Kiállításaink

ÁLLANDÓ KÖNYVTÁRTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS

 

IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁS - 2017

 

Reformáció és katolikus megújulás - 2017
időszaki kiállítás a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár
Patachich-termében

Az Érseki Könyvtár – az elmúlt évekhez hasonlóan - az aktuális évfordulókat, megemlékezéseket állítja időszaki kiállításának középpontjába. 2017-ben a reformáció kezdetének 500. évfordulójára emlékeznek a keresztény egyházak, ezért az idei évben kiállított könyvritkaságaink a reformáció és a katolikus megújulás történetének főbb állomásait, személyiségeit mutatják be. A történeti eseményekkel párhuzamosan felvillantjuk a könyvtörténet jelesebb képviselőit és mérföldköveit, az ősnyomtatványok korától kezdve a barokk könyvekig.
A reformációt megelőző időszakban, az 1400-as évek elején már megfogalmazódott a középkori egyház megreformálásának igénye. A világ fejlődésének több fontos tényezője, indította be ezt a folyamatot: a könyvnyomtatás feltalálása, a nagy földrajzi felfedezések, a világnézet bővülése, de mindennél fontosabb volt a tudományok és művészetek 15. századi újjáéledése. Gutenberg felfedezése, a könyvnyomtatás lehetővé tette, hogy az addig csak kevesek által ismert művek szélesebb körben is elterjedjenek és megnyitotta az utat a nemzeti nyelvű Bibliák megjelenése előtt. Könyvtárunk ősnyomtatvány-gyűjteménye a 15. századból több nemzeti nyelvre fordított (német, olasz) Szentírást őriz, ezek közül Anton Koberger Biblia Germanicája (Nürnberg, 1483.) kézzel színezett fametszeteivel az egyik legszebb példány. Ugyanebben a nyomdában jelent meg 1493-ban Lyrai Miklós ferences szerzetes Bibliához írt magyarázatos könyve (Biblia cum postillis Nicolai de Lyra), mely Luther kedvelt forrásműve volt. A nürnbergi Biblia mellett az első illusztrált kiadása látható.

TeremtésLyraLyra2


A könyvtár térképgyűjteményének ritka darabjai szemléletesen mutatják be az újonnan felfedezett földrészeket: Honterus János Kozmográfiai bevezetőjének szívalakú világtérképe (1558), melyen először szerepelt az Újvilág „America” néven. A Ruscelli-Geográfia modern világtérképén (1564) Észak-Amerika felirata „terra incognita”, azaz ismeretlen föld. Abraham Ortelius atlaszában (1584) található a leghíresebb Újvilág ábrázolás, ez a metszet 78 évvel Amerika felfedezése után készült.

 

Honterus


A 15-16. századi Európában a reneszánsz és humanizmus szellemi áramlatai teljesen új felfogást és gondolkodásmódot hoztak, ezzel a humanisták előkészítették a talajt a reformáció számára. Aldus Manutius, a híres velencei mester, az első kiemelkedő humanista nyomdász. Velencei nyomdája körül egy tudós kör alakult, műhelyéből görög klasszikusok egész sora került ki. Aldus munkássága a 16. század elejétől új korszak kezdetét jelenti a nyomdászat, s általában a könyvkultúra történetében: ő teremti meg a mai kisalakú könyvet. A gyűjtemény több szemet gyönyörködtető, reneszánsz bőrkötésű darabja képviseli Aldus Manutius nyomdáját.

 

AldinaAldusAldus2


A 16. század nyomdászatában Bázelt is igen fontos hely illeti meg. Itt dolgozott a század másik híres nyomdásza Johannes Frobenius. Nyomdájában jelentek meg a humanista tudós, teológus Rotterdami Erasmus írásai, többek között az 1513-ban napvilágot látott mesteri kiállítású közmondásgyűjteményének bővített kiadása Urs Graf pompás metszetével. Az 1518-ban megjelent Auctarium selectarium…Epistolarum c. kötet címlapját ifj. Hans Holbein metszete és monogramja díszíti. Frobenius kiadványai formailag is rangos alkotások, a könyvművészet történetének kiemelkedő remekei. A reformáció előzményeit, a reneszánsz korát bemutató tárlóban együtt látható Johannes Frobenius nyomtatványaival Rotterdami Erasmus becses kézirata; sajátkezű levele a humanista Joannes Sapidushoz (1518).

 

FrobenErasmusHolb


Amennyire a könyvnyomtatás segítette a reformáció terjesztését, legalább annyira a reformáció is hozzájárult a 15-16. század fordulóján működő nyomdák felvirágzásához. Hans Lufft wittenbergi nyomdász legjelesebb munkája a Luther-Biblia első teljes, Lucas Cranach metszeteivel illusztrált kiadása. Luther Márton 1541-ben megjelent német Bibliafordítása, Habsburg Mária magyar királynőhöz írt vigasztaló zsoltárai (Vier tröstliche Psalmen an die Königynn zu Hungern. Nürnberg, 1527.) és számos más korabeli műve mellett egy igazi unikum: az 1519-ben Lyonban kiadott latin nyelvű Szentírás. A latin Biblia második lapján vörös tintával írt német nyelvű vers olvasható, alatta Luther Márton aláírása. Ezt a kalandos sorsú Szentírást Luther Márton használta.

Luther1Luther2


Svájcban a reformáció Luther mozgalmától függetlenül alakult. Ulrich Zwingli Zürichben, míg Kálvin János Genfben kezdte tanainak gyakorlati megvalósítását. Az Institutio Christianae religionis, (A keresztény vallás rendszere) Kálvin János fő műve, a kálvinista teológia összefoglalása. A mai napig nagy hatású könyv először 1536-ban jelent meg latinul, 1541-ben franciául. Az Institutio préselt fatáblás bőrkötésén megfigyelhető az úrvacsora allegóriája, a híres genfi, francia nyelvű Bibliát (1608.) a különleges zöldre festett, aranyozott pergamen kötése teszi érdekessé.

 

ZwingliInsitucioKálvin


A trienti zsinat (1545-1563) a katolikus egyház megújulásának kezdete, melyről számos korabeli kiadvány, beszámoló látható: III. Pál pápa zsinatot meghirdető bullája 1542-ből, IV. Pius pápa megerősítő bullája 1567-ből. A zsinati döntések, határozatok összefoglalását Aldus nyomdászjelvénye, a horgonyra tekeredő delfin díszíti (Velence, 1564). A zsinat a Vulgatát jelölte ki az egyház hiteles Bibliafordításának. Az 1590-es római kiadás igazi ritkaság, hiszen csak igen kevés példányban maradt fenn. A Szent Jeromos által fordított latin Bibliának ez az eredeti kéziratokkal egybevetett, javított változata 1592-től kezdve a katolikus Egyház hivatalos Szentírása.

 

BullaZsinatVulgata


A jezsuita rend alapítása idején javában terjedt a reformáció és ez döntően meghatározta az alakulófélben lévő rend szellemiségét. A katolikus megújulásában döntő szerepet játszó trienti zsinat munkájára a jezsuiták is nagy hatással voltak. A zsinat tisztázta a katolikus tanítást, felszámolta a teológiai bizonytalanságokat, a lelkipásztorkodást állította az egyházi élet középpontjába. Új püspöktípus tűnt fel, a jó pásztor (kiemelkedő Borromei Szent Károly milánói érsek és Szalézi Szent Ferenc genfi püspök). A kor bővelkedett szentekben (pl. Néri Szent Fülöp, Avilai Nagy Szent Teréz, Kalazanci Szent József). Hatásukra új rendek virágoztak, soha nem látott fokot ért el a misztika és a keresztény karitász. A korszak rendalapító szentjeiről, az újonnan alakult szerzetesrendekről rézmetszetek, leírások egész sora tájékoztat.

 

JezsuitaBoromeiNeri


A kiállított művészeti albumok, tudományos és irodalmi művek illusztrációin jól nyomon követhető az a látványos változás, amelyet a 17. században a barokk művészet hozott. Az új stílus központi célja a vallásos áhítat felkeltése, ill. erősítése. A század során gyökeres változások következtek be a tipográfiában és a könyvművészetben is. A festészetben nagyobb szerepet kaptak a fényhatások, a tónusok. 1700-ban, Rómában jelent meg Andrea Pozzo jezsuita atya impozáns albuma a római Szent Ignác templom építéséről és a barokk egyik kimagasló alkotásáról, a főhajó monumentális mennyezetfreskójáról. Joachim von Sandrart német festő és rézmetsző kötetei fontos művészettörténeti források. (Teutsche Akademie der edlen Bau-, Bild- und Malereikünste 1768–75.)
A kiállításban helyet kaptak a magyarországi reformáció és katolikus megújulás korát felidéző dokumentumok. Az első magyar Bibliafordítások, a Vizsolyi Biblia (1590) és Káldi György jezsuita szerzetes 1626-ban Bécsben megjelent fordítása, az első teljes katolikus magyar nyelvű Biblia. A magyar történelem és művelődéstörténet szempontjából emblematikus értékű az ún. Váradi Biblia. Kiadásának előkészületeit I. Rákóczi György fejedelem és felesége, Lórántffy Zsuzsánna támogatta. I. Rákóczi György tulajdonában volt Keresztúri Pál: Christianus lactens… (Gyulafehérvár, 1637.) c. műve, a fejedelem címere díszíti a kötetet.

VizsolyiKáldiRákóczi

 

Pázmány Péter a magyarországi katolikus megújulás vezető alakja, akinek nyomtatásban megjelent műveit s az 1636-ban Pozsonyban írott sajátkezű levelét is őrzi a könyvtár. A kiállítást számos korabeli metszet, városkép, ritka térkép látványa színesíti.


Az időszaki kiállítás az ország egyik legszebb könyvtártermében, Patachich Ádám érsek 18. századi barokk olvasótermében 2017. április 1-október 31. között tekinthető meg.

KÉPEK A MEGNYITÓRÓL

Híradások az eseményről:

KALOCSA TV
KALOHÍREK
KORONA RÁDIÓ