Ast, Astesanus de: Summa de casibus conscientiae
Astesanus de Ast: Summa de casibus conscientiae
Strassburg: Johann Mentelin, non post 1469.
Astesanus de Ast (1330 k.) ferences szerzetes, kánonjogász, teológus. Legfontosabb munkája a Summa de casibus conscientiae (a lelkiismeret esetei), mely 1317 körül készült el kéziratban. Első nyomtatott kiadása ez a példány, melyről már Michael Denis is említést tesz a 18. század végén. Michael Denis (1729-1800) osztrák jezsuita szerzetes, a humán tudományok igazi polihisztora, jeles költő, irodalmár, tanár és könyvtártudós volt. A bécsi Theresianum több ezer kötetes könyvtárának az őre és szisztematikus rendszerezője. A gazdag gyűjteményű könyvtárról megjelent művében (Merkwürdigkeiten der k. k. garellischen öff. Bibliothek am Theresianum Wien, 1780.) felsorolja a könyvritkaságokat és a kortárs műveket is. A ritkaságok felsorolásánál leírja ezt az ősnyomtatványt és arról is tud, hogy Patachich Ádám kalocsai érsek szerezte meg gyönyörű könyvtára számára. (I. p. 43-45.)
Michael Denis: Die Merkwürdigkeiten der k.k. garellischen öffentl. Bibliothek am Theresiano
Wien: Bernardi, 1780.
Az ősnyomtatvány a strassburgi ősnyomdász Johann Mentelin (1410-1478) nyomdájában készült. Mentelin miniátor és Ruprecht püspök titkára volt, mielőtt 1458-1459-ben nyomdaműhelyt nyitott. Első nyomtatványa, a kétkötetes latin nyelvű 49 soros Biblia 1460-1461-ben látta meg a napvilágot. Maga rajzolta és öntötte ki azokat a betűformákat, amelyeket a 49 soros Biblia vagy a De civitate Dei kinyomtatásához használt. A nemzeti nyelven kinyomtatott Bibliák sorát is Mentelin strassburgi ófelnémet kiadása nyitja meg 1466-ban. Mentelinnek óriási szerepe volt abban, hogy Strassburg a nyomdászat fellegvárává vált.