Biblia latina. Párizs, 13. sz. közepe

Teljes változat megtekinthető itt. 

A türelem és a szorgalom remekműve a gyűjtemény egyik 13. századi pergamenkódexe az ún. Biblia latina. Szinte átláthatóan vékony bőrön, magzati bárányok bőréből készített pergamenlapjain a teljes Ó és Újszövetségi Szentírást másolták le mindössze 1 mm (gombostűfej)   nagyságú betűkkel. A betűk olvasásához nagyítóüveg szükséges. Lapszéli díszítései, kék és piros tollrajzos iniciáléi finoman egyszerűek.
A 13. század előtt csak kevés teljes Biblia létezett. Másolásuk drága és időigényes volt, az eredmény pedig egy óriás méretű könyv lett, amit csak olvasóállványon lehetett olvasni. Ehelyett a Biblia egyes részeit másolták és kötötték egybe, a Zsoltárokat, a Prófétákat, és a leggyakrabban az Evangéliumokat. A 13. sz. elején a párizsi egyetem igényei teremtették meg a hordozható kisméretű, ún. zsebbibliát. A funkció indokolta a könnyen kezelhető, kisméretű könyvformát. A „zsebkönyv” jelleg meghatározta a díszítés jellegét is. A kis könyvben csak kisebb méretű iniciáléknak jutott hely. Ebben a könyvtípusban a teljes szöveg egyetlen kötetben elfért a prológusokkal és az indexszel  együtt. A szöveg igen vékony pergamenre került, írása igen apró betűs és a díszítés is egy-két alakos – jelenetes iniciálétól eltekintve tollrajzos. A kalocsai példány e típusnak igen szép emléke.
A kéziratot Kollonitz László kalocsai érsek vásárolta 1787 előtt.