Világvallások kiállítás - 2012
A világ vallásai
A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár 18. századi barokk Patachich-termében az idei évben Világvallások címmel nyílt időszaki kiállítás. Az olvasótermi séta alatt látogatóink válogatást láthatnak a régi korok elfeledett vallási kultúráiból, valamint a különböző világvallásokat reprezentáló dokumentumainkból.Az első kiformálódott vallásrendszer, amelyről a különféle régészeti leletek birtokában némi ismeretünk lehet az ún. megalitikus vallás. Létezéséről a kultuszlétesítményeknél és sírépítményeknél alkalmazott megalitok – nagy kövek – tanúskodnak. Maga a vallás ezekről kapta nevét. A leghíresebb ilyen építmény az angliai Stonehenge, amelyről egy 18. századi német nyelvű rézmetszettel illusztrált leírás látható. A gyűjtemény legrégebbi írásos dokumentumai az ókori Mezopotámiából származnak. Az ékiratos terrakotta henger és agyagszeg Gudea, lagasi papkirály korából való (Kr.e. 2500 körül). A becses tárgyak mellett az ókori mezopotámiai vallás híres építményeit, az égbe nyúló zikkuratokat (toronytemplomokat) Olfert Dapper 1681-ben Nürnbergben megjelent Asia c. művében és az 1720-ban kiadott Köhler – Weigel: Descriptio orbis antiqui (az antik világ leírása) atlasz rézmetszetes tábláin láthatjuk.
Az ókori Egyiptom színes vallási mitológiáját számos gyönyörűen illusztrált mű képviseli. Egyiptom hitének a gazdag túlvilághit adta igazi karakterét, a monumentális piramisok is arról tesznek tanúságot, hogy a halál utáni élet kérdése alapvető jelentőségű volt. A csodálatos piramisokat, a díszes halotti szarkofágokat, a sírkamrák falára festett képeket és hieroglifákat többek között Athanasius Kircher vagy Laurentius Pignorius 17. században megjelent munkái mutatják be.
Ma a nagyközönség leginkább a római költők elbeszélései alapján ismeri a görög mitológia történeteit, leggazdagabb e tekintetben Ovidius római költőnagyság Metamorphoses (Átváltozások) című műve. Homérosz trójai háborúról szóló eposzaiból – az Iliászból és az Odüsszeiából az olümposzi isteneket ismerhetjük meg. Ovidius „Átváltozásait” a mainzi Schöffer nyomda 1545-ben, Homérosz Odüsszeiáját az augusburgi Alexander Weissenhorn 1538-ban adta ki.
Az amerikai kontinens egykor virágzó birodalmainak vallása nyomtalanul tűnt el az ott élő népekkel és államokkal együtt. A maják békés, jámbor, tudományos hitéhez képest sokkal harciasabb az a vallási kultúra, amelyek Közép-Amerika másik nagy birodalmi kultúrája a tolték-azték hozott létre. A világ nagy vallási kultúrái sorában egyedül az aztékra jellemző a tömeges emberáldozat: hadifoglyok tízezreit áldozták évente az istenek táplálására és engesztelésére. Theodor de Bry flamand rézmetsző műhelyében a 16. sz. végén jelent meg az America c. többkötetes gyűjtemény. A kötetben található magas színvonalú metszeteknek is köszönhető, hogy a leírásnak nagy szerepe volt az európai közvéleményben kialakult Újvilág-kép formálásában. Matthäus Merian (1593-1650) svájci kiadó, nyomdász, metsző és rajzoló, aki különösen topográfiai műveiről, s finoman kidolgozott rézmetszet- és karctechnikával készült városképeiről ismert, Frankfurtban 1653-ban adta ki a Newe Welt und Americanische Historien c. könyvét, melyben az aztékok véres szertartásairól szóló képes beszámolók is megtalálhatók.
A zsidó vallást több látványos dokumentum mutatja be. A kiállításban látható az első zsidók számára nyomtatott Tóra 1521-ből és a Rabbinikus Biblia (héberül: Mikraot Gedolot), Daniel Bomberg nyomdájából (Velence, 1546-1548). A könyv tartalmazza a teljes héber Bibliát arám nyelvű fordítással és a kor mérvadó rabbinikus kommentárjaival együtt. Mózes öt könyve foglalja magában a Tóra írott részét, a Talmud pedig a szóbeli törvények feletti rabbinikus diskurzus. A Babilóniai Talmud sulzbachi 1765-ös kiadása mellett a Bibliotheca Magna Rabbinica hatalmas folió kötete is helyet kapott. A híres mű Rómában 1675-1694 között jelent meg latin nyelven és alphabetikus sorrendben, bibliográfiai szempontból feldolgozza az egész zsidó irodalmat. A Mishneh Torah Maimonidész (1138-1204) szefárd zsidó rabbi, orvos és filozófus fő műve, a zsidó vallási törvények összefoglalása 14 kötetben. A könyvnek századokon keresztül meghatározó hatása volt a zsidó vallástudományra, kéziratát sokan másolták és kommentálták, számos nyomtatott kiadása volt. A mai napig a zsidó vallástudomány egyik fő művének tartják. A könyvtár kiállított 1809-es Misne Torája a dyhernfurti May-nyomda egyik legutolsó kiadványa lehetett.
A kereszténység legfontosabb szent szövege a Biblia. A gyűjtemény egyik legértékesebb kézirata Szent Pál leveleit tartalmazza. A kódexet 1250-ben Párizsban másolták és aranyozott, festett iniciálékkal díszítették.
A türelem és a szorgalom remekműve a 13. századi Biblia latina, betűi mindössze pár milliméteresek. A kiállított kódexek között most látható a könyvtár legszebb művészi díszítésű pergamenkódexe. A 15. századi Zsoltároskönyvet gazdagon díszítették aranyozott iniciálékkal, virágmotívumokkal és kisméretű szövegközti képekkel, miniatúrákkal.
A keresztények számos különböző vallási felekezetbe tartoznak szerte a világon. A kiállításban a három fő irányzat kapott helyett: a katolicizmus, protestantizmus és az ortodoxia. A gyűjtemény egyik legszebb darabja az egykori Málecz (Oroszország) ortodox templomában használt gazdagon díszített fémborítású evangéliumos könyv. A kötet bevezetője részletesen felsorolja mindazok nevét, akik e példány előállításához – nyomtatásához, kötéséhez vagy díszítéséhez – anyagilag hozzájárultak, ami szintén jelzi, hogy nem egyszerű kiadványról, hanem nagy költséggel egyedileg előállított, kitüntetett helyre szánt liturgikus könyvről van szó.
A protestáns teológia legkiemelkedőbb darabjai is láthatók: Luther, Kálvin, Melanchton, Zwingli műveinek korabeli kiadásai. Könyvtárunk őrzi Luther Márton kézjegyével ellátott sajáthasználatú Bibliáját is.
A 18. század leghíresebb történelmi atlasza a Henry Abraham Chatelain-féle Amszterdamban kiadott Atlas Historique. A hétkötetes munka 1705-1720 között folyamatosan készült el. A mekkai nagymecset képe a sorozat 5. kötetében látható. A fekete kő köré épült szentély és mecset az iszlám világ legfontosabb vallási műemléke, a muszlim közösség (umma) lelki hazája, a legszentebb hely. A mekkai mecset képe mellett arab-török nyelvű kéziratok láthatóak a 16-17. századból. A 16. századi arab kézirat kötése aranyozott barna kecskebőr, keleti arabeszkes díszítésű, jellegzetes arab-perzsa kompozíció.
Nicolas Sanson francia geográfus 17. századi és James Rennell brit térképész 18. századi India-térképei mellett a hinduizmusról és buddhizmusról szóló könyveket állítottuk ki. Megtekinthető többek között a Brahma-vaivarta-puráni c. szanszkrit nyelvű disszertáció és a 16. századi páli nyelvű pálmalevelekre írott buddhista meditáció. Az egzotikus kézirat Buddha egyik leghíresebb és legnépszerűbb beszédét a Satipatthana Sutta-t tartalmazza.
Kína és Japán hitvilágáról gazdagon illusztrált művek egész sora pl. Joseph Marie Amiot és Jean Baptist Du Halde francia jezsuita szerzetesek Kínáról írott beszámolói, Arnoldus Montanus holland történész és Engelbert Kaempfer német orvos Japánról szóló útleírása ad tájékoztatást.
A tárlók között végigsétálva Bernard de Montfaucon ókorkutató művészi kivitelű albumai, és a térképészet történetének olyan nagy mérföldkövei, mint Abraham Ortelius, Gerardus Mercator világtérképei, vagy J. Baptist Homann, Matheus Seutter Amerika és Ázsia mappái gyönyörködtetik a látogatót.
Az időszaki kiállítás 2012.április 1-től november 1-ig tekinthető meg.