Szombatos kódexek

Bogáti Fazekas Miklós zsoltárfordításai. Erdély, 17. sz.

Teljes változat megtekinthető itt.

Magyarországon elsősorban Erdélyben vert gyökeret a szombatos vallás, már a 16. század utolsó harmadában. A szombatosok, sabbatariusok, zsidózók, keresztény-zsidók keresztény eredetű felekezetek. Hittételeiket, liturgiájukat, szokásaikat elsősorban az Ó-Testamentumra alapítják, így a hét ünnepnapját is szombaton tartják. Innen ered a latin sabbatarius és a magyar szombatosok megjelölés is. Bogáti Fazekas Miklós, és Péchi Simon, Erdély kancellárja - készítik el a szombatosság dogmatikáját. Kötelező törvényül Mózes öt könyvét hirdetik és szigorúan ragaszkodnak a szombathoz. Nem csak a vallástörténeti kutatások miatt kiemelkedő fontosságú, e felekezet, de nagy figyelmet érdemel magyar irodalomtörténeti szempontból is. Az első magyarnyelvű teljes zsoltárfordítás is szombatos ember nevéhez fűződik, Bogáti Fazekas Miklós munkája.

Bogáti Fazekas Miklós (1548-1598 k.) a kolozsvári evangélikus főiskola igazgatója, a 17. század világi tárgyú és szombatos irodalmának jelentős képviselője. Bogáti zsoltárfordításai a Báthori István fejedelemsége alatti üldöztetés éveiben, 1581-1583 között készültek Erdélyben (Gerenden vagy Kissolymoson) és Pécsett. A teljes psalteriumot elsőként fordítja magyarra. Bogáti a héber szöveget nem szó szerint ülteti át magyarra, hanem rövid, átértelmezett, olykor a korabeli erdélyi viszonyokra is célzó verseket formál belőle. Ezt a zsoltárfordítást nem énekelték, hanem olvasták. Miután Bogáti munkája csak kéziratban terjedhetett, kevés emléke ismert. A kalocsai példány a zsoltárokon kívül egyéb, a szombatosokat érdeklő, anyanyelvű kéziratot is tartalmaz.

Péchi Simon ima- és szertartáskönyve, zsoltárfordításai. Erdély , 17. sz.

Teljes változat megtekinthető itt. 

Péchi Simon (1565 k.-1642 k.) a szombatosok egyik legjelentősebb írója. Tanulmányait Bogáti Fazekas Miklósnál kezdte. Irodalmi munkásságát imák és zsoltárfordításai képviselik. Zsoltárfordításában a héber szöveg pontos visszaadására törekszik. A zsoltárokat jegyzetekkel kíséri, ezek Ó- és Újszövetségi idézetekben, egyéb, pl. kaldeus bibliai szövegekre való utalásokban bővelkedők. Az üldözött szombatosok liturgikus könyvei nyomtatásban nem láthattak napvilágot. A kalocsai példány azért becses, mert azok nyilván kisszámú másolatainak egyike.