Látogatás a barokk olvasóteremben

Az olvasóterem a világ 12 legszebb régi könyvtára között

 

Díszterem 

Az ország egyik legszebb barokk könyvtárterme, Patachich Ádám érsek műemlékkönyvtára,

vezetéssel, csoportosan látogatható.

Díszterem Díszterem

A látogatás rendje a következő:
- április 1 - október 31. között hétfő kivételével naponta (K-V) 9.00-17.00 óráig. Pénztárzárás 16.00 órakor!

Egyéni látogatókat (10 fő alatt) az április 1 - október 31. közötti nyitvatartási időszakban fogadunk, vezetésük naponta 12.00 és 14.00 órakor indul az érseki palota portájától.
A teljes árú belépőjegy 1000,- Ft, a kedvezményes (diák, nyugdíjas) 600,- Ft. Az ár tartalmazza a idegenvezetést is.

Főszékesegyház templomtere

Hitéleti időpontok kivételével egyéni látogatók és csoportok számára (vezetés igényelhető bejelentett csoportoknak 10 főtől)500 Ft/fő felnőtteknek, 300 Ft/fő nyugdíjasoknak, diákoknak.

Csoportok bejelentése: infokincstar@gmail.com e-mail címen, illetve a 30 575 0702 telefonszámon.

ASTRICEUM Érseki Múzeum állandó és időszakos kiállításai

Állandó és időszakos kiállításnál egyéni látogatók vezetése naponta két időpontban 1000 Ft/fő felnőtteknek, 600 Ft /fő diákoknak, nyugdíjasoknak, 100 Ft/fő kalocsa-kecskeméti egyházmegye diákjainak (pedagógus kísérő ingyenes).

Előre bejelentett csoport (10 főtől) vezetésének ára 1000 Ft/csoport.

Csoportok bejelentése: infokincstar@gmail.com e-mail címen, illetve a 30 575 0702 telefonszámon.

 

Kiállításaink

ÁLLANDÓ KÖNYVTÁRTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS

 

IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁS - 2017

 

Reformáció és katolikus megújulás - 2017
időszaki kiállítás a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár
Patachich-termében

Az Érseki Könyvtár – az elmúlt évekhez hasonlóan - az aktuális évfordulókat, megemlékezéseket állítja időszaki kiállításának középpontjába. 2017-ben a reformáció kezdetének 500. évfordulójára emlékeznek a keresztény egyházak, ezért az idei évben kiállított könyvritkaságaink a reformáció és a katolikus megújulás történetének főbb állomásait, személyiségeit mutatják be. A történeti eseményekkel párhuzamosan felvillantjuk a könyvtörténet jelesebb képviselőit és mérföldköveit, az ősnyomtatványok korától kezdve a barokk könyvekig.
A reformációt megelőző időszakban, az 1400-as évek elején már megfogalmazódott a középkori egyház megreformálásának igénye. A világ fejlődésének több fontos tényezője, indította be ezt a folyamatot: a könyvnyomtatás feltalálása, a nagy földrajzi felfedezések, a világnézet bővülése, de mindennél fontosabb volt a tudományok és művészetek 15. századi újjáéledése. Gutenberg felfedezése, a könyvnyomtatás lehetővé tette, hogy az addig csak kevesek által ismert művek szélesebb körben is elterjedjenek és megnyitotta az utat a nemzeti nyelvű Bibliák megjelenése előtt. Könyvtárunk ősnyomtatvány-gyűjteménye a 15. századból több nemzeti nyelvre fordított (német, olasz) Szentírást őriz, ezek közül Anton Koberger Biblia Germanicája (Nürnberg, 1483.) kézzel színezett fametszeteivel az egyik legszebb példány. Ugyanebben a nyomdában jelent meg 1493-ban Lyrai Miklós ferences szerzetes Bibliához írt magyarázatos könyve (Biblia cum postillis Nicolai de Lyra), mely Luther kedvelt forrásműve volt. A nürnbergi Biblia mellett az első illusztrált kiadása látható.

TeremtésLyraLyra2


A könyvtár térképgyűjteményének ritka darabjai szemléletesen mutatják be az újonnan felfedezett földrészeket: Honterus János Kozmográfiai bevezetőjének szívalakú világtérképe (1558), melyen először szerepelt az Újvilág „America” néven. A Ruscelli-Geográfia modern világtérképén (1564) Észak-Amerika felirata „terra incognita”, azaz ismeretlen föld. Abraham Ortelius atlaszában (1584) található a leghíresebb Újvilág ábrázolás, ez a metszet 78 évvel Amerika felfedezése után készült.

 

Honterus


A 15-16. századi Európában a reneszánsz és humanizmus szellemi áramlatai teljesen új felfogást és gondolkodásmódot hoztak, ezzel a humanisták előkészítették a talajt a reformáció számára. Aldus Manutius, a híres velencei mester, az első kiemelkedő humanista nyomdász. Velencei nyomdája körül egy tudós kör alakult, műhelyéből görög klasszikusok egész sora került ki. Aldus munkássága a 16. század elejétől új korszak kezdetét jelenti a nyomdászat, s általában a könyvkultúra történetében: ő teremti meg a mai kisalakú könyvet. A gyűjtemény több szemet gyönyörködtető, reneszánsz bőrkötésű darabja képviseli Aldus Manutius nyomdáját.

 

AldinaAldusAldus2


A 16. század nyomdászatában Bázelt is igen fontos hely illeti meg. Itt dolgozott a század másik híres nyomdásza Johannes Frobenius. Nyomdájában jelentek meg a humanista tudós, teológus Rotterdami Erasmus írásai, többek között az 1513-ban napvilágot látott mesteri kiállítású közmondásgyűjteményének bővített kiadása Urs Graf pompás metszetével. Az 1518-ban megjelent Auctarium selectarium…Epistolarum c. kötet címlapját ifj. Hans Holbein metszete és monogramja díszíti. Frobenius kiadványai formailag is rangos alkotások, a könyvművészet történetének kiemelkedő remekei. A reformáció előzményeit, a reneszánsz korát bemutató tárlóban együtt látható Johannes Frobenius nyomtatványaival Rotterdami Erasmus becses kézirata; sajátkezű levele a humanista Joannes Sapidushoz (1518).

 

FrobenErasmusHolb


Amennyire a könyvnyomtatás segítette a reformáció terjesztését, legalább annyira a reformáció is hozzájárult a 15-16. század fordulóján működő nyomdák felvirágzásához. Hans Lufft wittenbergi nyomdász legjelesebb munkája a Luther-Biblia első teljes, Lucas Cranach metszeteivel illusztrált kiadása. Luther Márton 1541-ben megjelent német Bibliafordítása, Habsburg Mária magyar királynőhöz írt vigasztaló zsoltárai (Vier tröstliche Psalmen an die Königynn zu Hungern. Nürnberg, 1527.) és számos más korabeli műve mellett egy igazi unikum: az 1519-ben Lyonban kiadott latin nyelvű Szentírás. A latin Biblia második lapján vörös tintával írt német nyelvű vers olvasható, alatta Luther Márton aláírása. Ezt a kalandos sorsú Szentírást Luther Márton használta.

Luther1Luther2


Svájcban a reformáció Luther mozgalmától függetlenül alakult. Ulrich Zwingli Zürichben, míg Kálvin János Genfben kezdte tanainak gyakorlati megvalósítását. Az Institutio Christianae religionis, (A keresztény vallás rendszere) Kálvin János fő műve, a kálvinista teológia összefoglalása. A mai napig nagy hatású könyv először 1536-ban jelent meg latinul, 1541-ben franciául. Az Institutio préselt fatáblás bőrkötésén megfigyelhető az úrvacsora allegóriája, a híres genfi, francia nyelvű Bibliát (1608.) a különleges zöldre festett, aranyozott pergamen kötése teszi érdekessé.

 

ZwingliInsitucioKálvin


A trienti zsinat (1545-1563) a katolikus egyház megújulásának kezdete, melyről számos korabeli kiadvány, beszámoló látható: III. Pál pápa zsinatot meghirdető bullája 1542-ből, IV. Pius pápa megerősítő bullája 1567-ből. A zsinati döntések, határozatok összefoglalását Aldus nyomdászjelvénye, a horgonyra tekeredő delfin díszíti (Velence, 1564). A zsinat a Vulgatát jelölte ki az egyház hiteles Bibliafordításának. Az 1590-es római kiadás igazi ritkaság, hiszen csak igen kevés példányban maradt fenn. A Szent Jeromos által fordított latin Bibliának ez az eredeti kéziratokkal egybevetett, javított változata 1592-től kezdve a katolikus Egyház hivatalos Szentírása.

 

BullaZsinatVulgata


A jezsuita rend alapítása idején javában terjedt a reformáció és ez döntően meghatározta az alakulófélben lévő rend szellemiségét. A katolikus megújulásában döntő szerepet játszó trienti zsinat munkájára a jezsuiták is nagy hatással voltak. A zsinat tisztázta a katolikus tanítást, felszámolta a teológiai bizonytalanságokat, a lelkipásztorkodást állította az egyházi élet középpontjába. Új püspöktípus tűnt fel, a jó pásztor (kiemelkedő Borromei Szent Károly milánói érsek és Szalézi Szent Ferenc genfi püspök). A kor bővelkedett szentekben (pl. Néri Szent Fülöp, Avilai Nagy Szent Teréz, Kalazanci Szent József). Hatásukra új rendek virágoztak, soha nem látott fokot ért el a misztika és a keresztény karitász. A korszak rendalapító szentjeiről, az újonnan alakult szerzetesrendekről rézmetszetek, leírások egész sora tájékoztat.

 

JezsuitaBoromeiNeri


A kiállított művészeti albumok, tudományos és irodalmi művek illusztrációin jól nyomon követhető az a látványos változás, amelyet a 17. században a barokk művészet hozott. Az új stílus központi célja a vallásos áhítat felkeltése, ill. erősítése. A század során gyökeres változások következtek be a tipográfiában és a könyvművészetben is. A festészetben nagyobb szerepet kaptak a fényhatások, a tónusok. 1700-ban, Rómában jelent meg Andrea Pozzo jezsuita atya impozáns albuma a római Szent Ignác templom építéséről és a barokk egyik kimagasló alkotásáról, a főhajó monumentális mennyezetfreskójáról. Joachim von Sandrart német festő és rézmetsző kötetei fontos művészettörténeti források. (Teutsche Akademie der edlen Bau-, Bild- und Malereikünste 1768–75.)
A kiállításban helyet kaptak a magyarországi reformáció és katolikus megújulás korát felidéző dokumentumok. Az első magyar Bibliafordítások, a Vizsolyi Biblia (1590) és Káldi György jezsuita szerzetes 1626-ban Bécsben megjelent fordítása, az első teljes katolikus magyar nyelvű Biblia. A magyar történelem és művelődéstörténet szempontjából emblematikus értékű az ún. Váradi Biblia. Kiadásának előkészületeit I. Rákóczi György fejedelem és felesége, Lórántffy Zsuzsánna támogatta. I. Rákóczi György tulajdonában volt Keresztúri Pál: Christianus lactens… (Gyulafehérvár, 1637.) c. műve, a fejedelem címere díszíti a kötetet.

VizsolyiKáldiRákóczi

 

Pázmány Péter a magyarországi katolikus megújulás vezető alakja, akinek nyomtatásban megjelent műveit s az 1636-ban Pozsonyban írott sajátkezű levelét is őrzi a könyvtár. A kiállítást számos korabeli metszet, városkép, ritka térkép látványa színesíti.


Az időszaki kiállítás az ország egyik legszebb könyvtártermében, Patachich Ádám érsek 18. századi barokk olvasótermében 2017. április 1-október 31. között tekinthető meg.

KÉPEK A MEGNYITÓRÓL

Híradások az eseményről:

KALOCSA TV
KALOHÍREK
KORONA RÁDIÓ

Képek a díszteremből

 

A Patachich-terem visszafogottan elegáns enteriőrje ma is lenyűgöző látványt nyújt. A falak mentén három méter magas, állítható polcozatú, díszesen faragott tölgyfaállványok sorakoznak. Az állványok tetejét fűzéres keretben Franz Anton Maulbertsch tizenkét grisaille fatáblaképe díszíti, amelyek ókori, középkori és újkori gondolkodók  (pl. Homérosz, Arisztotelész, Szent Ágoston, Newton) arcmását ábrázolják. A terem közepén három nagy pillér és hat író-munkaasztal áll. A praktikusan kialakított íróasztalokon kb. 400 kötetet, a polcokon összesen 19.000 kötetet helyeztek el. Az ablakoknál olvasópultokat fedezhetünk fel. Patachich Ádám érsek Werner Vencel bécsi könyvkötő mestert bízta meg könyvtára egységes átkötésével. A barokk aranyozású gerincek ma is ragyogóvá teszik a látványt.

Patachich Ádám barokk könyvtárát régóta látogatják. Az 1813 óta vezetett vendégkönyv tanúsága szerint számos híres ember megfordult a teremben. A következőkben néhány fotóval adunk ízelítőt a korábbi könyvtárlátogatásokról.

           
Winkler Pál főkönyvtáros látogatókkal az 1920-as években


Kékesi János főkönyvtáros látogatókkal a Szent Korona 1896-os másolata előtt, az 1970-es években