Látogatás a barokk olvasóteremben

Barokk könyvtártermünk a világ 12 legszebb régi könyvtára között

Díszterem 

Az ország egyik legszebb barokk könyvtárterme, Patachich Ádám érsek műemlékkönyvtára,
vezetéssel, csoportosan látogatható.

Díszterem Díszterem

Információ és csoportok bejelentése: infokincstar@gmail.com e-mail címen, illetve a 30 575 0702 telefonszámon.

Kiállításaink

ÁLLANDÓ KÖNYVTÁRTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS

 

IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁS

„A múlt idők vadászata”

Természeti és vadászati képek az Érseki Könyvtárban

„Nézzétek, nektek adok minden növényt az egész földön, amely magot terem és minden fát, amely magot rejtő gyümölcsöt érlel, hogy táplálékotok legyen. A mező vadjainak, az ég madarainak s mindennek, ami a földön mozog és lélegzik, minden zöld növényt táplálékul adok. Úgy is történt. Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott. Este lett és reggel: a hatodik nap.” (Ter 1,29-31)

Teremtés 1 Teremtés 2

A Biblia teremtéstörténete tanúskodik arról, hogy milyen gazdag világgal ajándékozta meg Isten az embert. Itt olvasható, hogy a harmadik napon a növények, az 5–6. napon az állatok és az ember teremtése történt. Isten az embernek ajándékozta a teremtett világot. Elmondta, hogyan éljen benne, hogyan használja felelősséggel. A kiállítás bevezető részében a könyvtár Biblia gyűjteményéből válogatva 15-16. századi fametszetek jelenítik meg a Teremtés könyvének leírásait. A Nürnbergi Krónika, vagy Schedel-krónika (Nürnberg: Anton Koberger, 1493.), a korai könyvnyomdászat egyik leghíresebb, legpompásabb műve. A krónikában 1809 fametszet található, amelyeket Michael Wolgemut (Dürer mestere) és Wilhelm Pleydenwurff készített. A Világkrónika mellett Anton Koberger lyoni Bibliájának (1512) hatnapos teremtés metszetei még a középkori kódexek illusztrációit követik.

Schedel Teremtés

A bibliai képek mellett számos növény és állatábrázolás egészíti ki a teremtett világ bemutatását. A legrégebbi ábrázolások egy 13. századi kódex iniciáléiban láthatók. A pergamenkódexet János scriptor másolta IX. Lajos francia király idejében Párizsban valószínűleg 1250-ben. A kéziratban számos aranyalapú, növényi, rendhagyó groteszk állatdíszítésű kis iniciálét találunk. Petrus de Crescentius (1233-1321) olasz tudós fő munkája a Ruralia commoda elsősorban mezőgazdasággal és a növénytannal foglalkozik. Az 1431-ben másolt kódexet tollrajzos, filigrándíszes iniciálék díszítik.

 Petrus Biblia

A barokk korból Johann Jacob Scheuchzer (1672-1733) svájci orvos, természettudós Physica Sacra című műve (Ulm, 1735) illusztrált bibliai természetrajz, közel ezer rézmetszettel illusztrálva. Konrad von Megenberg (1307-1378) a középkori orvoslás egyik legeredményesebb alakja. Több kötetnyi receptgyűjtemény és természettudományi enciklopédia szerzője. Megenberg korábbi művek felhasználásával írta meg az első német nyelvű természetrajzi munkát. Hierarchikus rendben tárgyalja az élő és élettelen természet alkotóelemeit az embertől a csodalényekig. A középkorban igen népszerű mű a természet furcsaságairól sok babonás nézetet és csodás képtelenséget terjesztett.

Emlősök Gyümülcsös Sellő

A természetet leíró korai tudományos művek közül kiemelkedik Conrad Gesner (16. sz.) svájci orvos és természettudós összefoglalása. Gesner korának állatokról, növényekről felhalmozott információit rendszerezte. Ötkötetes műve, a Historiae animalium, a modern zoológia kezdetének számít. A több részben megjelent monumentális munka fametszetei nagyban hozzájárultak pontos adatok rögzítéséhez és végső soron lehetővé tették a tudományos állat- és növénytan kifejlődését.

Gesner


Ulysses Aldrovandi itáliai reneszánsz természettudós és orvos, hatalmas, 14 fólió kötetben megjelent műveivel, óriási hatást gyakorolt az európai, késő-reneszánsz természettudományra. Dendrologiae naturalis című munkájában a fás szárú növények leírását találjuk. (Frankfurt, 1671.) Athanasius Kircher (1601-1680) német jezsuita természetvizsgáló. Terjedelmes munkáiban a régi hiedelmek, a kor új eredményei és figyelemre méltó előrelátások keverednek, művei nagy hatással voltak kortársaira.

Bárka

Prospero Alpino (1553-1616) olasz orvos, botanikus részletesen tanulmányozta az egyiptomi és földközi-tengeri növényvilágot. A De Plantis Aegypti Liber című kötet látványos fametszeteivel 1592-ben jelent meg Velencében. A vadászat az ókorban és a középkorban is az irodalom és művészet egyik fő tématerülete maradt. Olyan nagy gondolkodók értekeztek a vadászatról, mint Szókratész, Platón, az első vadászkönyv írása Xenophón nevéhez köthető. A görög mitológiai történetekben is többször olvashatunk vadászatokról, leginkább a római költők, írók elbeszélései alapján ismerjük ezeket a történeteket, leggazdagabb e tekintetben Ovidius római költőnagyság Metamorphoses (Átváltozások) című műve.

Ovidius Ovidius

A rómaiak Dianát tisztelték a vadászat istennőjeként, s a görög hatás érvényesülésekor fedezték fel benne Artemiszt, a termékenység istennőjét, így vált a vadászok oltalmazójává is. A kiállított kötetek között látható Oppianosz (Kr.e 149) görög szerző tankölteménye – a Künégétika – a vadászathoz szükséges eszközökről, nevezetesebb vadászokról, a vadállatok életmódjáról, tulajdonságairól s a vadászatok fajtáiról szól. A könyvtár őrzi a mű becses első kiadását (Velence: Aldus Manutius, 1517).

Diana Oppianus


Jacques Du Fouilloux (1519-1580) híres vadászkönyvét IX. Károly francia királynak ajánlotta. A mű 1699-es prágai kiadása az állatok szokásainak megfigyelésével kiegészítve, képes illusztrációkkal, rézmetszetekkel gazdagon illusztrálva jelent meg. Heinrich Wilhelm Döbel (1699 -1759) német vadász és erdész, vadászati és erdészeti írások szerzője. Neueröffnete Jäger-Practica c. műve (Lipcse, 1754) nagy jelentőségű a kora újkori német nyelvű, magyar vonatkozással is bíró erdészeti és vadászati szakmunkák között.

Jagd Jagd


A kiállításban helyet kaptak a 19-20. századi vadászirodalom látványos dokumentumai is. Emil Holub cseh orvos, térképész és Teleki Sámuel gróf afrikai felfedező expedíciójának beszámolói. József főhercegnek, az „Első Magyar Vadász”-nak Erdei magány és egyéb vadásztörténetek című 1913-ban kiadott könyve, amely egy csapásra a korszak elismert vadászírói közé emelte.

Holub Teleki Teleki

A gemenci érseki vadászlakot 1927-ben gróf Zichy Gyula érsek építtette. Könyvtárunk muzeális fotógyűjteményéből gemenci erdőrészlet, az érseki vadászház korabeli képe, valamint az egykori érseki uradalmi erdészek, vadászok csoportképe is látható.

Gemenc


A kiállított képes albumok között Bernard de Montfaucon ókorkutató művészi kivitelű sorozata, Albrecht Dürer, Hans Holbein vadászatokat ábrázoló metszetei és még számos könyvtörténeti ritkaság mutatja be a vadászat kultúrtörténetét.

Petrus Indián


Az időszaki kiállítás az ország egyik legszebb könyvtártermében, Patachich Ádám érsek 18. századi barokk olvasótermében tekinthető meg.

 

Képek a díszteremből

 

A Patachich-terem visszafogottan elegáns enteriőrje ma is lenyűgöző látványt nyújt. A falak mentén három méter magas, állítható polcozatú, díszesen faragott tölgyfaállványok sorakoznak. Az állványok tetejét fűzéres keretben Franz Anton Maulbertsch tizenkét grisaille fatáblaképe díszíti, amelyek ókori, középkori és újkori gondolkodók  (pl. Homérosz, Arisztotelész, Szent Ágoston, Newton) arcmását ábrázolják. A terem közepén három nagy pillér és hat író-munkaasztal áll. A praktikusan kialakított íróasztalokon kb. 400 kötetet, a polcokon összesen 19.000 kötetet helyeztek el. Az ablakoknál olvasópultokat fedezhetünk fel. Patachich Ádám érsek Werner Vencel bécsi könyvkötő mestert bízta meg könyvtára egységes átkötésével. A barokk aranyozású gerincek ma is ragyogóvá teszik a látványt.

Patachich Ádám barokk könyvtárát régóta látogatják. Az 1813 óta vezetett vendégkönyv tanúsága szerint számos híres ember megfordult a teremben. A következőkben néhány fotóval adunk ízelítőt a korábbi könyvtárlátogatásokról.

           
Winkler Pál főkönyvtáros látogatókkal az 1920-as években


Kékesi János főkönyvtáros látogatókkal a Szent Korona 1896-os másolata előtt, az 1970-es években