Login
Registration
Tudománytörténeti szempontból az emberiség szellemi kultúrájának egyik legjelentősebb alkotása Newton Philosophiae Naturalis Principia Mathematica című műve, röviden Principia. Magyarra fordítva ez így hangzik: A természetfilozófia matematikai alapjai. A 17. század tudományos forradalmának korszakában a természet, mint Isten teremtett világa és annak egzakt megfigyelése, tudományos vizsgálata még nem zárták ki egymást. Newton, aki a Bibliát rendszeresen tanulmányozó és alaposan ismerő ember volt, vallásos lelkülettel végezte megfigyeléseit és fektette le fizikai és matematikai törvényeit. A legenda szerint egy alkalommal Newton a kertjében üldögélt és azon töprengett, hogy mi tarthatja a Holdat a Föld körüli pályán, amikor egy alma hullott le a fáról a mester fejére.
A váratlan esemény olyan hatással volt rá, mint amikor a Múzsa homlokon csókolja a költőt, hirtelen felismeréssel hasított Newtonba a fizikai törvényszerűségek felismerése, természetesen népi tépelődéssel egybekötve. Az eseményt a tudós asszisztense örökítette meg emlékiratában, valamint Voltaire is beszámolt a jelenetről: „Miért esik az alma mindig a földre, tette fel a kérdést magának. Miért nem oldalra vagy felfelé esik, hanem mindig a Föld középpontja felé?” Ennek a dilemmának a megfejtéséből alkotta meg később a híres törvényeit, mint a tehetetlenség, dinamika, kölcsönhatás, testekre ható erő ill. a tömegvonzás törvényét, azaz a gravitációelméletet. "A gravitáció gondolatát egy alma esése idézte elő, amikor ő elmélkedve ült" - írta egyik életrajzírója William Stukeley. A Principia első kiadása 1687. július 5-én jelent meg 3 kötetben Londonban a Royal Society, a tudós Királyi Társaság gondozásában. A Társaságnak később Newton a tagja, majd 24 éven keresztül, egészen 84 éves korában bekövetkezett haláláig az elnöke lett. A könyv világhírűvé tette szerzőjét a tudományos körökben. A Főszékesegyházi Könyvtár egy 1723-ban megjelent, jelentős anyagi és eszmei értékkel bíró új, javított amszterdami kiadással büszkélkedhet. Őriznek egy eredeti, első kiadást Cambridge-ben, amely példány Newton saját kezűleg írt, megjegyzésekkel és javításokkal tarkított újszerű észrevételeit tartalmazza. Ez adta az alapját aztán az 1713-as új, javított és az 1723-as harmadik kiadásnak is. Ezt az 1723-as kiadást őrzi az érseki könyvtár, amelyet a maga korában a könyvtári kölcsönzőjegyzék szerint egy tudós filozófia professzor kikölcsönzött, Descartes Geometriájával és több természettudományos könyvvel együtt. A mű, amely a modern kori természettudomány és a klasszikus mechanika alapkövének számít, tartalmazza Newton legismertebb tételeit. Ezek az ismeretek lényegileg változtatták meg a világról alkotott tudásunkat, határozták meg az emberi civilizáció fejlődését és vezettek el az informatika és a mesterséges intelligencia korszakába. Ezen korszakalkotó mű nélkül elképzelhetetlenek lettek volna a számunkra ma már természetesnek ható mechanikai találmányok és modern technikai eszközök. A mai ember kényelmét nagyrészt ezeknek a felismeréseknek köszönheti.
Newton nem csak a tudományban és az oktatásban jeleskedett. Hosszú éveken át volt az angol állami pénzverde főfelügyelője, majd igazgatója is. Sikeresen üldözte és buktatta le a pénzhamisító zsiványokat, nagy szolgálatot téve ilyen formában is a hazájának. Méltán ütötte lovaggá Anna királynő 1705-ben, így Angliában Francis Bacon után második tudósként megkapta a Sir előnevet és rangot. Őt is, mint szinte összes jelentős kortársát foglalkoztatta az emberiség jövője, a történelem alakulása. A Jelenések könyvéből kiolvasta a világvégének az idejét, amelyet 2060-ban állapított meg. Lehet, hogy önakaratán kívül az ő felfedezései visznek minket közvetett módon közelebb a gépek és a mesterséges intelligencia uralmához és ezáltal az emberiség végéhez vagy soha nem látott csodálatos fejlődés elé néz az emberiség? Ebben a kérdésben nincs módunk állást foglalni, ennek megítélését a kedves olvasóra bízzuk. Egy azonban bizonyos, modern korunk emberének kényelmes és komfortos élete elképzelhetetlen lenne Newton megállapításain nyugvó technikai vívmányok nélkül. Ez az alma, ez a másik is tényleg megváltoztatta a világot. Ezek az almák már csak ilyenek. Köszönjük Sir Isaac!
Végezetül nagyságáról és helyes értékrendjéről álljon itt egy tőle származó idézet, amelyben emberi kicsinységünk, még a legnagyobbaké is hűen kirajzolódik:
"Olyan vagyok, mint a tengerparton játszó gyermek, aki imitt-amott egy a szokottnál laposabb kavicsot vagy szebb kagylót talál, míg az igazság nagy óceánja egészében felfedezetlenül terül el a tekintetem előtt"
Sírja a Westminster-apátságban található. I. György király helyeztette őt ide végső nyugalomra. Newton volt az első brit tudós, aki ebben a kegyben részesült.
Állandó kiállításunkban megtekinthető a Philosophiae naturalis principia mathematica 1723-as amszterdami kiadása, mely az első volt a Newton által kidolgozott „fluxiók elméletét” is magába foglaló, bővített kiadások közül.
A ritka kötet a tudós legfontosabb fizikai és matematikai hozzájárulásait egységbe foglaltan gyűjti össze. A 18. század elejének olyan átmeneti időszakát tükrözi, amikor a matematikai közösség a geometria helyett a kalkulust fogadta el a mechanikai dinamika leírására alkalmas nyelvként.