Szakáll kódex
Konrad Beck: Pilgerbuch. Németország, 1483.
Szakáll kódex (teljes változat)
Különös kéziratos kötetet őriz a Kalocsai Érseki Könyvtár, az ún. „Szakáll-kódexet”. A könyv egy német nyelvű kéziratos napló, amelybe bizonyos Konrad Beck jegyezte fel 1483-as szentföldi zarándokútjának eseményeit. A kézirat elnevezéséhez egy történet fűződik. Beck Konrád gazdasági intéző volt és 1483-ban Hans Truchsäss von Waldburg kisérője volt egy szentföldi zarándokúton. Beck Konrád naplót vezetett, melyben leírta utiélményeit, beszámolt az utazás során átélt veszélyekről, közli zarándoktársai nevét. Az írásmű nyelvészeti szempontból is értékes és érdekes. A harminchat lapnyi kéziratot az utazó egyik kései utóda egy tizenhetedik századi kötéstáblába köttette. A legkülönlegesebb a könyvben éppen a kötéstábla belső oldala, amelyen kétszárnyú pergamen ablakocska nyílik. Az ablak mögött a fa kötéstáblába vágott fülkében máriaüveg alatt, papírba bugyolálva furcsa fekete kóc látható. A papíron német felirat: Cůnrat becken bart von Iherusalem anno 1483º – azaz: „Konrad Beck szakálla Jeruzsálemből, 1483”. A könyvtárosok már a 19. században a „Bart-Codex”, azaz „Szakáll-kódex” nevet adták a kötetnek. A zarándokút, amelyről a napló beszámol, jeles helyet foglal el a szentföldi zarándoklatok történetében. Az útitársak közül ugyanis legalább hatan naplót vezettek, s ezek közül kettő, Felix Fabri ulmi domonkosé és Bernhard von Breidenbach mainzi kanonoké a legnépszerűbb középkori Szentföld-kalauzokká váltak. Még a 19. században is olvasták és fordították őket.