Login
Registration
A Római Birodalom széthullása utáni korszak meglehetősen kaotikus és veszélyekkel teli állapotokat eredményezett Európa-szerte. A hunok és különböző germán népcsoportok tartották rettegésben a volt római provinciák lakosságát és áldatlan helyzet uralkodott az élet számos területén. Több évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy a viszonyok normalizálódjanak és beköszöntsön a kereszténység fénykora.
Az egyik germán törzs, a vizigótok uralkodtak ekkor Hispániában, akik létrehozták a saját királyságukat. Ebben az átmeneti korszakban, -amelyet az utókor erős túlzással sötétnek szokott aposztrofálni- élt és tevékenykedett Szent Izidor (556 körül-636), Sevilla városának tudós püspöke. Korának nagy hatású és kimagasló képességű szónoka, írója, egyháztanítója, tudományszervezője, iskolaalapítója és befolyásos politikusa volt. Több kolostort alapított gazdag könyvtárakkal, ő maga is igen értékes könyvgyűjteménnyel rendelkezett. Püspöki címének elnyerése előtt egy kolostor apátja volt.
Tekintélyének és meggyőző erejének következtében nagyrészt neki köszönhető, hogy a Krisztus istenségét és a Szentháromságot tagadó ariánus keresztény vízigótokat áttérítette az igaz katolikus hitre és ennek eredményeképpen a Katolikus Egyház jelentősen megerősödött és fontos pozíciókat szerzett Hispániában. Amilyen hatásos szónok és egyházi vezető volt, éppolyan jelentősnek mondható írói munkássága. Már fiatal korában elsajátította a latin, görög és a héber nyelv ismeretét.
Minden érdekelte ami a világban történt, rendkívül termékeny író volt. Főként egyházi és nyelvészeti könyveket írt, de írói munkásságának a csúcsa és egyben legnagyobb hatású műve a sokévi megfeszített munkával készített Etymologiae című könyv, amely az ókori kultúra összes tudását egybegyűjtő és összefoglaló 20 részből álló írás, tulajdonképpen a világ első enciklopédiája. A középkorban több, mint ezer kéziratos példányban volt meg, ez is mutatta hallatlan népszerűségét. A Szentírás után ezt a könyvet olvasták és másolták a legtöbbet. A könyv több tudományterületet foglalt magában, úgy mint: nyelvtant, történelmet, földrajzot, orvostudományt, jogot, teológiát, mezőgazdaságot, matematikát, kőzettant, állattant, hadászatot, gyógyszerészetet, a természettudományok különböző ágait, gyakorlati ismereteket és sok minden mást. Lényegében a koraközépkor lexikonjának számított, amelyet még ezer év múlva is, a nyomtatás korában számtalan kiadásban megjelentettek és használtak.
Az első, 1472-es kiadást őrzi az érseki könyvtár, amely egyúttal az egyik legkorábbi nyomtatványa a könyvtárunknak. Igazán kalandos története van ennek a műnek. A könyv bejegyzése alapján tulajdonosa Váradi Balázs kalocsai prépost, mesterkanonok, érseki helynök volt, aki külföldi egyetemen végezte tanulmányait. Kánonjogból doktorált, humanista műveltségű férfiú hírében állott. A középkori kalocsai káptalani könyvtár híres, gazdag gyűjteményét a testület tagjai, a tudós kanonok gyarapították nagy szorgalommal az évszázadok során. A káptalan hiteles helyként működött, fontos okleveleket és hivatalos iratokat állítottak ki benne, így szükség volt a felhalmozott tudásra. A káptalani iskolában klerikusképzés zajlott, ahol sokoldalú ismeretekre tanították a fiatal diákokat. Az oktatói tevékenység szintén megkövetelte a könyvek jelenlétét. Valószínűsíthetően mintegy kb. 300-400 kötet kódex és néhány ősnyomtatvány alkotta ezekben az időkben a könyvtár állományát, ezen kívül értékes könyvtárai voltak az érsekeknek is. Ez a gyűjtemény minden bizonnyal a késő középkori Magyarország egyik legjelentősebb könyvtárának számított, amely a törökök által szinte teljesen megsemmisült ill. elkallódott vagy eltulajdonításra került.
Váradi Balázs 1510-ben meghalt, így nem érte meg a végzetes pusztulását az országnak és az érsekségnek. Kalocsát többször kifosztották a mohácsi csata után a törökök, de végleg 1541-ben foglalták el. Kalocsa Tomori Pál érseknek, Alsó-Magyarország főkapitányának, a mohácsi csatában a magyar seregek fővezérének volt a székvárosa, így a törökök külünös figyelmet fordítottak arra, hogy a hős vezér halála után a várost többször is kifosszák és jól feldúlják. Tudták ezt a város nagyméltóságú papjai, a kanonokok is , így nem várva be végzetüket időben elmenekültek a székeshelyükről és ami kincset, egyházi vagyontárgyat és könyvet csak tudtak, magukkal vittek az ország nagyobb biztonságot nyújtó helyeire. Így kerülhetett minden valószínűség szerint Váradi Balázs könyve, későbbi tulajdonosán Halasi Pálon keresztül a gyöngyösi ferencesekhez. 1762-ben már bizonyosan a ferencesek könyvtárában volt. Az 1910-es évek elején bukkant rá Tímár Kálmán neves kódexkutató, irodalomtörténész, az érseki könyvtár világi igazgatója, az Érseki Tanítóképző Intézet tudós tanára, valamint a Kalocsai Néplap szerkesztője. El tudjuk képzelni az izgalmát, amikor kutatása közben kezébe akadt egy régi nyomtatvány, amelynek egyik oldalán ezt a kézzel írt latin nyelvű bejegyzést olvasta:
"Várady Balázs doktor, mester
prépost, kalocsai érseki helynök,
ezen könyvet végrendeletileg a
kalocsai székesegyházi könyvtárnak
hagyományozza azzal, hogy a könyv
mindig ezen könyvtárban maradjon.
Elhunyt 1510 április 5."
Minden bizonnyal hirtelen gyorsabban kezdett dobogni a szíve a híres kéziratkutatónak, mikor ezen bejegyzést olvasta, azonnal felismerve, hogy micsoda ritka kincsre bukkant, még ha az nem is kézirat. Hát még mikor egy másik régi könyvre is rátalált, Vásárhelyi János kalocsai olvasókanonok keze írásával. Így már Isidorus műve mellett, az Augustinus beszédeit tartalmazó másik ősnyomtatvánnyal kettőre nőtt azon könyvek száma, amelyek bizonyítottan a középkori kalocsai főszékeskáptalan könyvtárát gazdagították. A kiváló tudós hivatalos formában, levélben kérvényezte P. Unghváry Antal ferences tartományfőnöktől a könyvek visszaszolgáltatását régi tulajdonosának. A derék barátok vissza is adták a viharos korszakokat túlélő könyveket eredeti gazdájának, ill. annak utódjának némi ellenszolgáltatásért cserébe.
Az akkoriban népszerű és számottevő Weisz Világtörténetét és Bachem Staats-Lexiconját kérték és minden bizonnyal kapták meg a ferencesek az ősnyomtatványokért cserébe. A Révai nagylexikonért már fizetséget ajánlottak fel a jámbor szerzetesek. Így került tehát vissza Izidor enciklopédiája és az Ágoston beszédeit tartalmazó másik ősnyomtatvány közel 400 év után eredeti tulajdonosához. Ez a két könyv az, amelyek a kb. 300-400 kötetes középkori könyvtárból Kalocsán megmaradtak, ill. hazakerültek a városba 1917-ben. Néhány más könyvről tudjuk, hogy túlélték a török pusztítást, de főként nyugat-európai könyvtárakban őrzik napjainkban őket, egészen Oxfordig menőleg. Ezek a megmaradt könyvek jelentik a történeti folytonosságot a középkori és a mai könyvtár között. "Habent sua fata libelli", azaz a könyveknek megvan a maguk sorsa. Szerencsére Izidor könyvének az a sorsa, hogy egykori tulajdonosa kívánságára tovább hirdesse a hajdan oly jelentős káptalani könyvtár maradék dicsőségét és ismeretét az utókornak.
Tímár Kálmán, akinek nevéhez olyan jelentős tanulmányok kötődnek, mint A premontrei kódex vagy a Dunántúli magyar kódexek, 1945-ig töltötte be a könyvtár igazgatói tisztségét. 1960-ban halt meg. Emlékét egy utcanév őrzi Kalocsán.
Izidor művének érdekessége, hogy benne találjuk az első nyomtatott térképet. Ezt Günther Zainer metszette fába, aki egyben az Augsburgban megjelent könyv nyomdásza is volt. A térkép az ún. "T-O" típusú keréktérkép, melyen az addig ismert három kontinens foglal helyet, s azokat T alakban választják el egymástól a világtengerek. Ennek értelmében a Föld gyűrű vagy korong alakú és a világóceánon úszik. A kontinenseket Noé fiai személyesítik meg: Ázsiát Sém, ők lettek a szemiták, Afrikát Hám, ők a hamiták, Európát pedig Jáfet, ők, azaz mi lennénk a jafetiták. A világ középpontjába pedig grafikusan is a kereszténység legszentebb helye, Jeruzsálem kerül. Ezt A T-O világtérképet 12 különböző ősnyomtatványban használták fel illusztrációként. Ezek egyike Izidor Etymologiae-ja.
A könyv jelentőségét mutatja, hogy még születése után majd ezer év múlva is többször kiadták és forgatták a humanista tudósok.
Izidor gazdag könyvtárában a díszhelyet a Biblia foglalta el. Kritikai Szentírás kiadása kitűnt a szöveg tisztaságával, spanyol földön nagyon népszerű lett. Előnyben részesítette a Biblia allegórikus értelmezését. Az Etymologiae, magyarul Szómagyarázatok melletti másik fő műve az Ószövetségi kérdések, az alexandriai teológiai iskola szellemiségében íródott
Izidor a bibliai személynevek allegórikus megfejtésével is foglalkozott: A törvényben és az evangéliumokban előforduló nevekről című művében 129 bibliai személynevet magyarázott. Két további írása grammatikai-logikai kérdésekkel foglalkozik: A különbségekről és A szinonimákról, valamint két természettudományos értekezése is ismert, A dolgok természetéről és a A teremtett dolgok rendjéről címen. A hispániai germánok történetéről írt munkája A gótok, vandálok és szvévek története fontos történeti forrás, szintúgy Egyetemes története. Nem sokkal halála előtt írta a nyugati gót Spanyolországnak a nagy Hispán törvénygyűjteményét. A kolostori életről írott könyve a Regula monachorum a törvény embereként mutatja be. Megírta nyolcvanhat bibliai személy életrajzát Az atyák származásáról és haláláról címmel. A Szentenciák könyvében Nagy Szent Gergely pápa Moralia című művét dolgozta fel. Az eretnekségekről című írásában az eretnekségek felosztását és csoportosítását végezte el.. A miséről, a liturgikus imáról, a böjti rendről, az egyházi rend fokozatairól értekezik Az egyháziak kötelességeiről írt könyvében. A katolikus hitről a zsidók ellen című írásművében Szent Ágoston követőjének mutatkozik. A Florentina nővéréhez a zsidók ellen című írása sokat olvasott, népszerű mű volt. Folytathatnánk alkotásainak a sorát, de zsenialitása ezeken a jelentős és kimagasló munkákon keresztül is kiviláglik.
Nem vitás, Izidor korának egyik legnagyobb formátumú és hatású polihisztor tudósa volt. Fejedelmek és királyok tanácsadójaként szerepe volt Hispánia politikai vezetésében. A 633-as toledói zsinat elnökeként a 62 püspök között Hispánia egyházi vezetőjének számított. Enciklopédikus jellegű munkái a középkor legkedveltebb olvasmányai közé tartoztak, tankönyvként használták őket. Írásait világos okfejtés, egyszerű kifejezésmód jellemzi, ezért is váltak közkedveltekké. Szent Izidort az utolsó klasszikus műveltségű keresztény tudósnak tartják, aki egybefoglalta a görög és latin antik műveltéget és korának keresztény ismeretanyagát, több mint 150 szerző írásainak a felhasználásával. Az egyháztörténet őt tekinti az utolsó nagy nyugati egyházatyának, a középkor tanítómestere volt. Művein keresztül megmentette az antik tudás egy részét, ami különben elveszhetett volna a Nyugat-Római Birodalom bukása utáni zűrzavaros évszázadokban.
Méltán helyezte Izidort Dante Isteni színjátékában a Paradicsomba. VIII. Kelemen pápa 1598-ban avatta szentté Rómában. Spanyolország egyik védőszentjét tiszteli benne és Szent II. János Pál pápa Sevillai Szent Izidort javasolta 1999-ben az internethasználók , a tudomány és a technika után érdeklődők, valamint az informatikusok védőszentjének. Róla nevezték el az Antarktiszon található Szent Izidor-szigetet. Egyházi ünnepe április 4-én van.
Ugyan a történelem viharai számtalan alkalommal megtépázták az érsekséget és a könyvtárat- legutóbb a kommunista " vörös vihar" idején-, vannak szerzők és vannak könyvek, akik és amelyek örök mementóként hirdetik az emberi szellem nagyságát. Jelentőségük túlmutat a pusztításokon és háborúkon, ugyanakkor napjainkig fényesen ragyognak a tudás horizontján. Ilyen mű Izidor Etymologiae-ja, a korai középkor legjelentősebb , ókori klasszikus tudását összefoglaló enciklopédikus műve , a tudománytörténet egyik állócsillaga, amely több évszázadon keresztül volt meghatározó olvasmánya a gondolkodó elméknek.
Köszönjük Isidorus Sanctus!
A mű eredetiben megtekinthető állandó könyvtártörténeti kiállításunkban.
Felhasznált források:
Szathmáry Tibor: Térképkincsek Kalocsán. Kalocsa, Főszékesegyházi Könyvtár, 1998
Diós István: Szentek élete 1. köt. Bp., Szent István Társulat, 2009
Patrisztikus kislexikon. Bp., JEL, 2012
Vanyó László: Ókeresztény írók lexikona. Bp., Szent István Társulat, 2004
Surányi Imre: Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár könyvritkaságai. Eger, Líceum, 2009
Udvardy József: A Kalocsai Főszékeskáptalan története a középkorban. Bp. METEM, 1992
C. Tóth Norbert: A kalocsa-bácsi főegyházmegye káptalanjainak középkori archontológiája. Kalocsa, Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár, 2019
Szentek lexikona. Bp., Dunakönyv, 1994
Adamik Tamás: Latin irodalom a kora középkorban. Pozsony, Kalligram, 2014
Internetes források:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Sevillai_Szent_Izidor
https://www.inf.elte.hu/content/az-informatikai-vedoszentje-szent-izidor.t.4376