Kéziratok
Analecta poetica
Analecta poetica.
Kézirat. 18. század
Költői versgyűjtemény. A versgyűjteményt állítólag Kobbe Boldizsár állította össze. A kötet Mariosa Jakab kézírásával készült. A kéziratban nagyobb terjedelmű költemények, verses dialógusok vannak benne.
Batthyány József érsek díszalbuma
Biblia latina
Biblia latina. Párizs, 13. sz. közepe
Teljes változat megtekinthető itt.
A türelem és a szorgalom remekműve a gyűjtemény egyik 13. századi pergamenkódexe az ún. Biblia latina. Szinte átláthatóan vékony bőrön, magzati bárányok bőréből készített pergamenlapjain a teljes Ó és Újszövetségi Szentírást másolták le mindössze 1 mm (gombostűfej) nagyságú betűkkel. A betűk olvasásához nagyítóüveg szükséges. Lapszéli díszítései, kék és piros tollrajzos iniciáléi finoman egyszerűek.
A 13. század előtt csak kevés teljes Biblia létezett. Másolásuk drága és időigényes volt, az eredmény pedig egy óriás méretű könyv lett, amit csak olvasóállványon lehetett olvasni. Ehelyett a Biblia egyes részeit másolták és kötötték egybe, a Zsoltárokat, a Prófétákat, és a leggyakrabban az Evangéliumokat. A 13. sz. elején a párizsi egyetem igényei teremtették meg a hordozható kisméretű, ún. zsebbibliát. A funkció indokolta a könnyen kezelhető, kisméretű könyvformát. A „zsebkönyv” jelleg meghatározta a díszítés jellegét is. A kis könyvben csak kisebb méretű iniciáléknak jutott hely. Ebben a könyvtípusban a teljes szöveg egyetlen kötetben elfért a prológusokkal és az indexszel együtt. A szöveg igen vékony pergamenre került, írása igen apró betűs és a díszítés is egy-két alakos – jelenetes iniciálétól eltekintve tollrajzos. A kalocsai példány e típusnak igen szép emléke.
A kéziratot Kollonitz László kalocsai érsek vásárolta 1787 előtt.
Dawud el-Antaki: Csodák csodájára való tudományos jegyzék
Francisci Forgach quondam Episcopi Varadiensis de rebus suo tempore in Hungaria et Transylvania gestis commentarii
Francisci Forgach quondam Episcopi Varadiensis de rebus suo tempore in Hungaria et Transylvania gestis commentarii
Kézirat 1770-ből (Dobra László kézírása)
Hippokratész kódex
Hippocrates: Aphorismi - Galenus: Ars parva - Hippocrates: Prognostica, regulemantum acutarum aegretudinum. Franciaország, 1360.
A teljes változat megtekintése
A Hippokratész kódex 1360-ban készült. Hippokratész aforizmáit és kórjóslatait, valamint Galénosz orvosi rendszabályait tartalmazza, Afrikai Konstantin Monte Cassinói szerzetes fordításában és magyarázataival. Két színnel írt iniciálékkal díszített orvosi könyv. Az ókori görög orvos Hippokratész (Kr.e. 460-375?) az orvostudomány atyja. A Hippokrátészi Gyűjtemény őrzi az emberiség gyógyászatára vonatkozó kollektív ismereteit. A kódex továbbá ismerteti Galénosz (a II. század leghíresebb orvosa) belgyógyászati, anatómiai, különösen az izületekről szóló tanítását, az idegrendszer elváltozásait, megfigyeléseit, a tüdőbetegséget, a lázakat. (Hippokratész kutatásait továbbfejlesztve.) Valószínűnek látszik, hogy ezen mű valamelyik egyetem professzorának kézikönyve lehetett, mivel a galenusi tanítás több, mint egy évezredig az orvosi világ forrása volt. Igen sok jegyzet, széljegyzet, megjegyzés, utalás van a könyvben, kétféle, korabeli, de olvashatatlan apró betűs írással, figyelmet felhívó kezet ábrázoló rajzokkal.
Nürnbergische Chronica
Nürnbergische Chronica.
Németország, 1626. 317 ff., német nyelvű papír kézirat
Nürnberg város történetének leírása a kezdetektől 1626-ig, sok kézzel festett rajzzal, illusztrációval
Osztrák, cseh és magyar nyelvű politikai és vallásügyi iratok másolatgyűjteménye
Osztrák, cseh és magyar nyelvű politikai és vallásügyi iratok másolatgyűjteménye
Kézirat, XVI-XVII. század
Patachich Adami Carmina
Patachich Adami Carmina, quibus Sancti singulis anni diebus celebrantur
Kézirat. Nagyvárad, 18. század
Patachich Ádám érsek disztichonokban írt verseinek gyűjteménye. A szerző az egyházi évben végig haladva tízsoros epigrammákban emlékezett meg egy-egy adott nap szentjéről.
Psalterium cum canticis
Középkori zsoltároskönyv (teljes változat pdf formátumban)
Psalterium cum canticis. Prága - Krumlov, 1440 k.
A kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár könyvfestészeti szempontból leginkább kiemelkedő darabja ez a kis psalterium. Az értékes, latin nyelvű kézirat Dávid zsoltárait tartalmazza, a hálaadó énekekkel együtt. Szövege gótikus könyvírású. A liturgikus használatra készült kódexet számos festett-aranyozott, s több festett vörös-kék színnel készült ornamentális iniciálé díszíti. A psalteriumok, azaz zsoltároskönyvek díszítésrendszerét a középkori zsoltár-felosztási szokások határozták meg. A kalocsai példány azonban az ismert típusok egyikét sem követi pontosan. A kódex iniciáléi, az egy zsoltározó Dávidot ábrázoló kezdőbetűtől eltekintve alig sorolhatók a zsoltárillusztrációk körébe. A szöveg között sok festett kép, miniatúra gyönyörködteti a szemlélőt. Az emberalakok finom arcvonásai, kecses mozdulatai, a kanyargó arannyal rajzolt lapszéldísz a cseh kódexfestészet 1430 utáni emlékeivel rokoníthatók. A pergamenkódexet Patachich Ádám kalocsai érsek egy 1782-es bécsi aukción vásároltatta meg. Ugyanabban az évben, amikor a kalocsai káptalani könyvtárát egyesítve magánkönyvtárával megalapította a Főszékesegyházi Könyvtárat.
Raimondo Montecuccoli: Dell Arte bellica
Raimondo Montecuccoli: Dell arte bellica. 17. század
Raimondo Montecuccoli (1609-1680) olasz származású német-római császári hadvezér, hadtudós. Sokat olvasott, az ókori szerzőktől kezdve a jogtudományon át a matematikáig. Az olvasottakból leszűrt következtetéseket saját tapasztalataival egészítette ki. A Dell’ arte bellica 17. században készült kéziratos művében a háború művészetéről ír, a törökkel vívott magyarországi csatározásokról.
Relatio de misero statu catholicorum in Hungariae
Satipatthana Sutta
Satipatthana Sutta (teljes változat pdf formátumban)
Pálmalevelekre írott buddhista meditációs könyv páli nyelven szingaléz karakterekkel.
Ceylon, 16. sz.
A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár tulajdonában 17 db, mindkét oldalára írt pálmalevél van. A leveleket egyenként zsinórral két azonos méretű falemez közé fűzték. A szöveg páli nyelven íródott szingaléz karakterekkel; vékony, levelenkénti 7-8 soros kézírással. A páli nyelv (Pāḷi) ókori ind (avagy indoárja vagy prakrit) nyelv. Leginkább arról ismert, hogy ezen a nyelven íródtak a legkorábbi fennmaradt buddhista szövegek, melyeket a Páli kánon vagy Tipitaka őriz. Ez a Théraváda buddhizmus liturgikus nyelve. A Satipatthana Sutta egyike a buddhista gyakorlók számára legfontosabb korai buddhista szent iratoknak. Ceylon szigetén mind a mai napig szokás e Sutta szövegét pálmalevelekre írni és ezeket a szövegeket ajánlják fel valamely kolostor könyvtárának. A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtárban fellelhető példány is feltehetőleg egy ilyen kolostori "példány" töredéke. Az egyik borító falemezre ragasztott címkén az áll, hogy Ceylon szigetén, Kandy városában vásárolták Marton Popovics Úr számára. A Könyvtár katalógusában a pálmalevél együttes 16. századi kéziratként szerepel.
Szakáll kódex
Konrad Beck: Pilgerbuch. Németország, 1483.
Szakáll kódex (teljes változat)
Különös kéziratos kötetet őriz a Kalocsai Érseki Könyvtár, az ún. „Szakáll-kódexet”. A könyv egy német nyelvű kéziratos napló, amelybe bizonyos Konrad Beck jegyezte fel 1483-as szentföldi zarándokútjának eseményeit. A kézirat elnevezéséhez egy történet fűződik. Beck Konrád gazdasági intéző volt és 1483-ban Hans Truchsäss von Waldburg kisérője volt egy szentföldi zarándokúton. Beck Konrád naplót vezetett, melyben leírta utiélményeit, beszámolt az utazás során átélt veszélyekről, közli zarándoktársai nevét. Az írásmű nyelvészeti szempontból is értékes és érdekes. A harminchat lapnyi kéziratot az utazó egyik kései utóda egy tizenhetedik századi kötéstáblába köttette. A legkülönlegesebb a könyvben éppen a kötéstábla belső oldala, amelyen kétszárnyú pergamen ablakocska nyílik. Az ablak mögött a fa kötéstáblába vágott fülkében máriaüveg alatt, papírba bugyolálva furcsa fekete kóc látható. A papíron német felirat: Cůnrat becken bart von Iherusalem anno 1483º – azaz: „Konrad Beck szakálla Jeruzsálemből, 1483”. A könyvtárosok már a 19. században a „Bart-Codex”, azaz „Szakáll-kódex” nevet adták a kötetnek. A zarándokút, amelyről a napló beszámol, jeles helyet foglal el a szentföldi zarándoklatok történetében. Az útitársak közül ugyanis legalább hatan naplót vezettek, s ezek közül kettő, Felix Fabri ulmi domonkosé és Bernhard von Breidenbach mainzi kanonoké a legnépszerűbb középkori Szentföld-kalauzokká váltak. Még a 19. században is olvasták és fordították őket.
Szent Pál levelei
Epistolae Pauli cum glossa Petri Lombardi. Párizs, 1250 k.
Teljes változat megtekinthető itt.
A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár egyik legbecsesebb kézirata egy 300 pergamenlapból álló gazdagon illuminált kódex. A 13. század közepén, a párizsi egyetem közelében működő másolók már nem megrendelésre, hanem kifejezetten piacra dolgoztak. Pál apostol levelei a középkori dogma legfontosabb forrásainak egyikét nyújtották, ezért az Újszövetségnek azon ritka könyvei közé tartoztak, amelyeket önálló kötetbe másolva is használtak. Tartalmilag igen fontos és népszerű volt Petrus Lombardus (1095k - 1160) kommentárja. Ő a párizsi székesegyházi iskola növendéke, majd tanára. Szentenciái, Szentírás-magyarázatai az egyetemi oktatás nélkülözhetetlen tankönyvei voltak. A 13. század közepére alakult ki a kéziratnak az a típusa, amelybe a kalocsai is tartozik. Ezt a típust az jellemzi, hogy az apostoli levél valamely szövegrésze és a hozzá tartozó magyarázat egymás mellett helyezkednek el.
E kézirattípusban az apostol minden levelét jelenetes vagy alakos, a hozzá tartozó magyarázatot ornamentális iniciálé vezeti be. A kalocsai kézirat is követi ezt a díszítőrendszert. Típuson belüli sajátossága abban áll, hogy az apostoli levelek szövegkezdő P iniciáléjába Szent Pál élettörténetének, megtérésének és a halála körüli események valamelyikének egy-egy mozzanata került. A képek háttere többnyire arany, a színek között a fehér testszín mellett a párizsi könyvfestészetre jellemző vörös, kék és rózsaszín uralkodik.
Szombatos kódexek
Bogáti Fazekas Miklós zsoltárfordításai. Erdély, 17. sz.
Teljes változat megtekinthető itt.
Magyarországon elsősorban Erdélyben vert gyökeret a szombatos vallás, már a 16. század utolsó harmadában. A szombatosok, sabbatariusok, zsidózók, keresztény-zsidók keresztény eredetű felekezetek. Hittételeiket, liturgiájukat, szokásaikat elsősorban az Ó-Testamentumra alapítják, így a hét ünnepnapját is szombaton tartják. Innen ered a latin sabbatarius és a magyar szombatosok megjelölés is. Bogáti Fazekas Miklós, és Péchi Simon, Erdély kancellárja - készítik el a szombatosság dogmatikáját. Kötelező törvényül Mózes öt könyvét hirdetik és szigorúan ragaszkodnak a szombathoz. Nem csak a vallástörténeti kutatások miatt kiemelkedő fontosságú, e felekezet, de nagy figyelmet érdemel magyar irodalomtörténeti szempontból is. Az első magyarnyelvű teljes zsoltárfordítás is szombatos ember nevéhez fűződik, Bogáti Fazekas Miklós munkája.
Bogáti Fazekas Miklós (1548-1598 k.) a kolozsvári evangélikus főiskola igazgatója, a 17. század világi tárgyú és szombatos irodalmának jelentős képviselője. Bogáti zsoltárfordításai a Báthori István fejedelemsége alatti üldöztetés éveiben, 1581-1583 között készültek Erdélyben (Gerenden vagy Kissolymoson) és Pécsett. A teljes psalteriumot elsőként fordítja magyarra. Bogáti a héber szöveget nem szó szerint ülteti át magyarra, hanem rövid, átértelmezett, olykor a korabeli erdélyi viszonyokra is célzó verseket formál belőle. Ezt a zsoltárfordítást nem énekelték, hanem olvasták. Miután Bogáti munkája csak kéziratban terjedhetett, kevés emléke ismert. A kalocsai példány a zsoltárokon kívül egyéb, a szombatosokat érdeklő, anyanyelvű kéziratot is tartalmaz.
Péchi Simon ima- és szertartáskönyve, zsoltárfordításai. Erdély , 17. sz.
Teljes változat megtekinthető itt.
Péchi Simon (1565 k.-1642 k.) a szombatosok egyik legjelentősebb írója. Tanulmányait Bogáti Fazekas Miklósnál kezdte. Irodalmi munkásságát imák és zsoltárfordításai képviselik. Zsoltárfordításában a héber szöveg pontos visszaadására törekszik. A zsoltárokat jegyzetekkel kíséri, ezek Ó- és Újszövetségi idézetekben, egyéb, pl. kaldeus bibliai szövegekre való utalásokban bővelkedők. Az üldözött szombatosok liturgikus könyvei nyomtatásban nem láthattak napvilágot. A kalocsai példány azért becses, mert azok nyilván kisszámú másolatainak egyike.
