
Kézirattárunk egyik szemet gyönyörködtető példánya és nyelvi különlegessége a most először bemutatásra kerülő, 1546-ban másolt svéd nyelvű törvénykönyv.
A kézirat Bajor Kristóf (1416-1448) egykori dán, svéd és norvég király uralkodása alatt szövegezett törvénygyűjteményt tartalmaz, mely az 1341 körül hatályba lépett legelső országtörvény egy módosított, kiegészített változata volt.

Az első svéd törvénytár kiadása IV. Magnus (1316-1374) király nevéhez fűződik. Ebben az élet szinte minden területére kiterjedő szabályozások szerepeltek, külön fejezetekre bontva.
A házasságra, földtulajdonra, kereskedelemre vonatkozó törvényi előírások mellett külön fejezet foglalkozott a szándékos és gondatlan emberöléssel, testi sértéssel és a tolvajlással is.
Súlyosabb bűncselekmények esetén igen szigorú büntetési tételekkel lehetett számolni és el tudjuk képzelni, hogy az orr-, fül és kézcsonkításra vonatkozó rendelkezéseknek valóban lehetett némi visszatartó ereje.

A Bajor Kristóf idején készült módosító, kiegészítő rendelkezések sem enyhítették a drákói szigort, sőt, IX. Károly (1550-1611) erőskezű és elkötelezett evangélikus uralkodó regnálása alatt annak egy mózesi törvényekkel egybekötött változata jelent meg 1608-ban.
A lefektetett törvények egészen az 1734-es törvénykezési reformig hatályosak maradtak Svédországban, így az általunk őrzött kézirat szövege a svéd jog- és nemzettörténet megkerülhetetlen sarokköve.
Az aranyozott iniciálékkal gazdagon díszített, szemmel láthatóan reprezentatív célokra szánt példányunkról az Uppsalai Egyetemi Könyvtárral való kapcsolatfelvételt követően sikerült részletes katalógusleírást készítenünk.

Német és latin nyelvű margináliák mellett a kézirat további érdekessége az iniciálék beillesztésének módja: az iniciálék helyét előre pontosan megjelölték az oldalakon, majd a külön elkészített és kivágott díszítő elemeket a helyükre beragasztották.
Ezek között felfedezhetjük Jézus Krisztus, Ádám és Éva alakját, különböző ornamentális és állati motívumokat egyaránt.