocsai jezsuita csillagász, a „napkutató Fényi Gyula” közleményeinek bemutatása nélkül.  Fényi páratlanul szorgos Nap-megfigyeléseinek köszönhető, hogy a XIX/XX. sz. csillagászai előtt Kalocsa neve ismertebb volt mint Budapesté. Tudományos helyét, jelentőségét méltóan képviseli a munkáit bemutató tárló. 

Végig tekintve a kiállításon, jó átfogó képet alkothatunk arról az útról, amit az emberiség a világ megismerésért két évezred alatt megtett. Az ősnyomtatványok egyszerű metszetei és Fényi Gyula ma is értékes, nagy pontosságú észlelései mögött meg kell éreznünk az ember törekvését a természet megismerésére, és az ismeretek továbbadására.

 

 

A kiállítás 2009. március 21 és 2010. január 6. között tekinthető meg.
 

 


 

Képes beszámolónk képeit Láng Klára és Gyarmati Szilvia készítette: Csillagászati kiállítás 2009

dr. Sajó Tamás ismertetője: Csillagképek

A Kalocsai Néplap tudósítása

Kalocsai Néplap: Csillagászati est

Kalohírek: Hit és tudomány találkozása Kalocsán

Magyar Csillagászati Egyesület: Régi csillagászati könyvek kiállítása Kalocsán

Keresztény Élet: 2000 év csillagászata Kalocsán

Evangélikus Élet: Csillagászattörténeti ritkaságok az érseki könyvtárban

Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek megnyitó beszéde

Dr. Bartha Lajos

Dr. Hegedűs Tibor

Dr. Hetesi Zsolt

TÁRLATVEZETÉS - DUNA TV

Vatikáni Rádió

Vetítés

Ízelítő a kiálítás anyagából
 

 

Missziós kiállítás - 2010


címer

Jézus utolsó parancsa a tanítványokhoz ez volt: „Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket! Kereszteljétek meg őket  az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére, és tanítsátok meg őket mindannak a megtartására, amit parancsoltam nektek. S én veletek vagyok mindennap, a világ végéig.” /Mt 28,19-20/ Ennek a parancsnak a teljesítése az idők végezetéig tart, s ha valamikor értelmes lényeket találnának a Földünkön túl, azokra is vonatkozna a küldetésünk. Jézus egy példázattal érzékeltette, hogy milyen lesz a küldetésnek a kibontakozása, amikor a kicsiny mustármagból hatalmas veteménnyé növekedő cserjéről tanított, amelyen helyet foglalnak az ég madarai. Vagyis az Egyház minden népnek szálláshelyet biztosít falai között. Lehetne azt mondani, hogy a missziók története a civilizációnak és kultúrának is a története, mert a Krisztus követségében járók a kinyilatkoztatott tanítás mellett az emberiség egyéb más értékeit is továbbították a térítendő népek számára. Ugyanakkor tőlük tudtuk meg a távoli népek történelmét, életmódját. Így volt ez magyar földön is, ahová Szent István királyunk a pápától és a szomszéd keresztény népektől hittérítőket kért. Magyar földön annyira megerősödött a kereszténység, hogy már nekünk is jutott erőnkből más népek misszionálására a legtávolabbi vidékeken. Ezt bizonyítja Kalocsa városában egykor élt jezsuita szerzeteseknek és a kalocsai iskolanővéreknek a múltja. Egészen Távol-Keletig eljutottak, ahol ma is vannak olyan keresztények, akik tudatában vannakannak, hogy nemcsak Európából, hanem Magyarországról, egészen pontosan Kalocsáról is jöttek a misszionáriusok. Az ő fáradtságos munkájuknak, amely sokszor börtönnel, szenvedéssel és vértanúsággal járt, állít egyebek között emléket az Érseki Könyvtár és Kincstár kiállítása.

Dr. Bábel Balázs
kalocsa-kecskeméti érsek

 

Az Érseki Könyvtár „Krisztus követségében” Missziók, utazások, zarándoklatok című időszaki kiállítása az apostolok korától a 18. sz. végéig mutatja be a hithirdetés történetét. A misszió története az apostolok küldetésével kezdődik. Jézus Krisztus tanítványait minden néphez, minden teremtményhez küldte, hogy hirdessék az Evangéliumot. Az apostolok jellegzetes középkori ábrázolásai láthatók a Könyvtár egyik legszebb ősnyomtatványában, Hartmann Schedel 1493-ban Nürnbergben kiadott Világkrónikájának színezett fametszetein, és a 16. századi metszetekkel illusztrált imádságoskönyvekben.


HARTMANN SCHEDEL:
Liber chronicarum
Nürnberg: Anton Koberger, 1493.
 
GEORG RHAW: Hortulus animae.
Lustgarten der Seelen: Mit schönen lieblichen Figuren.
Wittemberg, 1550.

 

BIBLIA LATINA. Párizs, 13. sz.

  A könyvtár legrégebbi kódexeit ritkán láthatja az érdeklődő, hisz ezek a  gyűjtemény féltve őrzött kincsei.  A kiállítás egyik érdekessége egy különleges  szépségű, mindössze pár milliméteres betűkkel, hártyavékony pergamenre írt kisméretű 13. századi zsebbiblia. A könyvtár egyik legértékesebb kódexe Szent Pál leveleit tartalmazza 1250-ből. A népek apostoláról megrendítő tájékoztatást adnak levelei. A kézirat mellett Nicolas Sanson 1711-ben kiadott atlaszának lapjain követhetjük nyomon az apostol missziós útjait. A kiállításban helyet kaptak a középkori zarándoklatokról, szentföldi utazásokról szóló beszámolók. Konrad Beck német utazó 1483-ban részt vett egy szentföldi zarándokúton. Kéziratos naplójába leírta utiélményeit, beszámolt az utazás során átélt veszélyekről. A legkülönlegesebb a könyvben a szerző több mint 500 éves „Jeruzsálemet látott”szakálldarabja, melyet tiszteletből egyik kései utóda a kódex kötéstáblájába köttetett. A kódexet együtt láthatjuk Felix Fabri ulmi domonkos szerzetes és Bernhard von Breidenbach mainzi kanonok beszámolójával. Ezek később a legnépszerűbb középkori Szentföld-kalauzokká váltak. Az útleírások mellett Konrad von Megenberg 1475-ben megjelent természettudományi munkáját a távoli földrészeken lakó, elképzelt csodalények metszetei díszítik.

 Az újkor elején hatalmas lendülettel megindult hitterjesztői tevékenységnek előfeltételeit a nagy földrajzi felfedezések teremtették meg. A 15-16. századi földrajzi felfedezésekről számos ritka térkép, illusztrált útleírás látható a kiállításban. Különösen értékesek többek között Abraham Ortelius vagy Gerardus Mercator atlaszai.

 

 

 

 

 
MERCATOR-HONDIUS:
Atlas novus. Amszterdam, 1638.

Ortelius Amerikája az egyik leghíresebb „Újvilág”-ábrázolás, Gerardus Mercator 1638-ban Amszterdamban megjelent „Atlas novus”-át kézzel színezték. Theodor de Bry flamand rézmetsző műhelyében a 16. sz. végén jelent meg az America c. többkötetes gyűjtemény magas színvonalú metszetekkel. Bartolomé de Las Casas spanyol domonkos szerzetes minden erejét és képességét az indiánok ügyének szentelte, és sorsuk enyhítésére törekedett. Kiállított művében a spanyol és portugál hódítók kegyetlenkedéseiről számolt be. A kiállításban számos dokumentum állít emléket a különböző szerzetesrendek missziós tevékenységének. A jezsuiták, valamint a kolduló rendek tagjai rendkívüli nehézségeket, sokszor emberfeletti áldozatokat, gyakran a vértanúhalált is vállalva terjesztették a krisztusi hitet. A hit terjesztéséhez használt különféle pl. bengáli, tahiti, hindusztán, tatár nyelvű Szentírások mellett páli nyelvű pálmalevelekre másolt buddhista meditációs könyvbe is betekinthet az érdeklődő. Az egzotikus kéziratot Ceylon szigetén vásárolták a 16. században. A 18. századból jezsuita misszionáriusok Kínából írt eredeti levelei mellett kínai Újszövetséget és Matteo Ricci műveit láthatjuk. Xavéri Szent Ferenc 1549-ben érkezett meg Japánba, ettől számítják a kereszténység  elterjedését a szigetországban. A Japán missziók történetébe Xavéri Szent Ferenc levelei, Arnoldus Montanus útikönyvei, valamint 17-18. századi illusztrációk, térképek adnak bepillantást. A Miatyánk japán nyelvű fordítását Kanyó Gyula kalocsai pap másolta le, a kéziratos kötetben, az ima 254 különböző nyelvű változata olvasható.     


KÉPEK A MEGNYITÓRÓL

VETÍTÉS A KIÁLLÍTÁS ANYAGÁBÓL

A MEGNYITÓ HANGANYAGA

Híradások az eseményről:

KALOCSA TV

KALOHÍREK

SZÜLŐFÖLD AKADÉMIA

Könyvtörténeti kiállítás - 2011

Könyvtörténeti kiállítás

 

 

 

Nagy évfordulók ünnepe

Könyvtörténeti séta az Érseki Könyvtárban

Válogatás a Kalocsai Érseki Könyvtár könyvészeti ritkaságaiból

A kiállítás 2011. április 1-től november 1-ig tekinthető meg.

 

 

Nagy évfordulók ünnepe – Könyvtörténeti séta az Érseki Könyvtárban

2011-ben több évfordulóra is emlékezünk: 300 éve írták alá a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békét, és 200 éve született Liszt Ferenc. Az 1711-es szatmári béke éve a magyar könyvészetben is egy meghatározó időpont. Nemzeti irodalmunk nyomtatott felét a kezdetektől a szatmári békéig terjedő időszakig Szabó Károly 19. századi történész, bibliográfus Régi Magyar Könyvtár c. műve tárta fel elsőként.
A Kalocsai Érseki Könyvtár időszaki kiállítása mindkét évfordulóról megemlékezik. A gyűjtemény régi magyar könyvei és a Rákóczi szabadságharcot bemutató korabeli dokumentumok bemutatása mellett egy átfogó könyvtörténeti sétára invitáljuk látogatóinkat az ország egyik legszebb könyvtártermébe, Patachich Ádám érsek 18. századi barokk olvasótermébe. A könyvtár könyvészeti ritkaságain keresztül mutatjuk be a könyv történetét a kezdetektől a 18. századig. A kiállításban láthatóak a gyűjtemény legrégebbi írásos dokumentumai. Az ókori Mezopotámiából származó ékiratos terrakotta henger és agyagszeg Gudea lagasi papkirály korából való (Kr.e. 2500 körül).
A Könyvtár középkori kódexeit ritkán láthatja az érdeklődő, hisz a gyűjtemény féltve őrzött kincsei, de a könyvtörténeti kiállításon több ritka középkori kéziratot is megcsodálhatunk. A türelem és a szorgalom remekműve a 13. századi Biblia latina pergamenkódex. Szinte átláthatóan vékony bőrön, magzati bárányok bőréből készített pergamenlapjain a teljes Ó és Újszövetségi Szentírást másolták le mindössze 1 mm (gombostűfej) nagyságú betűkkel.

Szent Pál leveleit tartalmazza az iniciálékkal gazdagon díszített kézirat 1250-ből. A szentírási szöveget Petrus Lombardus 12. századi párizsi érsek kommentálta. Ez a kommentár ma már csupán néhány könyvtár féltve őrzött és kisszámú tudós által olvasott kincse.

Szent Pál

Az Arisztotelész-kódex Arisztotelész négy filozófiai és erkölcsi művét tartalmazza. Kódexszakértők szerint a 13. századból a kalocsaival együtt mindössze nyolc Arisztotelész-kódex maradt fenn. A többi hét példányban nincs dátum, ebben Az okokról című értekezés végén feltűntetik az 1290-es évszámot. A Hippocrates-Galenos kódex 1360-ban készült. Hippocrates aforizmáit és kórjóslatait, valamint Galenos orvosi rendszabályait tartalmazza, Afrikai Konstantin montecassinói szerzetes fordításában és magyarázataival. Patachich Ádám érsek egy bécsi aukción vásárolta a kéziratgyűjtemény egyik legszebb művészi díszítésű pergamenkódexét. A 15. századi Zsoltároskönyvet gazdagon díszítették aranyozott iniciálékkal és kisméretű szövegközti képekkel, miniatúrákkal.

Zsoltároskönyv

A legnagyobb ritkaságok közé tartozik egy 15. századi Breviarium táblájába ragasztott táblanyomat 1452-ből. A táblanyomat magasnyomású sokszorosítási eljárás a nyomtatás feltalálása előtti időkben.
A 15. sz. közepe új korszak kezdetét jelenti a könyvkultúra történetében. Gutenberg találmányával, a kézzel írott könyv mellett megjelenik a nyomtatott könyv. A 15. századi első nyomtatott könyveket, az ősnyomtatványokat a legszebb kiadások képviselik. A mainzi, nürnbergi, velencei, bázeli ősnyomdákból láthatunk kézzel színezett metszetekkel, tollrajzos virágmotívumokkal, aranyozott iniciálékkal díszített példányokat.

 


Aldus Manutius, a híres velencei mester munkássága kiemelkedő a 16. századi nyomdászat történetében: ő teremti meg a mai kisalakú könyvet. Aldus velencei nyomdájából több ritka görög, latin nyelvű kiadás látható a bázeli Johannes Frobenius kötetei mellett. A neves nyomdász műhelyében jelentek meg Rotterdami Erasmus humanista tudós művei. Számos kiadványát ifjabb Hans Holbein, kiváló német festő és könyvillusztrátor fametszetei díszítik. Frobenius kiadványai Aldus művei mellett a legszebb 16. századi könyvek, a könyvművészet történetének kiemelkedő remekei.
A reformáció nyomdászai főleg nemzeti nyelvű kiadványokat nyomtattak. Könyvtárunk őrzi Hans Lufft wittenbergi nyomdász legjelesebb munkáját a Luther-Biblia teljes, gazdagon illusztrált kiadását és a reformátor sajáthasználatú Bibliáját is.


Mérföldkő a csillagászat történetében Kopernikusz De revolutionibus orbium coelestium - Az égi pályák körforgásáról c. műve, melyben közli a Nap-középpontú (heliocentrikus) világrendszerről szóló elméletét. Kopernikusz elméletének 1566-os bázeli kiadása mellett kivételes ritkaságnak számít Tycho de Brahe dán csillagász Astronomiae instauratae mechanica c. 1598-ban nyomtatott könyve, melyből a világon mindössze néhány regisztrált példányt tartanak nyilván.


Andreas Vesalius az újkori anatómia megalapítója, fő műve a De Humani Corporis Fabrica (Az emberi test működéséről) korszakalkotó az orvoslás történetében. Művének 1555-ben Bázelben megjelent javított kiadása az akkori százesztendős könyvkiadás csúcsteljesítménye. Vesalius anatómiája mellett sorakoznak a 16. századi gyógyszeres és füveskönyvek. Lorenz Friez Spiegel der Artzney c. 1518-as strassburgi kiadása a korabeli gyógyszeres könyvek mintapéldánya.
A régi magyar könyvek közül a Vizsolyi Biblia, Heltai Gáspár krónikája, Pesti Gábor hatnyelvű szótárának 1538-as unicum példánya vagy a híres magyar nyomdász és betűmetsző Misztótfalusi Kis Miklós nyomtatványa is látható. Regényes sorsú a Rodostót megjárt Liliomkert című imádságoskönyv. Rákóczi egyik embere vitte magával Törökországba, ahol egy könyvkötő újrakötötte és monogramját beleégette a fedőlapba. A bujdosók leszármazottai csak az 1780-as évek végén térhettek haza és ekkor ajándékozták a kötetet Kollonich László kalocsai érseknek.

 

A 17. század során gyökeres változások következnek be a tipográfiában és a könyvművészetben is az új művészeti ízlés- és stílusirány, a barokk hatására. Mathias Merian német nyomdász és könyvmetsző különösen topográfiai műveiről, s magasszínvonalú rézmetszet- és karctechnikával készült városképeiről ismert. Merian Theatrum Europaeum vagy Topographia sorozatának gazdagon illusztrált kötetei képviselik ezt a korszakot. A 17. század során Hollandia magas rangra emelkedett az európai könyves kultúrában. A németalföldi Leyden volt a kiemelkedő nyomdászváros Európában az itt működő Elzevir-nyomdászcsalád tevékenységének köszönhetően. A kiállításban az Elzevírek respublikái, az országleírásokat tartalmazó sorozat apró méretű, elegáns könyvecskéi is helyet kaptak.
Németország kiemelkedőt nyújtott a tudományos művek illusztrálásában, különösen ami a növény- és állatkönyveket illeti. Közkedveltté váltak a madár-, rovar- és növényábrákat tartalmazó szakkönyvek. A 18. században számos kiadvány lát napvilágot e műfajban, melyek mindegyikét átfogó rézmetszetsorozattal látták el, köztük kézzel színezett illusztrációkkal is. A gazdagon színezett természettudományos könyvek mellett a Nagy Francia Enciklopédia aranyozott kötetei is gyönyörködtetik a szemlélőt.

     


Az időszaki kiállítás Liszt Ferenc kalocsai tartózkodásának emlékeit is bemutatja. Liszt eredeti levelei és korabeli fényképfelvételek mellett barátjának, Haynald Lajos kalocsai érseknek ajánlott és sajátkezű dedikációjával ellátott kórusműve is látható.

A MEGNYITÓN KÉSZÜLT KÉPEK (fotó: Bakos József)

A MEGNYITÓ HANGANYAGA

Liszt és Haynald

Híradások az eseményről:

KALOHÍREK

KALOCSAI NÉPLAP

KORONA RÁDIÓ

Katona István emlékére rendezett kiállítás - 2011

1811-2011.
KATONA ISTVÁN HALÁLÁNAK
200. ÉVFORDULÓJA

Katona István

KATONA ISTVÁN (1791-1811)
Bibliothecae Metropolitanae
Ecclesiae Colocensis praefectus

Katona István egyetemi tanár, történetíró, érseki könyvtárigazgató, kanonok. 1732. december 13-án született a Nógrád megyei Ipolybolyk községben. Középfokú tanulmányait Egerben, majd Esztergomban végezte. Trencsénben 1750-ben lépett a Jézus Társaságába. Bölcseletet Kassán, a teológiát Nagyszombatban végezte. A gyöngyösi, nagyváradi és komáromi jezsuita gimnázium tanára. 1761-ben Nagyszombatban pappá szentelték. 1765-től tanár a nagyszombati egyetemen, majd 1773-ban a jezsuita rend feloszlatásakor esztergomi egyházmegyés pap lett. Katedráját az egyetem 1777-i Budára helyezése után is megtartotta, de II. József nyelvrendelete következtében le kellett köszönnie, 1784-ben nyugdíjazták. Ezután Esztergomban élt és beutazta Magyarország történeti helyeit, kutatómunkát, anyaggyűjtést végzett. 1790-ben Kollonich László kalocsai érsek hívására Kalocsára költözött s a Kalocsai Érseki Könyvtár igazgatója lett. 1791-től ő segítette az érseket könyvbeszerzéseiben. Szakértelmének és könyvismeretének is köszönhető, hogy ekkoriban számos történelmi-, földrajzi-, valamint tudománytörténeti vonatkozású kötettel gyarapodott a gyűjtemény. 1794-ben a kalocsai káptalan mesterkanonokja, s fokozatos előléptetés folytán 1808-tól haláláig kalocsai éneklőkanonok. Kollonich érsek 1806-ban a kalocsai szeminárium rektorává nevezte ki. 1811. augusztus 19-én hunyt el Kalocsán s a kalocsai főszékesegyház Szent Alajos-oltára elé temették el. Végrendeletében vagyonát a kalocsai szegény sorsú tanulók megsegítésére ajánlotta fel, könyvtárát a rozsnyói káptalannak adományozta. Gazdag, eredeti dokumentumanyagot feldolgozó, 42 kötetes műve, Magyarország történeti összefoglalása máig forrásértékű. Második legjelentősebb történetírói alkotása a Kollonich érsek ösztönzésére megírt kétrészes kalocsai érsekségtörténete lett.

c1 c3 c2 c4

 

A magyar egyházi történetírásnak kiemelkedő alakja, nyomtatásban közzétett lelkigyakorlatos beszédei is figyelemreméltóak. Legtöbb kéziratát, adatgyűjtését a kalocsai érseki könyvtár őrzi.

Katona1 Katona2

Katona3 Katona4

Könyvtártörténeti kiállításunkban és az Érseki Kincstárban rendezett időszaki kiállításunkkal megemlékezünk Katona István  halálának 200. évfordulójáról.

 

KALOHÍREK

KALOCSAI NÉPLAP

Országos Vadásznap - 2011

A 2011. szeptemberben Kalocsán rendezett Országos Vadásznapra könyvtárunkat is megnyitottuk a rendezvény vendégei előtt. Erre az alkalomra vadászati témájú könyveinkből rendeztünk kiállítást. A vadászati tárlatot közel 600 látogató tekintette meg.

Vadászati Kiállítás Vadászati Kiállítás Vadászati Kiállítás

 

Országos Vadásznap

Együttműködési megállapodás a Szent István Egyetemmel - 2012

Gödöllő Gödöllő Gödöllő 

2012. június 15-én a könyvtár Patachich-termében ünnepélyes keretek dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek és dr. Solti László, a Szent István Egyetem rektora írta alá azt a dokumentumot, amely rögzíti a könyvtár és az egyetem közti együttműködés kereteit. A megállapodás rögzíti, hogy az egyetem képzési profilja a tudomány széles, ám mégis jól körülhatárolható területeit öleli fel, amely területeken a Főszékesegyházi Könyvtár – történeti sajátosságaiból adódóan is – jelentős állománnyal rendelkezik. Az intézmények közötti együttműködése révén lehetővé válik a szorosabb szakmai kapcsolat kialakítása, egymás kölcsönös segítése, az ismeretek megosztása egy-egy témakörben, dokumentumokkal és információkkal való ellátás szélesebb körű biztosítása.

 

Képek a megállapodásról

Híradások az eseményről:

rövidfilm - SZIE

Szent István Egyetem

Egyetemi ujság - SZIE

KaloHírek

EduPress

Kalocsa TV

Kalocsai Néplap


 

 

Világvallások kiállítás - 2012

A  világ vallásai

 

A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár 18. századi barokk Patachich-termében az idei évben Világvallások címmel nyílt időszaki kiállítás. Az olvasótermi séta alatt látogatóink válogatást láthatnak a régi korok elfeledett vallási kultúráiból, valamint a különböző világvallásokat reprezentáló dokumentumainkból.Az első kiformálódott vallásrendszer, amelyről a különféle régészeti leletek birtokában némi ismeretünk lehet az ún. megalitikus vallás. Létezéséről a kultuszlétesítményeknél és sírépítményeknél alkalmazott megalitok – nagy kövek – tanúskodnak. Maga a vallás ezekről kapta nevét.  A leghíresebb ilyen építmény az angliai Stonehenge, amelyről egy 18. századi német nyelvű rézmetszettel illusztrált leírás látható. A gyűjtemény legrégebbi írásos dokumentumai az ókori Mezopotámiából származnak. Az ékiratos terrakotta henger és agyagszeg Gudea, lagasi papkirály korából való (Kr.e. 2500 körül). A becses tárgyak mellett az ókori mezopotámiai vallás híres építményeit, az égbe nyúló zikkuratokat (toronytemplomokat) Olfert Dapper 1681-ben Nürnbergben megjelent Asia c. művében és  az 1720-ban kiadott Köhler – Weigel: Descriptio orbis antiqui (az antik világ leírása) atlasz rézmetszetes tábláin láthatjuk.

 

 

Pecsethenger Asia Köhler 

Az ókori Egyiptom színes vallási mitológiáját számos gyönyörűen illusztrált mű képviseli. Egyiptom hitének a gazdag túlvilághit adta igazi karakterét, a monumentális piramisok is arról tesznek tanúságot, hogy a halál utáni élet kérdése alapvető jelentőségű volt. A csodálatos piramisokat, a díszes halotti szarkofágokat, a sírkamrák falára festett képeket és hieroglifákat többek között Athanasius Kircher vagy Laurentius Pignorius 17. században megjelent munkái mutatják be.

Kircher  PIgnorius

Ma a nagyközönség leginkább a római költők elbeszélései alapján ismeri a görög mitológia történeteit, leggazdagabb e tekintetben Ovidius római költőnagyság Metamorphoses (Átváltozások) című műve. Homérosz trójai háborúról szóló eposzaiból – az Iliászból és az Odüsszeiából az olümposzi isteneket ismerhetjük meg. Ovidius „Átváltozásait” a mainzi Schöffer nyomda 1545-ben, Homérosz Odüsszeiáját az augusburgi Alexander Weissenhorn 1538-ban adta ki.

Ovidius Homeros

Az amerikai kontinens egykor virágzó birodalmainak vallása nyomtalanul tűnt el az ott élő népekkel és államokkal együtt. A maják békés, jámbor, tudományos hitéhez képest sokkal harciasabb az a vallási kultúra, amelyek Közép-Amerika másik nagy birodalmi kultúrája a tolték-azték hozott létre. A világ nagy vallási kultúrái sorában egyedül az aztékra jellemző a tömeges emberáldozat: hadifoglyok tízezreit áldozták évente az istenek táplálására és engesztelésére. Theodor de Bry flamand rézmetsző műhelyében a 16. sz. végén jelent meg az America c. többkötetes gyűjtemény. A kötetben található magas színvonalú metszeteknek is köszönhető, hogy a leírásnak nagy szerepe volt az európai közvéleményben kialakult Újvilág-kép formálásában.  Matthäus Merian (1593-1650) svájci kiadó, nyomdász, metsző és rajzoló, aki különösen topográfiai műveiről, s finoman kidolgozott rézmetszet- és karctechnikával készült városképeiről ismert, Frankfurtban 1653-ban  adta ki a Newe Welt und Americanische Historien c. könyvét, melyben az aztékok véres szertartásairól szóló képes beszámolók is megtalálhatók.

America Merian

A zsidó vallást több látványos dokumentum mutatja be. A kiállításban látható az első zsidók számára nyomtatott Tóra 1521-ből és a Rabbinikus Biblia (héberül: Mikraot Gedolot), Daniel Bomberg nyomdájából (Velence, 1546-1548). A könyv tartalmazza a teljes héber Bibliát arám nyelvű fordítással és a kor mérvadó rabbinikus kommentárjaival együtt. Mózes öt könyve foglalja magában a Tóra írott részét, a Talmud pedig a szóbeli törvények feletti rabbinikus diskurzus. A Babilóniai Talmud sulzbachi 1765-ös kiadása mellett a Bibliotheca Magna Rabbinica hatalmas folió kötete is helyet kapott. A híres mű Rómában 1675-1694 között jelent meg latin nyelven és alphabetikus sorrendben, bibliográfiai szempontból feldolgozza az egész zsidó irodalmat. A Mishneh Torah Maimonidész (1138-1204) szefárd zsidó rabbi, orvos és filozófus fő műve, a zsidó vallási törvények összefoglalása 14 kötetben. A könyvnek századokon keresztül meghatározó hatása volt a zsidó vallástudományra, kéziratát sokan másolták és kommentálták, számos nyomtatott kiadása volt. A mai napig a zsidó vallástudomány egyik fő művének tartják. A könyvtár kiállított 1809-es Misne Torája a dyhernfurti May-nyomda egyik legutolsó kiadványa lehetett.

Tóra Talmud Rabbinica Maimonidesz

A kereszténység legfontosabb szent szövege a Biblia. A gyűjtemény egyik legértékesebb kézirata Szent Pál leveleit tartalmazza. A kódexet 1250-ben Párizsban másolták és aranyozott, festett iniciálékkal díszítették.

Szent Pál I. Szent Pál II.

A türelem és a szorgalom remekműve a 13. századi Biblia latina, betűi mindössze pár milliméteresek. A kiállított kódexek között most látható a könyvtár legszebb művészi díszítésű pergamenkódexe. A 15. századi Zsoltároskönyvet gazdagon díszítették aranyozott iniciálékkal, virágmotívumokkal és kisméretű szövegközti képekkel, miniatúrákkal. 

A keresztények számos különböző vallási felekezetbe tartoznak szerte a világon. A kiállításban a három fő irányzat kapott helyett: a katolicizmus, protestantizmus és az ortodoxia. A gyűjtemény egyik legszebb darabja az egykori Málecz (Oroszország) ortodox templomában használt gazdagon díszített fémborítású evangéliumos könyv. A kötet bevezetője részletesen felsorolja mindazok nevét, akik e példány előállításához – nyomtatásához, kötéséhez vagy díszítéséhez – anyagilag hozzájárultak, ami szintén jelzi, hogy nem egyszerű kiadványról, hanem nagy költséggel egyedileg előállított, kitüntetett helyre szánt liturgikus könyvről van szó.

Malecz Malecz II.

A protestáns teológia legkiemelkedőbb darabjai is láthatók: Luther, Kálvin, Melanchton, Zwingli műveinek korabeli kiadásai. Könyvtárunk őrzi Luther Márton kézjegyével ellátott sajáthasználatú Bibliáját is.

Institucio Luther

A 18. század leghíresebb történelmi atlasza a Henry Abraham Chatelain-féle Amszterdamban kiadott Atlas Historique. A hétkötetes munka 1705-1720 között folyamatosan készült el. A mekkai nagymecset képe a sorozat 5. kötetében látható. A fekete kő köré épült szentély és mecset az iszlám világ legfontosabb vallási műemléke, a muszlim közösség (umma) lelki hazája, a legszentebb hely. A mekkai mecset képe mellett arab-török nyelvű kéziratok láthatóak a 16-17. századból. A 16. századi arab kézirat kötése aranyozott barna kecskebőr, keleti arabeszkes díszítésű, jellegzetes arab-perzsa kompozíció.

Arab I. Arab II.

Nicolas Sanson francia geográfus 17. századi és James Rennell brit térképész 18. századi India-térképei mellett a hinduizmusról és buddhizmusról szóló könyveket állítottuk ki. Megtekinthető többek között a Brahma-vaivarta-puráni c. szanszkrit nyelvű disszertáció és a 16. századi páli nyelvű pálmalevelekre írott buddhista meditáció. Az egzotikus kézirat Buddha egyik leghíresebb és legnépszerűbb beszédét a Satipatthana Sutta-t tartalmazza.

Brahma Ganesa Sanscrit

 

Pálmalevél

Kína és Japán hitvilágáról gazdagon illusztrált művek egész sora pl. Joseph Marie Amiot és Jean Baptist Du Halde francia jezsuita szerzetesek Kínáról írott beszámolói, Arnoldus Montanus holland történész és Engelbert Kaempfer német orvos Japánról szóló útleírása ad tájékoztatást.

Montanus Japán

A tárlók között végigsétálva Bernard de Montfaucon ókorkutató művészi kivitelű albumai, és a térképészet történetének olyan nagy mérföldkövei, mint Abraham Ortelius, Gerardus Mercator világtérképei, vagy J. Baptist Homann, Matheus Seutter Amerika és Ázsia mappái gyönyörködtetik a látogatót.

Ortelius Atlas Novus Mercator

 

Az időszaki kiállítás 2012.április 1-től november 1-ig tekinthető meg.

A kiállítás plakátja

Képek a kiállításról

 

 

 

 

 

NKA pályázatok

NKA

2013

Egyedi dokumentum restaurálása

Gratianus - Johannis Teutonici - Bartholomaei Brixiensis: Decretum cum apparatu. Mainz: Peter Schöffer, Id. Aug. [13. Aug.] 1472.- 413 ff.; 40 cm. CIH 1442.
Könyvtörténeti jelentősége: A könyvtár legdíszesebb ősnyomtatványa. Rubrikált példány, rendkívül gazdag díszítéssel. Alsó lapjának két hasábja között választóoszlopként tarkára festett zöld farkú sárkány szájából kiinduló indás díszítés, mely a lap négy szélét fogja körül. A vörös, zöld díszítés között arany lapokon páva, papagáj, virág és szegfű. A kommentár kezdőbetűje aranylapokból rakott háttéren zöld, valamint vörös színű. A szöveg kezdőbetűje aranylapos háttéren áll, belsejét (R) miniatúra kép tölti ki: Krisztus, mint az emberek ítélőbírája felhők között ül.
A jogtörténet Gratianus Decretumát a klasszikus kánonjog első dokumentumaként tartja számon. Gratianus bencés szerzetes 1140 táján csaknem 3800 szövegből összeállított, az egyházfegyelem és egyházi szabályozás minden területét érintő gyűjteménye. Rövidesen a kánonjog legfontosabb kézikönyvévé vált, ennek alapján oktattak, és ezt kommentálták az egyetemek egyházjogi tanárai. A mű nemcsak szöveggyűjtemény, hanem értekezés is, amely kísérletet tesz a különböző forrásokból származó szabályozások ellentmondásainak és eltéréseinek feloldására. Szükség esetén Gratianus a római jog segítségét vette igénybe, és bőven merített az egyházatyák és más egyházi írók munkáiból. A kánonjog oktatása évszázadokon át a Decretumon alapult, a legkiválóbb egyházjogászok látták el széljegyzetekkel, és magyarázták. Ez lett a Corpus Iuris Canonici – a nagy egyházi gyűjtemény - első része, s a kánonjog 1917. évi hivatalos törvénykönyvbe foglalásáig fontos forrásnak számított.
A kötet könyv- és nyomdászattörténeti szempontból kimagasló értéket képvisel, hiszen Mainzban, Gutenberg nyomdája után a 2. működő ősnyomdában készült, nyomdásza Peter Schöffer (1425-1503) Gutenberg munkatársa. Peter Schöffer tökéletesítette Gutenberg nagy találmányát, a mozgatható betűkkel történő nyomtatást. Párizsban, mint könyvmásoló és kalligráfus működött, innen került Gutenberg mellé. Valószínű, hogy grafikai tudása, szakértelme, rátermettsége már a mester környezetében is kiemelkedő szerephez juttatta. Gutenberg távozása után Johannes Fusttal cégtárs lett, s a műhely élére állt. Mesterművei közül fennmaradt az 1457-es Mainzi Zsoltároskönyv és az 1462-es 48 soros Biblia. Az előbbi volt az első nyomtatott könyv amelyen feltűntették a nyomtatás helyét és idejét, valamint a nyomdász nevét. Schöffer öntött először fémbetűket, amelyeket a Vulgata Biblia második kiadásához használt fel. Haláláig több mint 300 könyvet nyomtatott.
Állapota restaurálás előtt: Félbőr kötése kopott, szakadozott, papír belső tábláin rovarkártevők nyoma. A könyvtest a kötéstől elválik. A legdíszesebb kezdő oldala kézzel festett, aranyozott. Az aranyozott iniciálé és a szöveg köré festett ornamentális díszítés foltos, koszos, elszíneződött. A lapok szakadozottak, gyűröttek, kijárnak a kötésből. A könyvtest fűzése meglazult, szakadozott.

 BESZÁMOLÓ

Helyszíni állományvédelmi munka a Patachich-teremben

A könyvtár Patachich-termében található egységes barokk gerinccel ellátott aranyozott bőrkötésű könyvek állapota az elmúlt két évszázad során érthető módon sokat romlott: a bőrkötések megsérültek, szakadozottak, a gerincek széttöredeztek, leváltak, a köteteken rovarkártevők nyoma látható.
A Nemzeti Kulturális Alapprogram Könyvtári Kollégiumának segítő támogatásával 2002-ben – a könyvtárterem rekonstrukciójának évében – az OSZK-Soros Könyvrestaurátor Műhely restaurátorai megkezdhették a kötetek helyi állományvédelmét. Az NKA további támogatásai pedig lehetővé tették, hogy a megkezdett munka évről-évre folytatódhasson. Az elmúlt tizenkét évben (2002-2013) a Patachich-terem bejáratától kezdve az oldalfalakon elhelyezett teljes könyvanyagon kívül a középső három pillér fénytől károsodott köteteinek (kb. 9.700 kötet), valamint a középső íróasztalokon elhelyezett kötetek tisztítását, konzerválását, és a kötések javítását (ún. sapkázás) sikerült elvégezni. Sürgőssé vált az értékes, de igen rossz állapotú ősnyomtatvány gyűjtemény (510 példány) helyszíni állományvédelme is. 2007 nyarán a külön teremben elhelyezett köteteken is elkezdődtek a munkálatok. A munka nagy része az általános tisztításon és bőrtápláláson túl rengeteg kötésjavítás, restaurálás elvégzését jelenti, hisz több esetben leszakadt táblákat, hiányos félbőrkötéseket kellett pótolni. A tizenkét éve tartó helyszíni állományvédelmi munkálatoknak köszönhetően a muzeális 16.000 kötetes Patachich-gyűjtemény erősen károsodott köteteinek állaga nagymértékben javult. Az elvégzett konzerválás hosszú távra biztosítja az itt található dokumentumok kutathatóságát.

Beszámoló BESZÁMOLÓ | Képek a restaurálásról Beszámoló

2014

Helyszíni állományvédelem

A könyvtár Patachich-termében található egységes barokk gerinccel ellátott aranyozott bőrkötésű könyvek állapota az elmúlt két évszázad során érthető módon sokat romlott: a bőrkötések megsérültek, szakadozottak, a gerincek széttöredeztek, leváltak, a köteteken rovarkártevők nyoma látható.
A Nemzeti Kulturális Alapprogram Könyvtári Kollégiumának segítő támogatásával 2002-ben – a könyvtárterem rekonstrukciójának évében – az OSZK-Soros Könyvrestaurátor Műhely restaurátorai megkezdhették a kötetek helyi állományvédelmét. Az NKA további támogatásai pedig lehetővé tették, hogy a megkezdett munka évről-évre folytatódhasson. Az elmúlt tizenkét évben (2002-2014) a Patachich-terem bejáratától kezdve az oldalfalakon elhelyezett teljes könyvanyagon kívül a középső három pillér fénytől károsodott köteteinek (kb. 10 000 kötet), valamint a középső íróasztalokon elhelyezett kötetek tisztítását, konzerválását, és a kötések javítását (ún. sapkázás) sikerült elvégezni. Sürgőssé vált az értékes, de igen rossz állapotú ősnyomtatvány gyűjtemény (510 példány) helyszíni állományvédelme is. 2007 nyarán a külön teremben elhelyezett köteteken is elkezdődtek a munkálatok. A munka nagy része az általános tisztításon és bőrtápláláson túl rengeteg kötésjavítás, restaurálás elvégzését jelenti, hisz több esetben leszakadt táblákat, hiányos félbőrkötéseket kellett pótolni. A tizenkét éve tartó helyszíni állományvédelmi munkálatoknak köszönhetően a muzeális 16.000 kötetes Patachich-gyűjtemény erősen károsodott köteteinek állaga nagymértékben javult. Az elvégzett konzerválás hosszú távra biztosítja az itt található dokumentumok kutathatóságát.

 Helyszíni dokumentáció

Vendégünk volt Frederic Barbier - 2013. október

Frederic Barbier és Zita

Frédéric Barbier több egyetem tanára és díszdoktora, Európa talán legismertebb könyv- és könyvtártörténeti szakembere. Műveit számtalan nyelvre lefordították.
Könyvtörténeti blogjában beszámol a kalocsai látogatásáról: http://histoire-du-livre.blogspot.hu/

Egyháztörténeti kiállítás - 2013

„E Jelben győzni fogsz!”

Egyháztörténeti kiállítás

 

2013-ban a Nagy Konstantin római császár által kibocsátott ún. milánói ediktum, a keresztények számára szabad vallásgyakorlást biztosító dokumentum 1700. évfordulójára emlékeznek világszerte. 1993-ban – éppen húsz éve - adta ki II. János Pál pápa "Hungarorum Gens" kezdetű bulláját melyben, az egyházmegyei határok országos módosításának részeként megszületett a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye. A Kalocsai Érseki Könyvtár idei időszaki kiállítása mindkét jeles évfordulóról megemlékezik.
Látogatóink a kiállított dokumentumokon keresztül megismerhetik a keresztényüldözések korától kezdve az egyház történetének elmúlt évszázadait. A milánói ediktum kiadását évszázadokon át tartó keresztényüldözés előzte meg. Cesareai Euszebiusz ókori történetíró forrásértékű munkájában részletesen beszámol az első századok keresztényüldözéseiről. A gyűjtemény 15. századi Euszebiusz-kódexét számos festett iniciálé díszíti.

EusebiusKatakomba


A kódex mellett 17-18. századi rézmetszetekkel illusztrált kötetek sorakoznak erről a korszakról, többek között a Roma subterrannae c. 1659-ben megjelent mű, mely az őskeresztények gyülekezőhelyeinek, a katakombáknak egyik első képes ismertetője.
Nagy Konstantin tette törvényessé a kereszténység gyakorlását a Római Birodalomban, eltörölve az üldöztetéseket. A nyolcadik századra a kereszténység jól láthatóan vezető vallássá vált Európában és a környező területeken, és megkezdődött a megszilárdulás időszaka. A kiállításban számos 16-17. századi ábrázolás látható Nagy Konstantinról, többek között Hubert Goltzius német grafikus, történész 1557-ben megjelent munkája a császár képmásával.

Goltzius

A római császárokat ábrázoló metszeteket az eredeti érmék felkutatása után készítette. A színezett fametszeteket időrendi sorrendben helyezte el, s mindegyik római császárról írt egy életrajzot elsősorban latin nyelven, de kiadta azokat németül, franciául és olaszul is. Goltzius könyve mellett az 1493-ban Nürnbergben megjelent Schedel-féle Világkrónika kézzel színezett fametszetén Konstantinápoly látképe csodálható meg.
A Nagy Konstantint követő évszázadokban a kereszténység elterjedt a Római Birodalom területén. A kiállítás számos hittérítő apostolnak, többek között Szent Patrik, Szent Kolumbán, Szent Márton személyének állít emléket. Jacobus de Voragine domonkos szerzetes Arany legendájában olvasható a szentek életrajza. A könyv népszerűsége a középkorban minden képzeletet fölülmúlt, szinte minden európai nyelvre lefordították. A középkor iránt érdeklődő számára a Legenda aurea hatalmas, évezredes kultúrkincset közvetít. A híres mű 1488-as nürnbergi és az 1521-es strassburgi kiadása is látható.

SzentekSzentek

A középkor világát és könyvművészetét átfogóan reprezentálják a kiállításban látható kódexek. A 13. században másolták mindössze pár milliméteres betűkkel hártyavékony pergamenre a Biblia latina-t. A gyűjtemény egyik legértékesebb kézirata Szent Pál leveleinek Petrus Lombardus 12. századi párizsi érsek kommentárjával ellátott, aranyozott iniciálékkal gazdagon díszített példánya. Ez a kommentár ma már csupán néhány könyvtár féltve őrzött és kisszámú tudós által olvasott kincse.

Szent PálSzent Pál

A könyvtáralapító Patachich Ádám érsek egy bécsi aukción vásárolta a könyvtár egyik legszebb pergamenkódexét. A 15 századi Zsoltároskönyvet gazdagon díszítették aranyozott iniciálékkal és kisméretű szövegközti képekkel, miniatúrákkal.
Az újkor elején hatalmas lendülettel megindult hitterjesztői tevékenység előfeltételeit a nagy földrajzi felfedezések teremtették meg. A könyvtár térképgyűjteményének ritka darabjai szemléletesen mutatják be az újonnan felfedezett földrészeket.

Szív alak

Látogatóink megcsodálhatják a térképészettörténet ritka gyöngyszemeit, többek között Girolamo Ruscelli Geográfiájának 1564-es világtérképét,

Ruscelli

Honterus János Kozmográfiai bevezetőjének szívalakú világábrázolását 1558-ból, vagy a nagyméretű atlaszok közül Gerardus Mercator, Abraham Ortelius, Nicolaus Sanson mappáit. Theodor de Bry flamand rézmetsző műhelyében a 16. sz. végén jelent meg az America c. többkötetes gyűjtemény magas színvonalú metszetekkel. Bartolomeo de Las Casas spanyol domonkos szerzetes művei a kor értékes dokumentumai, a spanyol gyarmatosítás kezdeteinek legfontosabb forrásai. Kiállított művében a spanyol és portugál hódítók kegyetlenkedéseiről számolt be.

AmericaLass Casas

A kiállításban számos dokumentum állít emléket a különböző szerzetesrendek missziós tevékenységének. A jezsuiták, valamint a kolduló rendek tagjai rendkívüli nehézségeket, sokszor emberfeletti áldozatokat, gyakran a vértanúhalált is vállalva terjesztették a keresztény hitet a távoli földrészeken. A hit terjesztéséhez használt különféle pl. kínai, hindusztán, tatár nyelvű Szentírások mellett páli nyelvű pálmalevelekre másolt buddhista meditációs könyvbe is betekinthet az érdeklődő. Az egzotikus kéziratot Ceylon szigetén jezsuita misszionáriusok vásárolták a 16. században. Xavéri Szent Ferenc 1549-ben érkezett meg Japánba, ettől számítják a kereszténység elterjedését a szigetországban. A Japán missziók történetébe Xavéri Szent Ferenc levelei, Arnoldus Montanus útikönyvei, valamint 17-18. századi illusztrációk, térképek adnak bepillantást. A Miatyánk tibeti nyelvű fordítását Kanyó Gyula kalocsai pap másolta le, a kéziratos kötetben 254 különböző nyelvű változata olvasható.
A kiállításban helyet kaptak a Kalocsai Érsekség történetét bemutató dokumentumok.

AsztrikSzent Korona

Az érsekséget alapító Szent István királyról, a koronát hozó Asztrik érsekről, a szent koronáról metszetekkel illusztrált leírások, Heltai Gáspár 1575-ben és Antonio Bonfini 1545-ben kiadott krónikái.

HeltaiBonfini

Az érsekség történetét Katona István jezsuita történetíró 1800-ban megjelent kétkötetes munkájában foglalta össze. Katona István becses kéziratai mellett az egyházmegye első nyomtatásban megjelent térképe látható 1801-ből. Az egyháztörténeti kiállítás az ország egyik legszebb könyvtártermében, Patachich Ádám érsek 18. századi barokk olvasótermében 2013. április 1 és 2013. december 31. között tekinthető meg. (hétfő kivételével naponta 9.00-17.00 óráig) Cím: Érseki Palota - 6300 Kalocsa, Szentháromság tér 1.

 

KÉPPEK A MEGNYITÓRÓL

A MEGNYITÓ HANGANYAGA

A KIÁLLÍTÁS PLAKÁTJA

Híradások az eseményről:

ISMERTETŐ - KALOCSA TV

KALOCSAI NÉPLAP

500 ÉVES BIZONYÍTÉS - KALOCSAI NÉPLAP

Szent források, folyók, tavak, tengerek kiállítás - 2014

Szent források, folyók, tavak, tengerek
időszaki kiállítás a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtárban
„Áldott légy Urunk, Víz-Húgunkért, oly nagyon hasznos ő, oly drága, tiszta és alázatos.”
(Szent Ferenc Naphimnuszából)


A víz az élet forrása. A titokzatos és nélkülözhetetlen őselem. Föld, levegő, tűz és víz – az ókorban úgy tartották, ez a négy őselem alkotja a világunkat. Földünk felszínének több mint kétharmadát víz borítja. Ez az a folyadék, amely hordozza az embriót, csírasejtjét minden fejlődésnek és növekedésnek. Ez az alapvető alkotórésze minden szerves anyagnak, így tehát életfontosságú minden élőlény számára: embereknek, állatoknak, növényeknek egyaránt. Létezése életet, növekedést biztosít, hiánya halált és pusztulást hirdet.
A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár 18. századi barokk Patachich-termében az idei évben Szent források, folyók, tavak, tengerek címmel nyílt időszaki kiállítás. Látogatóink a tematikusan kiállított dokumentumokon keresztül megismerhetik a víz meghatározó szerepét az emberi életben, a történelemben, a nagy kultúrák, civilizációk kialakulásában, gazdag jelképrendszerét a különböző világvallásokban.
Az ősvízről már a Teremtéstörténetben olvashatunk, a teremtés hajnalán Isten Lelkének lehelete lebegett a vizek fölött és minden javak forrásává tette. Az őstörténet középpontjában a Biblia egyik legismertebb elbeszélése, a vízözön története áll. Az özönvíz bibliai történetétől a Vörös-tengeren való átkelésig, vagy Jézus megkeresztelkedésétől a lábmosás epizódjáig a víz mindig az életről, a megtisztulásról, az újjáteremtésről, a transzcendenciáról beszél nekünk. A Biblia képekkel illusztrált történetei elevenednek meg a kiállított 15-16. századi ábrázolásokon, többek között Luther Márton Bibliafordításának 1541-es wittenbergi kiadásában, Hartmann Schedel nürnbergi orvos 1493-as Világkrónikájában.

 Schedel

A hatnapos teremtéstörténet jellegzetes középkori ábrázolása látható egy 13. századi francia pergamenkódexben, vagy az özönvíz és Noé bárkájának metszete abban a kisméretű verses bibliai összefoglalóban, amelyet Hans Holbein metszeteivel díszítettek Lyonban 1543-ban.

 


Az ókorban Egyiptom a Nílus völgyében, Mezopotámia a Tigris és az Eufrátesz között terült el. Közös jellemzőik az öntözéses földművelés és ezzel kapcsolatban a folyók szabályozása, csatornák építése. A ókori Mezopotámiában, Egyiptomban és a görög-római mitológiában is kiemelt szerepe van a víznek.

Kohler

Az egyiptomi mitológiában Hápi a Nílus istene, Poszeidón a görög mitológiában a tenger királya; hatalma kiterjed a tavakra és a folyókra is. A kiállításban helyet kaptak a könyvtár gyűjteményében őrzött illusztrált mitológiai összefoglalások, ókori térképek, látványos művészettörténeti albumok. Joachim von Sandrart 17. századi német festő, rézmetsző gyönyörűen illusztrált művei közül kiemelkedő művészettörténeti forrás a Teutsche Akademie der edlen Bau-, Bild- und Malereikünste c. két kötetben Nürnbergben 1768-ban megjelent munkája.


Tisztító jelentésben jelenik meg a víz a különböző világvallásokban pl. a szent folyókban való fürdés, megmerítkezés rítusa, vagy a rituális fürdés, kézmosás. A hinduk szemében a Gangesz testesíti meg Gangát, a megtisztulás istennőjét, amelynek akár egyetlen cseppje is képes a hívő zarándokok lelkét földi bűneiktől megtisztítani. A muszlim hívők mindegyikének állandó kötelessége a rituális mosakodás, ezért városaikban már a középkorban igen fejlett fürdőkultúra alakult ki. A japán sinto szentélyek bejáratától nem messze egy tisztálkodásra alkalmas hely található, ahol a hívők kezet és szájat mosnak, mielőtt megközelítenék a szentélyt. Olfert Dapper 1681-ben Nürnbergben megjelent Asia c. művében, David Herrlieberger svájci kiadó és rézmetsző 18. századi metszetein a vízzel kapcsolatos hindu és buddhista szertartások elevenednek meg.

DapperHerliberger

Kína és Japán hitvilágáról gazdagon illusztrált művek egész sora pl. Arnoldus Montanus holland történész és Engelbert Kaempfer német orvos útleírása ad tájékoztatást. Georg Bodenschatz német teológus kiállított művében (Aufrichtig teutsch redender Hebräer. Lipcse, 1756.) a zsidók számára előírt rituális fürdésre kialakított fürdőről, a mikvéről olvashatunk.

MontanusKempfer


A víz nélkülözhetetlen az emberi szervezetben, hiszen számos fontos feladatot kell ellátnia. Az emberi test működésével, az anatómiával és a gyógyítással kapcsolatos könyvek közül most számos orvostörténeti ritkaság is helyet kapott a kiállításban.  A Hippokratész-Galénosz kódex 1360-ban készült.

 

Hippokratész aforizmáit és kórjóslatait, valamint Galénosz orvosi rendszabályait tartalmazza, Afrikai Konstantin fordításában és magyarázataival. Az egyik legszebb kötésű kódexünk egy német nyelvű kéziratgyűjtemény 314 lapon, amit Konrad Schrecken másolt egybe 1472-ben. A kéziratgyűjtemény nyolc jelentős munkát tartalmaz és többek között ebben olvashatjuk az „élet vízének” leírását.

Andreas Vesalius De Humani Corporis Fabrica című 1555-ben Bázelben megjelent műve mérföldkő az orvoslás történetében.

Vesalius


A szent helyek az európai és a magyar keresztény kultúrában a búcsújáró helyek, ahol sokszor egy-egy forrás, kút áll a tisztelet középpontjában, vagy legalábbis fontos része annak. Legtöbb kegyhelyünk mellett szent kutat is találunk. Puteus aquarum viventium. Élő vizek kútja, c. Nagyszombatban 1743-ban magyarul megjelent könyve a máriavölgyi kegyhely csodáit tartalmazza.


A magyarországi fürdőkultúra több mint 2000 éves múltra tekint vissza. Az egykori fürdőépületek romjai, a freskók és a mozaikok is bizonyítják, hogy már a rómaiak is felfedezték, sőt használták is ezeket a gyógyforrásokat. A kiállításban látható Elias Oesterreicher disszertációja (Analyses aquarum Budensium. 1781.), amely 283 oldalon keresztül leírja a budai és más hazai források vizeinek vegyi összetételét. La Langue János 1783-ban magyar nyelvű kötetet adott ki a magyarországi orvosi vizekről. Nyulas Ferenc tanulmánya 1800-ban jelent meg Kolozsváron Az Erdély országi orvos vízeknek bontásáról közönségesen, amely az első magyar nyelvű, jelentős kémiai tárgyú mű. Látogatóink két 19. századi térképet is láthatnak a magyarországi gyógy- és ásványvizekről. Deutsch Ferenc ásványvíz-térképe 1849-ben jelent meg magyar nyelven. A szerző célja térképe elkészítésében az volt, hogy a 19. században feltárja, számba vegye a kifogástalan minőségű ásványvizeket, amelyek fogyasztása alkalmas betegségek megelőzésére, gyógyítására.
A tárlók között végigsétálva Bernard de Montfaucon ókorkutató művészi kivitelű albumai, és a térképészet történetének olyan nagy mérföldkövei, mint Abraham Ortelius, Gerardus Mercator világtérképei, vagy J. Baptist Homann, Matheus Seutter, Luigi Ferdinando Marsigli mappái gyönyörködtetik a látogatót.


Az időszaki kiállítás az ország egyik legszebb könyvtártermében, Patachich Ádám érsek 18. századi barokk olvasótermében

2014. március 22. és 2014. december 31. között tekinthető meg. (hétfő kivételével naponta 9.00-17.00 óráig)
 

 

KÉPEK A MEGNYITÓRÓL

SZENT TAMÁS KOMMENTÁRJA HAZAÉRKEZETT KALOCSÁRA - KALOCSA TV

KORONA RÁDIÓ

Víz világnapja - ADUVIZIG

Visszakerült könyvtárunkba egyik értékes ősnyomtatványunk

2014. március 21-én visszakerült könyvtárunkba Capreolus Szent Tamás kommentárjának hiányzó 3. kötete A négy kötetes mű 3. kötete az ÁVH közreműködésével 1951-ben, a Grősz-per egyik mellékperében vált "tárgyi bizonyítékká", és később az Országos Széchényi Könyvtárba került. Az említett kötet "vándorútjára" és jelenlegi meglétére Szalai Béla cikke hívta fel a figyelmet (Egyetlen tétel - Egy ősnyomtatvány az ötvenes évek koncepciós pereinek útvesztőjében. Magyar Nemzet Magazin, 2013. február 2. szombat, 33.o.).
A cikk megjelenése után megkezdődött a két intézmény közötti egyeztetés és a kötet tudományos vizsgálata, eredetének tisztázása érdekében. A vizsgálat pozitív eredménnyel zárult. A könyv 2014. március 21-én ünnepélyes keretek között visszakerült az Országos Széchényi Könyvtárból a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtárba.

Az érintett dokumentum leírása-jelzete: Capreolus, Johannes: Commentaria in IV. libros Sententiarum seu libb. IV. defencionum theologiae Thomae Aquinatis. Venezia: Octavianus Scotus, 1483-1848.

A kötet visszakerülése alkalmából konferenciát rendeztünk a Katona István Házban. A konferencia után Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek és Káldos János az Országos Széchényi Könyvtár mb. főigazgatója ünnepélyes keretek között visszahelyezte a kötetet könyvtárunk ősnyomtatvány-gyűjteményébe.

 

Összefoglalók:

Képek az eseményről
OSZK-Blog
OSZK-Facebook,
Kincstár-Facebook
Kalocsa TV-staféta
Kalocsa TV- híradó
Korona Rádió

Kalocsai Néplap

Az I. világháború kitörésének 100. évfordulójára emlékeztünk

2014. november 4-én az Érseki Kincstár előadótermébe hívtuk az érdeklődőket „Hitélet az I. világháborúban” című rendezvényünkre. A rendezvény keretében a résztvevők a korszak lelki-, irodalmi-, levéltári és tárgyi emlékeiből is ízelítőt kaptak. A megemlékezés Prohászka Ottokár gondolatainak felidézésével kezdődött. Prohászka Ottokár háborúról alkotott gondolatai a hívő ember és a háború viszonyát mutatják meg. Az írásrészleteket Leányfalusi Vilmos, a Főszékesegyház karnagya idézte föl. Prohászka Ottokár gondolatai után dr. Bábel Balázs érsek úr Gyóni Géza, az I. világháború költőjének költészetét ismertette és elemezte. Gyóni Géza egyébként a Dabas melletti Gyón szülötte, akárcsak érsek atya, aki mondandóját versrészletek szavalásával tette élményszerűbbé. Ezt követően Dr. Lakatos Andor levéltárvezető tartott előadást az első világháborús kalocsai levéltári források feltárásáról. A továbbiakban filmvetítés következett, amely a Főszékesegyházi Könyvtár fotógyűjteményének érdekesebb darabjait mutatta be. A zenei aláfestést régi katonanóták, valamint Mozart Requiemjének részletei adták. A megemlékezést a tárlókban korabeli újságokból, dokumentumokból, a falakon a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyében  található I. világháborús emlékművek fotóiból összeállított kiállítás tette teljessé.

Zenetörténeti kiállítás - 2015

ÁLLANDÓ KÖNYVTÁRTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS

 

IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁS - 2015

A zene története az Érseki Könyvtárban

Plakát letöltése


Ezer éves az európai hangjegyírás (Arezzói Guido /991 k. – 1050 k/ itáliai bencés szerzetes, zenetudós nevéhez fűződik a szolmizációs hangok rendszerének megalkotása), valamint 330 éve született Johann Sebastian Bach. Az idei évben az Érseki Könyvtár gyűjteményéből válogatva azokat a dokumentumokat tárjuk a nagyközönség elé, amelyek a zenéhez, a zene történetéhez kapcsolódnak, így emlékezve és tisztelegve a zene történetének nagyjai előtt.
Az időszaki kiállítás az ókor zenetörténetének bemutatásával kezdődik. Az ókor zenei örökségéből nagyon kevés maradt fenn. Szinte kizárólag a kultikus vagy ünnepi alkalmakhoz kapcsolódó zenei eseményekről és a leggyakoribb hangszerekről vannak információink, majdnem mindig képi ábrázolások alapján. Az Urban végzett ásatások igazolják, hogy már a Kr.e. III. évezredben díszes hangszereket készítettek. A zene a sumér civilizáció életének szerves része volt. Az ókori Egyiptom vallási szertartásainak zenészei papok voltak, akik hivatásos énekesnőket kísértek hangszereiken. A templomi szertartások szövegeit a kórusok adták elő. Később megjelennek a trombiták, furulyák, kettős sípok, a klarinét, a tamburinok, fakereplők, dobok, szisztrumok. A szisztrum az ókori Egyiptomban szent hangszernek számított, gyakran használták templomi szertartások során. Bernard de Montfaucon francia bencés szerzetes 1721-1725 között megjelent monumentális 15 kötetes művészettörténeti sorozatában L'antiquité expliquée et représentée en figure (Az antikvitás magyarázata és bemutatása ábrákon) többek között olvashatunk a szisztrumról, használatáról és rézmetszetes ábrázolása is látható. Mezopotámia és Egyiptom zenei örökségét Olfert Dapper és Laurentius Pignorius műveinek 17. századi metszetekkel illusztrált kötetei mutatják be.

Vízek  Víz

A görög világban a legnagyobb a zene szerepe az összes többi ókori kultúra közül, mert itt válik először az általános műveltség részévé. A zene alkotóeleme a vallási szertartásoknak, a görög drámák előadásainak és az olimpiai játékoknak.

Víz  Víz

A görög zeneelmélet alapvető fontosságú a későbbi korok szempontjából. Joachim von Sandrart német festő, rézmetsző Teutsche Academie der Bau- Bildhauer- und Maler-Kunst c. Nürnbergben, 1768-ban megjelent művének rézmetszetei a görög vallási szertartásokat, és hangszereket tárják az érdeklődők elé. Megkapó látványt nyújt Annibale Caracci jeles bolognai barokk festő, rézmetsző bacchanália c. alkotása (Róma, 1753).

Víz

 

A zene a Bibliában is megjelenik. Az Ószövetség több könyve foglalkozik zenével. Miután felépült a jeruzsálemi templom Salamon megszervezte a zenekart is: több mint ezer pap működött közre hangszereken a nagyobb istentiszteletek alkalmával. Augustin Calmet francia bencés szerzetes, teológus bibliai képes szótárában (Dictionnaire historique… de la Bible, Paris, 1730.) a jeruzsálemi templom zenés ünnepségeinek látványos ábrázolása látható. Az illusztrált 16. századi Bibliák sorából kiemelkedik Luther Márton bibliafordításának 1541-ben Wittembergben Lucas Cranach metszeteivel kiadott példánya, vagy Christoph Plantin Antwerpenben 1583-ban megjelent latin nyelvű kiadása, melyekben számos zenei vonatkozású metszet is található.
A középkor zenei világát, könyvművészetét, valamint a szentírási szövegek megjelenését a zenében átfogóan reprezentálják a kiállításban látható kódexek. A 13. században másolták mindössze pár milliméteres betűkkel hártyavékony pergamenre a Biblia latina-t. A gyűjtemény egyik legértékesebb kézirata Szent Pál leveleinek Petrus Lombardus 12. századi párizsi érsek kommentárjával ellátott, aranyozott iniciálékkal gazdagon díszített példánya.

   

Ez a kommentár ma már csupán néhány könyvtár féltve őrzött és kisszámú tudós által olvasott kincse. A könyvtáralapító Patachich Ádám érsek egy bécsi aukción vásárolta a könyvtár egyik legszebb pergamenkódexét. A 15. századi Zsoltároskönyvet gazdagon díszítették aranyozott iniciálékkal és kisméretű szövegközti képekkel, miniatúrákkal, kezdő iniciáléjába a hárfázó Dávid király képét festették.

Víz  Zsoltár  Zsoltár

A Szentírás szavai a gregorián művekben, a zsoltározásban, az antifónákban jelennek meg. A gregorián ének a római katolikus egyház ősi, hivatalos, latin nyelvű éneke. Nagy Szent Gergely pápa (590-604) elsőként rendszerezte a keresztény egyház teljes dallamkincsét és összeállította az akkor használatos énekek dallamgyűjteményét. A kiállításban a pergamenre másolt 14-15. századi gregorián kották

Víz, kotta  Kotta

himnuszokat, antifónákat tartalmazó díszes kódexek mellett (Missale ad usum laicorum. Missale cum sequentiis, hymnis, antiphonis) helyet kapott Nagy Szent Gergely pápa Dialogorum c. művének 14. századi másolata is.
A középkor világi zenéjét elsősorban a lovagi költészet képviseli, mely Franciaországból indult. Részben francia hatásra, de teljesen önállóan fejlődött a német lovagság zeneköltészete, a Minnesang. Az ónémet szó "szerelem-éneket" jelent, mivel a dalok legfőbb témája a szerelem volt. A nemesi énekesek mellett később itt is feltűntek a polgári származású minnesängerek, akik egy-egy udvar fényét emelték. A reneszánsz korban már egyre több hivatásos és amatőr muzsikus működött Európa-szerte és megbecsült rangot, hírnevet szereztek maguknak. A reneszánsz a kórusművészet aranykora is, énekes (vokális) korszak. Sokféle fúvós-, vonós- és billentyűs hangszert ismertek, de a korszak legjellegzetesebb és legkedveltebb hangszere mégis a lant. A lanton játszó énekesek, a reneszánsz táncos mulatságok ábrázolása számos fametszettel illusztrált kötetben megtalálható, többek között Hartmann Schedel 1493-ban Nürnbergben megjelent Világkrónikájában, vagy Cicero, Boethius, Boccaccio, Petrarca műveinek 16. századi kiadásaiban.

Víz  Víz  Víz

Víz  Víz

A zenében a barokk a legnagyobb formaalkotó korszak. Olyan zenei formák és műfajok alakulnak ki, amelyek ma is használatosak. Kezdik megkülönböztetni az énekes és a hangszeres muzsikát egymástól, s a vokális zenén belül szétválik a szólóének és a kórus. Létrejönnek a csak egyes hangszereket foglalkoztató kamaraegyüttesek, kialakul a több hangszercsoportot magába foglaló barokk zenekar, melynek felépítése a későbbi szimfonikus zenekarok máig érvényes modellje lett. A barokk zenét bemutató tárlóban helyet kapott Johann Mattheson (1681-1764), az egész korszakot fémjelző késő barokk zeneszerző és zeneesztéta két műve is. A Der vollkommene Capellmeister c. Hamburgban, 1739-ben megjelent kötete útmutató bármely műfajban dolgozó zenei vezető számára.
Az időszaki kiállítás Liszt Ferenc kalocsai tartózkodásának emlékeit is bemutatja. Liszt eredeti levelei és korabeli fényképfelvételek mellett barátjának, Haynald Lajos kalocsai érseknek ajánlott és sajátkezű dedikációjával ellátott kórusműve is látható.

Liszt  Liszt

A zenetörténeti kiállítás az ország egyik legszebb könyvtártermében, Patachich Ádám érsek 18. századi barokk olvasótermében 2015. március 30. és 2015. december 31. között tekinthető meg. (hétfő kivételével naponta 9.00-17.00 óráig)

 

KÉPEK A MEGNYITÓRÓL

A MEGNYITÓ HANGANYAGA

Híradások az eseményről:

DABAS TV

A KALOCSA TV - HÍRADÓ

KALOCSA TV - MÚZSA

KALOHÍREK

MR1 - Esti Séta

 

MTA Könyvtörténeti Munkabizottság kihelyezett ülés 2015.12.11

Az Isteni Irgalmasság Éve és a Szent Márton év kiállítás - 2016

IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁS - 2016

Az Isteni Irgalmasság Éve és a Szent Márton év alkalmából

Az Érseki Könyvtár időszaki kiállítása - az elmúlt évekhez hasonlóan – az aktuális ünnepi évfordulókat, megemlékezéseket középpontba állítva az Egyház szociális és karitász tevékenységének történetét mutatja be a Bibliai időktől kezdve a 19. századig.
A keresztény ember irgalmasságának alapja és példája Isten Jézus Krisztusban megtapasztalható, megelőlegezett szeretete. Jézusban minden az irgalomról szól. Sőt, ő maga az irgalom. A kiállított dokumentumok sorát Jézus Krisztus és az apostolok, valamint evangéliumi jelenetek 15-16. századi ábrázolásai nyitják. Láthatóak többek között Hartmann Schedel 1493-ban Nürnbergben kiadott Világkrónikájának színezett fametszetei, a párizsi hóráskönyv (1510.) nyomtatott pergamenlapjai, vagy a könyvtár egyik legszebb 13. századi kódexének (Epistolae Pauli cum glossa Petri Lombardi. Párizs, 1250.) aranyozott iniciáléi.

Karitasz Karitasz Karitasz Karitasz

A kiállított illusztrált Szentírásokat időrendben az ókeresztény kor, majd a középkor egyháztörténetének dokumentumai követik. Az ősegyház első gyermekeinek közös volt mindenük. „Birtokaikat és javaikat eladták, s az árát szétosztották azok közt, akik szükséget szenvedtek”. Az üldözések korszakában a keresztények az embersegítést felfokozták a személyes áldozatig. A jótékonykodás hősies gyakorlásáról sokat beszélnek a katakombák sírfeliratai. Paolo Aringhi: Roma subterranae c. 1659-ben megjelent könyve a földalatti Rómának, az őskeresztény katakombáknak egyik első ismertetője.

Karitasz Karitasz Karitasz

A szerzetesrendek megjelenésével a kolostorok a térség oktatási, szegénygondozási központjaivá váltak. Szent Benedek regulája előírta a betegek gondozását, a szerzeteseket betegápolásra és az összes tudomány művelésére kötelezte. A szegénygondozás nemcsak az elesettek, az özvegyek és árvák gyámolítását, hanem a beteg rendtársak mellett a magányos betegek ápolását is jelentette. A kiállításban helyet kaptak a különböző szerzetesrendeket bemutató kötetek mellett a gyógyító tevékenység gyakorlásához nélkülözhetetlen orvosi kézikönyvek is, a Compendium medicinae 1330-ból, a Hippocrates-Galenus kódex 1360-ból.

Karitasz Karitasz Karitasz

Andreas Vesalius: De humani corporis fabrica c. Bázelben 1555-ben megjelent műve mérföldkő az orvoslás, az anatómia történetében. A kötet most együtt látható a középkori orvoslás és alkímia egyik híres képviselőjének Leonhardt Thurneysser (Historia. Berlin, 1578.) művének kézzel festett díszes példányával.

Karitasz Karitasz

Az első keresztes hadjárat sikere után létrejött szerzetesrendek számára nem csak a Szentföld megvédése számított kardinális kérdésnek, hanem az oda zarándoklók tömegeinek fogadása, ellátása is, beleértve a betegeket is. A johanniták rendje Kr. u. 1099-ben a Szentföldön alapított kórházat, ahol mintegy 2000 pácienst láttak el. Ugyanígy foglalkozott betegápolással az ellenség elleni fegyveres küzdelem mellett a Német Lovagrend, míg a johannitákból kivált Szent Lázár Lovagrend a 13. századig kizárólag a leprás betegek kezelésére specializálódott. Hyeronimus Megiser német polihisztor, történetíró 1593-ban megjelent műve a legrégebbi német nyelvű ismertetés az egyházi és világi lovagrendekről. A német nyelvű ritkaság mellett Seelmann Károly munkája a lovagrendek történetével foglalkozó magyar nyelvű irodalom egyik legkorábbi, ritka darabja. (Minden Európában, Ásiában és Áfrikában vólt és mostan virágzó vitéz rendöknek tüköre, avagy rövid leírása. Kolozsvár, 1793.)

Karitasz Karitasz Karitasz

A szerzetesrendek mellett új irányelveket jelöltek meg a szegények szolgálatának nagy szentjei is. A 16. században az árvák nagy istápolója Néri Szent Fülöp élete példájával mutatta meg az utcagyerekek nevelésének és árvaházak létesítésének szükségességét.

Karitasz

Itt meghallgathatja Dr. Bábel Balázs elmélkedését Néri Szent Fülöp életéről

A 17. század legkimagaslóbb szegényapostola Páli Szent Vince volt, aki a szegénygondozás új rendszerét állította fel, intézmények helyett saját otthonukban gondoztatta a szegényeket. Carl Pfeiffersberg osztrák jezsuita szerző művében megörökíti Páli Szent Vince alakját. Könyve egyetlen kiadásban látott napvilágot 1725-ben Nürnbergben, benne az egy-egy szentet ábrázoló rézmetszetekhez általában kétlapos elégia tartozik. Az újkorban a katolikus Egyház szociális törekvése az általános népjólét emelése és megszervezése tekintetében fényesen megnyilvánult a Jézus Társaság Rendjének tevékenységében Paraguayban, ahol valóságos mintaállamot alapítottak. 1634-ben már 70.000 keresztény indián élt e telepeken A redukciók szervezete a polgárosító keresztény pedagógia mesterműve volt. Eredményeiket nagyszerű monográfiák méltatják, többek között Orosz László jezsuita tanár, misszionárius Decades címmel 1759-ben Nagyszombatban megjelent munkája.

Karitasz Karitasz

A jezsuita rend oktatási központjai mellett nagy hangsúlyt helyezett a beteggondozásra, amelynek megjelenítője a nyilvános gyógyszertár lett. 18. századi magyar nyelvű füveskönyvek (Csapó József, Juhász Máté), szemet gyönyörködtető botanikai könyvek és 17-18. századi gyógyszerészeti szakkönyvek egész sora fémjelzi ezt a korszakot.

Karitasz Karitasz Karitasz

Karitasz Karitasz Karitasz

A kiállítást a 18-19. századi kalocsai érsekek karitász tevékenységét bemutató számos érdekes levéltári dokumentum, korabeli fotó, látványos érseki album zárja.

Karitasz Karitasz

Az időszaki kiállítás az ország egyik legszebb könyvtártermében, Patachich Ádám érsek 18. századi barokk olvasótermében 2016. április 1 és 2016. október 31. között tekinthető meg. (hétfő kivételével naponta 9.00-17.00 óráig)
Cím: Érseki Palota - 6300 Kalocsa, Szentháromság tér 1.

KÉPEK A MEGNYITÓRÓL

A MEGNYITÓ HANGANYAGA

Híradások az eseményről:

KALOCSA TV - HÍRADÓ

KALOCSA TV - MÚZSA

KALOCSAI NÉPLAP

KORONA RÁDIÓ

MAGYAR KURIR