Szenczi Molnár Albert: Dictionarium Ungarico-Latinum
Heidelberg: Johann Georgius Geyder, 1621.
Szenczi Molnár Albert (1574-1634) református lelkész, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, műfordító. Műveinek többsége külföldön született. Jelentős műve, latin szótára a 19. század közepéig használatban volt. Latin nyelvű magyar nyelvtanát a 18. századig kézikönyvként használták. Petrus Dasypodius latin-német és német-latin szótára kapcsán merült fel Szenczi Molnár Albertben a gondolat, hogy megkönnyítené a munkát, ha a magyarok is rendelkeznének egy ilyen szótárral. Sárospatakra hívták lektornak, egy tanárának elmondta, hogy fél az állásától, mert nincsenek megfelelő könyvei a tanításhoz, még szótára sem. A tanára és a strassburgi lelkész bíztatására kezdett bele 1603-ban a szótár megírásának. Műve az első betűrendes magyar szótár. Az első kiadás 1604-ben jelent meg. A szótár nagyon kelendőnek bizonyult, így további kiadásai is megjelentek Hanauban, 1611-ben és Heidelbergben, 1621-ben. Az 1621-es, harmadik kiadás nagyobb terjedelemben jelent meg, egyre több szinonímát tartalmaz, öt részből áll, az ajánlás Bethlen Gábornak szól.
A Kalocsai Érseki Könyvtárban lévő Heidelbergben, 1621-ben kiadott harmadik kiadás csonka példány. A 351-368. oldalak hiányoznak a könyvből.