Missziós kiállítás - 2010
Jézus utolsó parancsa a tanítványokhoz ez volt: „Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket! Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére, és tanítsátok meg őket mindannak a megtartására, amit parancsoltam nektek. S én veletek vagyok mindennap, a világ végéig.” /Mt 28,19-20/ Ennek a parancsnak a teljesítése az idők végezetéig tart, s ha valamikor értelmes lényeket találnának a Földünkön túl, azokra is vonatkozna a küldetésünk. Jézus egy példázattal érzékeltette, hogy milyen lesz a küldetésnek a kibontakozása, amikor a kicsiny mustármagból hatalmas veteménnyé növekedő cserjéről tanított, amelyen helyet foglalnak az ég madarai. Vagyis az Egyház minden népnek szálláshelyet biztosít falai között. Lehetne azt mondani, hogy a missziók története a civilizációnak és kultúrának is a története, mert a Krisztus követségében járók a kinyilatkoztatott tanítás mellett az emberiség egyéb más értékeit is továbbították a térítendő népek számára. Ugyanakkor tőlük tudtuk meg a távoli népek történelmét, életmódját. Így volt ez magyar földön is, ahová Szent István királyunk a pápától és a szomszéd keresztény népektől hittérítőket kért. Magyar földön annyira megerősödött a kereszténység, hogy már nekünk is jutott erőnkből más népek misszionálására a legtávolabbi vidékeken. Ezt bizonyítja Kalocsa városában egykor élt jezsuita szerzeteseknek és a kalocsai iskolanővéreknek a múltja. Egészen Távol-Keletig eljutottak, ahol ma is vannak olyan keresztények, akik tudatában vannakannak, hogy nemcsak Európából, hanem Magyarországról, egészen pontosan Kalocsáról is jöttek a misszionáriusok. Az ő fáradtságos munkájuknak, amely sokszor börtönnel, szenvedéssel és vértanúsággal járt, állít egyebek között emléket az Érseki Könyvtár és Kincstár kiállítása.
Dr. Bábel Balázs
kalocsa-kecskeméti érsek
Az Érseki Könyvtár „Krisztus követségében” Missziók, utazások, zarándoklatok című időszaki kiállítása az apostolok korától a 18. sz. végéig mutatja be a hithirdetés történetét. A misszió története az apostolok küldetésével kezdődik. Jézus Krisztus tanítványait minden néphez, minden teremtményhez küldte, hogy hirdessék az Evangéliumot. Az apostolok jellegzetes középkori ábrázolásai láthatók a Könyvtár egyik legszebb ősnyomtatványában, Hartmann Schedel 1493-ban Nürnbergben kiadott Világkrónikájának színezett fametszetein, és a 16. századi metszetekkel illusztrált imádságoskönyvekben.
 HARTMANN SCHEDEL: Liber chronicarum Nürnberg: Anton Koberger, 1493. |
  GEORG RHAW: Hortulus animae. Lustgarten der Seelen: Mit schönen lieblichen Figuren. Wittemberg, 1550. |
|
BIBLIA LATINA. Párizs, 13. sz. |
A könyvtár legrégebbi kódexeit ritkán láthatja az érdeklődő, hisz ezek a gyűjtemény féltve őrzött kincsei. A kiállítás egyik érdekessége egy különleges szépségű, mindössze pár milliméteres betűkkel, hártyavékony pergamenre írt kisméretű 13. századi zsebbiblia. A könyvtár egyik legértékesebb kódexe Szent Pál leveleit tartalmazza 1250-ből. A népek apostoláról megrendítő tájékoztatást adnak levelei. A kézirat mellett Nicolas Sanson 1711-ben kiadott atlaszának lapjain követhetjük nyomon az apostol missziós útjait. A kiállításban helyet kaptak a középkori zarándoklatokról, szentföldi utazásokról szóló beszámolók. Konrad Beck német utazó 1483-ban részt vett egy szentföldi zarándokúton. Kéziratos naplójába leírta utiélményeit, beszámolt az utazás során átélt veszélyekről. A legkülönlegesebb a könyvben a szerző több mint 500 éves „Jeruzsálemet látott”szakálldarabja, melyet tiszteletből egyik kései utóda a kódex kötéstáblájába köttetett. A kódexet együtt láthatjuk Felix Fabri ulmi domonkos szerzetes és Bernhard von Breidenbach mainzi kanonok beszámolójával. Ezek később a legnépszerűbb középkori Szentföld-kalauzokká váltak. Az útleírások mellett Konrad von Megenberg 1475-ben megjelent természettudományi munkáját a távoli földrészeken lakó, elképzelt csodalények metszetei díszítik.
Az újkor elején hatalmas lendülettel megindult hitterjesztői tevékenységnek előfeltételeit a nagy földrajzi felfedezések teremtették meg. A 15-16. századi földrajzi felfedezésekről számos ritka térkép, illusztrált útleírás látható a kiállításban. Különösen értékesek többek között Abraham Ortelius vagy Gerardus Mercator atlaszai.
 MERCATOR-HONDIUS: Atlas novus. Amszterdam, 1638. |
Ortelius Amerikája az egyik leghíresebb „Újvilág”-ábrázolás, Gerardus Mercator 1638-ban Amszterdamban megjelent „Atlas novus”-át kézzel színezték. Theodor de Bry flamand rézmetsző műhelyében a 16. sz. végén jelent meg az America c. többkötetes gyűjtemény magas színvonalú metszetekkel. Bartolomé de Las Casas spanyol domonkos szerzetes minden erejét és képességét az indiánok ügyének szentelte, és sorsuk enyhítésére törekedett. Kiállított művében a spanyol és portugál hódítók kegyetlenkedéseiről számolt be. A kiállításban számos dokumentum állít emléket a különböző szerzetesrendek missziós tevékenységének. A jezsuiták, valamint a kolduló rendek tagjai rendkívüli nehézségeket, sokszor emberfeletti áldozatokat, gyakran a vértanúhalált is vállalva terjesztették a krisztusi hitet. A hit terjesztéséhez használt különféle pl. bengáli, tahiti, hindusztán, tatár nyelvű Szentírások mellett páli nyelvű pálmalevelekre másolt buddhista meditációs könyvbe is betekinthet az érdeklődő. Az egzotikus kéziratot Ceylon szigetén vásárolták a 16. században. A 18. századból jezsuita misszionáriusok Kínából írt eredeti levelei mellett kínai Újszövetséget és Matteo Ricci műveit láthatjuk. Xavéri Szent Ferenc 1549-ben érkezett meg Japánba, ettől számítják a kereszténység elterjedését a szigetországban. A Japán missziók történetébe Xavéri Szent Ferenc levelei, Arnoldus Montanus útikönyvei, valamint 17-18. századi illusztrációk, térképek adnak bepillantást. A Miatyánk japán nyelvű fordítását Kanyó Gyula kalocsai pap másolta le, a kéziratos kötetben, az ima 254 különböző nyelvű változata olvasható.
Híradások az eseményről: