Missale secundum Choru et Rubricam Almi episcopatus Zagrabiensis
Missale secundum Choru et Rubricam Almi episcopatus Zagrabiensis
Venice: Johannis Müer, Petrus Liechtenstein, 1511.
A mohácsi vész után misekönyvet az esztergomi, a zágrábi és a pécsi egyházmegye adott ki, breviáriumot és ordináriust az egri. A zágrábi misekönyv 1511-ben jelent meg Velencében Joannes Muer zágrábi lakos költségén, Peter Liechtenstein nyomdájában. Címlapját II. Ulászló és Lukács püspök címere díszíti. A főpap könyvszeretetéről nincsenek adatok, műpártolása ismert. A zágrábi egyházmegye számára nyomtatott liturgikus könyvek gazdagon díszítettek, illusztrációik túlnyomó része megjelent a velencei nyomdák több kiadványában is. Ezeket a könyveket nem a művészek forgatták, hanem a klérus, ezért maradt fenn belőlük 1-1 példány. Peter Liechtenstein nyomdája volt az a nyomdászhely, ahol az 1510-es években a legtöbb magyarországi liturgikus misekönyv is készült. A Missale Zagrabiense - a harmadik zágrábi liturgikus nyomtatvány nyitotta meg a sort 1511-ben, Müer áldozatkészségének köszönhető, hogy ez a nyomtatvány a Liechtenstein nyomda szövegmagyarázó iniciáléival, keretléceivel van díszítve. A címlap hátsó oldalán Patrona Hungariae - Madonna a magyar szentek társaságában. A magyar szent királyoknak Zágrábban megkülönböztetett szerepük volt. A S. Maria Patrona Regni Hungariae metszeten a magyar szentek - Szent István király, Szent Imre herceg, Szent László király a Madonnát veszi körül. A Missale Zagrabiensét több kisméretű, több figurás kompozíció díszíti: Jézus négy tanítványával. A műben több fólió méretű diadalív jelenik meg, rajtuk apró szentek tömegével. Mindenszentek ünnepénél: Szent Lászó bárdot tart, mellette balra Szent István király. A legutolsó oldalon Joannis Müer könyvárus jelvénye és Petrus Liechtenstein piros-fekete nyomdászjelvénye található.