Könyvtörténeti kiállítás - 2011
 |
 |
 |
 |
 |
Nagy évfordulók ünnepe
Könyvtörténeti séta az Érseki Könyvtárban
Válogatás a Kalocsai Érseki Könyvtár könyvészeti ritkaságaiból
 |
 |
 |
 |
A kiállítás 2011. április 1-től november 1-ig tekinthető meg.
 |
 |
 |
 |
 |
Nagy évfordulók ünnepe – Könyvtörténeti séta az Érseki Könyvtárban
2011-ben több évfordulóra is emlékezünk: 300 éve írták alá a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békét, és 200 éve született Liszt Ferenc. Az 1711-es szatmári béke éve a magyar könyvészetben is egy meghatározó időpont. Nemzeti irodalmunk nyomtatott felét a kezdetektől a szatmári békéig terjedő időszakig Szabó Károly 19. századi történész, bibliográfus Régi Magyar Könyvtár c. műve tárta fel elsőként.
A Kalocsai Érseki Könyvtár időszaki kiállítása mindkét évfordulóról megemlékezik. A gyűjtemény régi magyar könyvei és a Rákóczi szabadságharcot bemutató korabeli dokumentumok bemutatása mellett egy átfogó könyvtörténeti sétára invitáljuk látogatóinkat az ország egyik legszebb könyvtártermébe, Patachich Ádám érsek 18. századi barokk olvasótermébe. A könyvtár könyvészeti ritkaságain keresztül mutatjuk be a könyv történetét a kezdetektől a 18. századig. A kiállításban láthatóak a gyűjtemény legrégebbi írásos dokumentumai. Az ókori Mezopotámiából származó ékiratos terrakotta henger és agyagszeg Gudea lagasi papkirály korából való (Kr.e. 2500 körül).
A Könyvtár középkori kódexeit ritkán láthatja az érdeklődő, hisz a gyűjtemény féltve őrzött kincsei, de a könyvtörténeti kiállításon több ritka középkori kéziratot is megcsodálhatunk. A türelem és a szorgalom remekműve a 13. századi Biblia latina pergamenkódex. Szinte átláthatóan vékony bőrön, magzati bárányok bőréből készített pergamenlapjain a teljes Ó és Újszövetségi Szentírást másolták le mindössze 1 mm (gombostűfej) nagyságú betűkkel.
Szent Pál leveleit tartalmazza az iniciálékkal gazdagon díszített kézirat 1250-ből. A szentírási szöveget Petrus Lombardus 12. századi párizsi érsek kommentálta. Ez a kommentár ma már csupán néhány könyvtár féltve őrzött és kisszámú tudós által olvasott kincse.
Az Arisztotelész-kódex Arisztotelész négy filozófiai és erkölcsi művét tartalmazza. Kódexszakértők szerint a 13. századból a kalocsaival együtt mindössze nyolc Arisztotelész-kódex maradt fenn. A többi hét példányban nincs dátum, ebben Az okokról című értekezés végén feltűntetik az 1290-es évszámot. A Hippocrates-Galenos kódex 1360-ban készült. Hippocrates aforizmáit és kórjóslatait, valamint Galenos orvosi rendszabályait tartalmazza, Afrikai Konstantin montecassinói szerzetes fordításában és magyarázataival. Patachich Ádám érsek egy bécsi aukción vásárolta a kéziratgyűjtemény egyik legszebb művészi díszítésű pergamenkódexét. A 15. századi Zsoltároskönyvet gazdagon díszítették aranyozott iniciálékkal és kisméretű szövegközti képekkel, miniatúrákkal.
A legnagyobb ritkaságok közé tartozik egy 15. századi Breviarium táblájába ragasztott táblanyomat 1452-ből. A táblanyomat magasnyomású sokszorosítási eljárás a nyomtatás feltalálása előtti időkben.
A 15. sz. közepe új korszak kezdetét jelenti a könyvkultúra történetében. Gutenberg találmányával, a kézzel írott könyv mellett megjelenik a nyomtatott könyv. A 15. századi első nyomtatott könyveket, az ősnyomtatványokat a legszebb kiadások képviselik. A mainzi, nürnbergi, velencei, bázeli ősnyomdákból láthatunk kézzel színezett metszetekkel, tollrajzos virágmotívumokkal, aranyozott iniciálékkal díszített példányokat.
 |
 |
 |
 |
Aldus Manutius, a híres velencei mester munkássága kiemelkedő a 16. századi nyomdászat történetében: ő teremti meg a mai kisalakú könyvet. Aldus velencei nyomdájából több ritka görög, latin nyelvű kiadás látható a bázeli Johannes Frobenius kötetei mellett. A neves nyomdász műhelyében jelentek meg Rotterdami Erasmus humanista tudós művei. Számos kiadványát ifjabb Hans Holbein, kiváló német festő és könyvillusztrátor fametszetei díszítik. Frobenius kiadványai Aldus művei mellett a legszebb 16. századi könyvek, a könyvművészet történetének kiemelkedő remekei.
A reformáció nyomdászai főleg nemzeti nyelvű kiadványokat nyomtattak. Könyvtárunk őrzi Hans Lufft wittenbergi nyomdász legjelesebb munkáját a Luther-Biblia teljes, gazdagon illusztrált kiadását és a reformátor sajáthasználatú Bibliáját is.
Mérföldkő a csillagászat történetében Kopernikusz De revolutionibus orbium coelestium - Az égi pályák körforgásáról c. műve, melyben közli a Nap-középpontú (heliocentrikus) világrendszerről szóló elméletét. Kopernikusz elméletének 1566-os bázeli kiadása mellett kivételes ritkaságnak számít Tycho de Brahe dán csillagász Astronomiae instauratae mechanica c. 1598-ban nyomtatott könyve, melyből a világon mindössze néhány regisztrált példányt tartanak nyilván.
Andreas Vesalius az újkori anatómia megalapítója, fő műve a De Humani Corporis Fabrica (Az emberi test működéséről) korszakalkotó az orvoslás történetében. Művének 1555-ben Bázelben megjelent javított kiadása az akkori százesztendős könyvkiadás csúcsteljesítménye. Vesalius anatómiája mellett sorakoznak a 16. századi gyógyszeres és füveskönyvek. Lorenz Friez Spiegel der Artzney c. 1518-as strassburgi kiadása a korabeli gyógyszeres könyvek mintapéldánya.
A régi magyar könyvek közül a Vizsolyi Biblia, Heltai Gáspár krónikája, Pesti Gábor hatnyelvű szótárának 1538-as unicum példánya vagy a híres magyar nyomdász és betűmetsző Misztótfalusi Kis Miklós nyomtatványa is látható. Regényes sorsú a Rodostót megjárt Liliomkert című imádságoskönyv. Rákóczi egyik embere vitte magával Törökországba, ahol egy könyvkötő újrakötötte és monogramját beleégette a fedőlapba. A bujdosók leszármazottai csak az 1780-as évek végén térhettek haza és ekkor ajándékozták a kötetet Kollonich László kalocsai érseknek.
 |
 |
 |
A 17. század során gyökeres változások következnek be a tipográfiában és a könyvművészetben is az új művészeti ízlés- és stílusirány, a barokk hatására. Mathias Merian német nyomdász és könyvmetsző különösen topográfiai műveiről, s magasszínvonalú rézmetszet- és karctechnikával készült városképeiről ismert. Merian Theatrum Europaeum vagy Topographia sorozatának gazdagon illusztrált kötetei képviselik ezt a korszakot. A 17. század során Hollandia magas rangra emelkedett az európai könyves kultúrában. A németalföldi Leyden volt a kiemelkedő nyomdászváros Európában az itt működő Elzevir-nyomdászcsalád tevékenységének köszönhetően. A kiállításban az Elzevírek respublikái, az országleírásokat tartalmazó sorozat apró méretű, elegáns könyvecskéi is helyet kaptak.
Németország kiemelkedőt nyújtott a tudományos művek illusztrálásában, különösen ami a növény- és állatkönyveket illeti. Közkedveltté váltak a madár-, rovar- és növényábrákat tartalmazó szakkönyvek. A 18. században számos kiadvány lát napvilágot e műfajban, melyek mindegyikét átfogó rézmetszetsorozattal látták el, köztük kézzel színezett illusztrációkkal is. A gazdagon színezett természettudományos könyvek mellett a Nagy Francia Enciklopédia aranyozott kötetei is gyönyörködtetik a szemlélőt.
 |
 |
 |
Az időszaki kiállítás Liszt Ferenc kalocsai tartózkodásának emlékeit is bemutatja. Liszt eredeti levelei és korabeli fényképfelvételek mellett barátjának, Haynald Lajos kalocsai érseknek ajánlott és sajátkezű dedikációjával ellátott kórusműve is látható.
A MEGNYITÓN KÉSZÜLT KÉPEK (fotó: Bakos József)
Híradások az eseményről: