Lucius Annaeus Seneca: Epistolae ad Lucillium
Roma: Arnold Pannartz, 1475.
Seneca (Kr. e. 4 k. - Kr.u. 65) római sztoikus filozófus, államférfi, drámaíró. Seneca levelei különleges műfajt képviselnek, több levelet is írt száműztetéséből barátjának, Lucilliusnak. Seneca leveleiben őszinte, közvetlen hangon kíván szólni.. - Arnold Pannartz 15. századi német származású itáliai nyomdász. Főleg klasszika-filológiai munkákat nyomtatott. Először Prágában nyomdászkodott, majd 1462-ig Mainzban, Fust és Schöffer műhelyében dolgozott. Az itáliai bencések hívására a Rómától északra lévő subiacói kolostorban Conrad Sweynheimmel nyomdát alapított. Itt nyomtatta ki az első teljes itáliai nyomtatványt, 1463-ban és 1464-ben Donatus nyelvtankönyvét. Majd 1465-ben Lactantius De divinis institutionibus, majd Cicero De oratore, Hippói Szent Ágoston De civitate Dei című munkáját. Lactantius művel az első itáliai könyv, melyet antiqua betűvel nyomtatott ki. Mivel az egyházi köröknek ez a betűtípus tetszett leginkább, a pápa később kanonokságot adományozott a két nyomdásznak. Pietro és Francesco Marquis de Maximis, a tudós testvérpár hívására Pannartz társával együtt Rómába ment, ahol a humanizmus erősen hatott rájuk. tt kinyomtatták Cicero leveleit - amelynek érdekessége, hogy azzal a betűnemmel nyomtatták, amelynek később cicero lett a neve, lásd - majd a Speculum humanae vitaet. 1469-ben Livius írásait - többek közt a Historiae romanae decadest (A római történelem tizedei) - nyomtatták ki, de ez a munka már meghaladta anyagi lehetőségeiket, mivel a város nem kedvezett a könyvkereskedelem fejlődésének. Nicolas de Lyra Glossaejának (bibliamagyarázatainak) 5. könyvének kinyomtatásakor elfogyott a pénzük. Barátjuk és kiadójuk, Andera Bussi püspök hiába járt közben értük IV. Sixtus pápánál. A pápához beadott kérvényük értékes könyvtártörténeti forrás, mivel kiderül belőle, hogy a könyvek átlagos példányszáma akkoriban 275 kötet volt, a népszerű műveké ennek kétszerese. Leírták, hogy hét év alatt 36 munkát, főleg latin klasszikust adtak ki, összesen 12 475 példányban. Fraknói Vilmos történetíró azt írta, hogy az első magyar nyomdász, Hess András betűinek Pannartz és Sweynheim betűi szolgáltak mintául, valamint Karai László, Mátyás király követével is az ő nyomdájukban ismerkedett meg Hess.
Az ősnyomtatvány rubrikálás nélküli példány, tollal rajzolt kisméretű iniciálékkal.